Browse Items (89 total)
-
OMIKE tagtoborzás dokumentumai, 1939
Felhívás a zsidó magyar társadalomhoz: a művészakció célkitűzéseiről
Belépési nyilatkozat blanketta
Színművészek, írók és zenészek támogató nyilatkozata -
-
OMZSA levélzáró
Az OMZSA iratai közül
lásd: http://archives.milev.hu/index.php/omzsa-iratai;isad -
Tiltakozás Kohn Sámuel és Goldziher Ignác emléktáblájának eltávolítása miatt
1940 márciusában a Holló utca 4. számú épületről levették Kohn Sámuelnek, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának, és Goldziher Ignácnak, a PIH korábbi főtitkárának, világhírű orientalistának az emléktábláját. A hitközség tiltakozását követően az aktuális tulajdonos megígérte, hogy később visszateszi majd őket, egyben a táblák eltávolítását azzal indokolta, hogy az uralkodó antiszemita hangulatban biztonságban szerette volna tudni a táblákat, megkímélve azokat az esetleges támadásoktól -
A Pesti Izraelita Hitközség nyomtatványa az istentiszteletek méltóságáról
A zsinagógákban követendő magatartásról -
-
Reich Jenő levelei
„A kistarcsai vonat egyik foglyát Reich Jakabnak hívták. (…) Az asszony értesült, hogy férjét Kistarcsára vitték, és nhány nap múlva levelezőlapot kapott tőle. Neve és lakcíme alatt a férje keze írásával utóiratféle: »Áldott legyen a kéz, amely postára adja ezt a lapot.« Aztán – más kézírással – a következő szöveg: »Pocsolyában találtam Karácsond vasútállomáson, ezennel postára adom.« A levelezőlap szövege pedig: »Ma szerda délután van. Felraktak minket a vonatra, és megyünk. Isten áldjon, drága családom, Apa.« Nemsokára levél érkezett, vécépapírra írva, a levélíró ismét Isten áldását kéri a postázóra. »Németországba megyünk – írta Reich Jakab. – Talán újabb csoda történik, mint múlt szombaton, és visszairányítanak bennünket. Semmit sem vihettem magammal. Valahogy majd csak elviselem a sorsomat, és nem akarlak szomorítani benneteket, de úgy szeretnék veletek lenni. Drága gyerekeim, viseljétek gondját Anyának… A tehervonatról, szeretettel: Apa.« Reich Margó – törékeny, sápadt, ősz asszony – mindkét levelet és a levelezőlapot felmutatta a tárgyalóteremben. Soha többé nem kapott hírt a férjéről. Csak annyit tud, hogy utoljára Auschwitzban látták.”
In: Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Budapest: Európa, 1984. 483-484. oldal
1944 októberében Reich Jenőt Auschwitzból átszállították Kauferingbe (Landsberg), ahol 1945 március 8-án, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt elhunyt. -
Sajó Edit költeményei
kézzel írt, kék szalaggal díszített kézzel készített füzetke -
Schönberger Emánuel: Elbeszélések, kézirata
kézirat, papírba kötött füzetben -
Színpadterv
Az 1930–as években hozott zsidótörvények értelmében a zsidó származású művészeket fokozatosan kiszorították a művészeti életből, így az 1931–ben megnyitott Goldmark terem színpada maradt az egyetlen, ahol fellépési lehetőséget kaphattak. A Goldmark teremben óriási érdeklődés mellett léphettek fel a korszak legkiválóbb művészei. 1942–ben Somogyi László vezényletével mutatták be Mozart Varázsfuvoláját. Sarastro szerepében Ernster Dezső állt a színpadra, aki később a new yorki Metropolitain Opera sztárja lett. A színpadképeket a karmester, Somogyi László készítette.