Browse Items · MILEV

Házassági szerződés (Ketuba)

A szövegmező egyszerű, álló téglalap alakú keretben, körülötte a zodiákus kör jegyei, és sűrűn elhelyezett különálló virágok.
Bár az ősi keleti hitből átvett csillagjegyek ábrázolását a zsidóság az ókortól kezdve használta, később a Misna (szóbeli tan) ezt kifejezetten tiltotta. Ezért a keresztények által közkedvelten használt csillagképek megfestése az itáliai ketubákon a környezethez való asszimilációt jelenti ebben az időben. A különbség csupán annyi, hogy amíg a keresztény ábrázolásokban a sorrend az óramutató járásával megegyező irányban halad, balról jobbra, addig a zsidó művészetben azzal ellentétes irányú a sorrend. Néhány esetben a csillagok pusztán formális csoportokat képeznek. Ezekhez a csoportokhoz kapcsolódik a négy évszak ábrázolása is, amely szintén megjelenik már az ókorban.
A felső rész a paradicsomot ábrázolja hasonló virágokkal és fákkal, középen Ádám és Éva a tudás fája mellett áll. Felettük két angyal üres címerpajzsot tart.

A vőlegény Samuel Chai ben Mordechai Halevi, a menyasszony Esther bat Mose Sinaj.

Házasságlevél - Ketuba

A ketuba díszítését természetesen befolyásolta a helyi zsidóságot körülvevő kultúra. Ez a ketuba a gazdag művészi örökségre nyitott itáliai zsidóságot tükrözi. A szöveges mező feletti félkörben áldások és bibliai verseket láthatunk, ahol a sorok koncentrikus félkörben követik a félköríves záródás vonalát. A házasságlevél tetején négy szárnyas puttószerű figura, feltehetően angyalok, koronát hoznak, ketten harsonát fújnak közben, a másik kettő pedig koszorút is tart a kezében. A gazdagon díszített ketuba felső részén lévő jeleneteket építészeti elemek választják el egymástól. A felső mezőben elegáns korabeli öltözékben lévő férfit és nőt láthatunk. Körülöttük piaci jelenetek, mintha az esküvő előkészületei lennének. A képkockák, ha a házasulandókat mutatják, akkor az is feltételezhető, hogy a jó férj és jó feleség pédázatait látjuk.<br />Az alsó mezőkben folytatódnak a cselekvés mozzanatai: két lovast fogadnak a háziak; egy szolgáló bort enged egy kancsóba a hordóból. A mindkét oldalon megjelenő virágcsokor alatt újra láthatjuk az elegáns férfit és nőt ugyanabban a ruhában, ahogy fent is ábrázolták őket: ők a menyasszony és vőlegény. A vőlegény Mose ben Josua Galico, a menyasszony pedig Abraham Galico lánya.

Házi áldás

Üvegre festett házi áldás. Két íves mezőben az áldás. Vörös, fehér, arany festett betűk. Egyik mezőben magyar-német nyelven, másikban héberül.

Tags Provenienciája ismeretlen

Héber kézirat, bőrkötés

Imák a hét napjaira, -esti imák.
Aranyozott bőr kötésben mindkét oldalán C-C monogram.

Herendi dísztál Theodor Herzl portréjával

Kézzel festett porcelán tál Theodor Herzl portréjával

Herendi szédertál

Tavaszi ünnep az egyiptomi szabadulásra emlékeztető pészah. A történelmi eseményre és az isteni csodákra emlékeztető nyolc napos ünnep során tartózkodni kell a kovászos ételek fogyasztásától, ezért az ünnep jelképe lett a macesz, vagy kovásztalan kenyér. Az ünnepet a szédereste vezeti be, melynek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A széderesti vacsora hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken több esetben külön kis tartók szolgálhatnak a jelképes ételek elhelyezésére. Vannak emeletes szédertálak is, melyeken elkülönítve lehet elhelyezni a maceszlapokat.
A 18-19. században a zsidók többsége még falun élt, s házaló kereskedésből, terményfelvásárlásból, a földesúri javak bérletéből tartotta fenn magát, népes családját és a zsidó közösségi intézményeket. A reformkorban fokozatosan bekapcsolódhattak az akkoriban fejlődésnek induló magyar ipar megteremtésébe, s a modernizáció fontos elemévé váltak.
A később világhírűvé váló herendi porcelángyárat Fischer Mór tatai fazekas alapította 1839-ben. A herendi gyárban készült szédertálak között két különleges, széderező család festett képét ábrázoló is található. Mindkettő peremén a szédereste hagyományos mozzanatainak felsorolása látható kis medaillonokban. A tálak öblébe egy-egy széderestét tartó családot festettek. Mindkét kép olyan, amely a zsidó közösségben ismert volt a tizenkilencedik század közepe-vége felé. A rózsaszín tálban lévő kép az 1609-ben megjelent egyik első illusztrált, nyomtatott széderesti elbeszélés, a velencei haggada egyik jelenete után készülhetett, míg a kék tálban lévő Oppenheim 1867 körül készült széderjelenetének adaptációja.
A rózsaszín szédertál a Magyar Zsidó Múzeum első tárgyai közül való: 1914-ben került a gyűjteménybe a pápai Lövy Lipót ajándékaként. A kék tálat 1945 után, a Joint anyagi segítségével vásárolta meg a múzeum.

Tags Catalog1916

Hevra emléklap

A temetéshez a szomorúság és a gyász mellett az eljövendő világ, a megváltást követő időszak reménye is kapcsolódik. Ezt ábrázolja gyönyörűen a gyöngyösi hevra kadisa emléklapja: a halottak körüli szolgálatokat, majd a temetést ábrázoló kis képkockákból álló keret közepén a Messiás előhírnöke látható lóháton, s tőle jobbra már azt ezt követő időre ígért feltámadás.
A keret képeit a héber olvasási iránynak megfelelően jobbról balra kell követnünk, a jobb felső sarokból indulva, az óramutató járásával ellentétesen. A felső három képen a betegség jeleneteit láthatjuk: a megbetegedett embert ágyában és az orvos látogatását. A baloldali képsorban már megjelennek a hevra kadisa tagjai is: meglátogatják a beteget, együtt imádkoznak, majd a halál beálltát követően két kalapos férfialak a korabeli gyakorlatnak megfelelően a halottat leteszi a földre. Ezt követően virrasztanak és imádkoznak, a földön fekvő, lepellel letakart halott fejénél gyertya ég. Ezután a holttest rituális megmosdatása szintén a hevra feladata, akik a megtisztított, fehér gyolcsból készült halotti ruhába öltöztetett holttestet koporsóba helyezik.
A temetéshez a hevra kadisa tagjai vállukon viszik a halottat a temetőbe, előttük a szentegylet egyik tagja kezében perselyt tartva adományokat gyűjt. A kép felirata a perselyeken is gyakran olvasható, jól ismert mondatot idézi, miszerint a jótékonyság megment a haláltól. (Példabeszédek 10:2, TB Sabat 156b) Az utolsó két kép vizuális bizonyítéka egy régi, a 19. században megszűntetett temetkezési gyakorlatnak: a halottat kiemelik a koporsóból, és amint az utolsó képen látható, koporsó nélkül, pusztán a halotti ruhában helyezik a sírba. Ezt az ősi szokást a modernizálódó államok azon közegészségügyi rendszabályai szüntették meg, melyek előírták a koporsós temetést.
(TZs)

Tags parasa

Hordó

Fából készült hordó, teste gyűrűkkel 3 részre osztott. Középső osztásban héber felirat. Állapota ép, az alja kicsit repedezett.
Felirata:
בבית עביה

Hüpe

Sötétkék bársony, ezüsz hímzéssel, fehér selyem rojtokkal.
Felirata :
קול ששון וקול שמחה
ברוך הבא בשם ה'
קול חתן וקול כלה
Presented by Mr&Mrs. Herman Schaller on the occasion of the birth of their son David Eden 13.June 1959.
"A boldogság és öröm hangja
Isten hozott
A vőlegény és menyasszony hangja"
Adományozta Herman Schaller és neje fiuk David Eden születése alkalmából 1959. június 13-án.

Imakönyv

Nyomtatvány és kézírás. Pest, 1867
Gebete der Israeliten Héber szöveg
Verlag von M.É. Lőwy' s Sohn
Ofen Gedruckt in der kön.ung. Universitats Buchdruckerrei. 1872
Bársony kötés, Fémszállal készített magas hímzés. A kötésen alul monogram, körülötte ornamentika, hátul egy Cazet. A sarkon fémveretesek. Edwin Bachmann (NY) ajándéka; Dr. Büchler Róbert 1143 Bp., Szobráncz u. 4/b

Browse Items (1598 total)