MILEV

Browse Items (401 total)

  • 64_1413.jpg

    Jegyzőkönyv a magyarországi zsidók képviselőinek 1848. július 5-10 között tartott közgyűléséről, a jegyzőkönyv első oldalán a képviselők névsorával
  • 64_1664s.jpg

    Stern József bőripari tanoncbizonyítványa
  • XIX_329.jpg

    kis vászonba kötött jegyzetfüzet, benne az Ungarisch Brodban, 1878-ban írt leveleinek piszkozatai
  • IMG_5300.jpg
  • LAzarus_KAyserling.jpg
  • 40_palota.jpg

    A hevra kadisák a magyarországi zsidó közösségek legrégibb és legtekintélyesebb intézményei voltak. Elsődleges feladatuk a halottak rituális eltemetése és a temető fenntartása volt, majd kiterjedt szociális ellátó–rendszert hoztak létre. A hevrák tagnyilvántartásuk, szabályzatuk, valamint az események rögzítésére díszesen írt és illusztrált hevrakönyveket készíttettek. Mivel a hevrákba csak istenfélő, szigorúan vallásos tagokat vettek fel, a hevrakönyvek rendszerint míves héberséggel, a zsidó szent szövegek gyakori idézésével készültek. Mivel a héber betűknek számértéke is van, a számokat is a 22 jel alkalmazásával írják le. A várpalotai hevrakönyvben a dátumot az egyesület profiljának megfelelő, halottakkal kapcsolatos bibliai idézet (Dániel 12:2) megjelölt betűinek összeadásával kapjuk meg. A gazdagon illusztrált címlapon a bűnbeesés jelentét láthatjuk, szimmetrikusan ismétlődő jelentben Éva az almával áll a tudás fája alatt, míg a kígyó a cím egyik szavát fonja körbe. Az alsó részen ábrázolt oroszlán a könyvet író Mose Wolf (oroszlán) Freudenbergre, míg a szarvas a hevra elöljárójára, Avraham Hirs (szarvas) Schwarczra utal.
  • weinmannaplocsukva.jpg

    Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten. Néhány nappal a 13. születésnapja után kezdett naplót írni, amelyben minden örömét, bánatát és titkát rögzítette. Naplójából – egy kamaszlány élményein keresztül – megismerhetjük a háború során egyre nehezedő körülményeket, a csillagos házak, majd a pesti gettó történetét. 16 évesen őt is besorozták munkaszolgálatra, a ferihegyi repülőtér körüli építési munkákban vett részt. Megérte a felszabadulást, de 1946-ban a háborús évek alatt szerzett betegségében, leuklmiában elhunyt.
    Sírja a Kozma utcai temető A. parcella 3. Sor 23 . sírhelyén van.
    Naplóját egyedül maradt édesanyja halála után, 2002-ben ápolója juttatta el gyűjteményünknek.
  • 77_Jointpetek.jpg

    Az 1914–ben alapított American Jewish Joint Distribution Committee a holokauszt után a Magyarországra visszatértek mintegy kétharmadát segélyezte. Népkonyhákat tartott fönn, támogatta a zsidó intézmények rendbehozatalát és fenntartását, hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönöket biztosított a hazatérteknek az élet újrakezdéséhez, segítette a templomok és iskolák újjáépítését. A Joint és vezetői ellen 1953-ban koncepciós pert indítottak a magyar hatóságok, majd az iroda bezárására és magyarországi tevékenysége felfüggesztésére kényszerítették.

    Az élelmiszercsomag kísérőjeként érkezett cédulán héber és jiddis szöveg tudatja, hogy a csomag tartalma a Joint közvetítésével az amerikai zsidóktól érkezett ajándék. Érdekes, hogy az alsó két sorban a Joint teljes angol neve olvasható, kiejtés szerint átírva héber betűkkel. Latin betűs átírásban: A matana fun amerikaner jiden durkh di ameriken dzhuish dzhoint distribushon komite.
  • schwablow.jpg

    A nyomtatvány a korabeli Magyarországról szóló ismeretek összefoglalását kísérelte meg. Megyénként írja le a természeti és gazdasági jellegzetességeket, a területen található hegyeket, folyókat, terményeket, a megyében lévő városokat, mezővárosokat. Megadja a megyében lakó nemzetiségeket, a házak és a lakosok számát. Ezt követően ismerteti a terület nevezetességeit, a zsidó és a magyar szempontból fontosakat is. Olvashatunk a pozsonyi és a bonyhádi jesivákról, a budai egyetemi nyomdáról – ahol ezt a táblát is nyomtatták! – valamint az óbudai zsinagógáról és mikvéről. Esztergomnál megemlíti, hogy ott született István király, Székesfehérvárnál hogy évszázadokon keresztül a koronázó város volt.
    A tábla jobb szélén a magyar történelem összefoglalása olvasható, a rómaiak korától I. Ferencig. A táblán követett közigazgatási beosztás alapján feltételezhető, hogy a pesti Király utcában élő Brill ismerhette Lipszky János 1808-ban latinul megjelent országleírását, s ennek adaptációjaként készítette el saját művét. Levéltárunk példányát Brill fia küldte az Ezredéves Kiállítás rendezőinek 1896-ban, akik ki ugyan nem állították, de a pesti hitközség levéltárában megőrizték.
  • Az oklevél barna műbőr kötésben van. A címlap kerete képkeretszerűen domborodik, közepén bordó bársonyon egy ovális címer, rajta Schulp Géza díszes monogramja. A kereten körben meander fut végig. A belső borító bordó szövettel bevont keménypapír. Az oklevél kézzel festett, díszes keretben áll, a keret két oldalán a magyar címer és Budapest város címere. A felső harmadban szakállas férfi arcképe áll. Az alsó harmadban a Caritas Jótékonysági Egylet felirata három Dávid csillaggal, körülötte díszes rózsák és indák. A következő oldalon egy levél szól Schulp Gézának, szövegét díszes keret határolja, felső harmadában puttók és girland keretezi a megszólítást. A szöveg díszes iniciáléval kezdődik. A további oldalakon az aláírások találhatóak.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2