Browse Items · MILEV

Az Ujpesti Chevra Kadisa oklevele Dr. Walles Antalnak

Az oklevél keretét tölgylevelek díszítik, minden oldalán díszes ornamens keretben egy -egy képet láthatunk a Hevra Kadis egylet tevékenységéből. Jobb oldalon egy beteglátogatás, bal oldalon egy temetőbe tartó halottaskocsi és a gyászmenet képe áll. Alattuk héber betűs feliratok. "Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged..." (Kir. II. 20:5) és "Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén." (Dániel 12:13).
Az alsó harmadban nőalak oszt adományt és ételt szegény özvegyasszonynak és gyermekeinek. A kép alatt szalagon héber betűs felirat: "Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból." (Péld. 11:4). A felső harmadban a kézfogást ábrázoló kép alatta a héber betűs idézet: Kegyelem és igazság találkozott.

Ázriel Brill országleírása

A nyomtatvány a korabeli Magyarországról szóló ismeretek összefoglalását kísérelte meg. Megyénként írja le a természeti és gazdasági jellegzetességeket, a területen található hegyeket, folyókat, terményeket, a megyében lévő városokat, mezővárosokat. Megadja a megyében lakó nemzetiségeket, a házak és a lakosok számát. Ezt követően ismerteti a terület nevezetességeit, a zsidó és a magyar szempontból fontosakat is. Olvashatunk a pozsonyi és a bonyhádi jesivákról, a budai egyetemi nyomdáról – ahol ezt a táblát is nyomtatták! – valamint az óbudai zsinagógáról és mikvéről. Esztergomnál megemlíti, hogy ott született István király, Székesfehérvárnál hogy évszázadokon keresztül a koronázó város volt.
A tábla jobb szélén a magyar történelem összefoglalása olvasható, a rómaiak korától I. Ferencig. A táblán követett közigazgatási beosztás alapján feltételezhető, hogy a pesti Király utcában élő Brill ismerhette Lipszky János 1808-ban latinul megjelent országleírását, s ennek adaptációjaként készítette el saját művét. Levéltárunk példányát Brill fia küldte az Ezredéves Kiállítás rendezőinek 1896-ban, akik ki ugyan nem állították, de a pesti hitközség levéltárában megőrizték.

Bábaoklevél Kohn Katalin részére

Amíg a nők otthon szültek, fontos feladatot kaptak a szakképzett segítők, a bábák. A bábaság volt az első államilag felügyelt, oktatott és fizetett, elismert női foglalkozás. Az 1770-es évektől létező, egyetemek tanfolyamain történő bábaképzésben való részvételt II. József 1787-es rendelete tette lehetővé zsidó nők számára. Az 19. század végére az összes bábák negyede zsidó volt. A zsidó asszonyok általában ragaszkodtak a zsidó bábához, mert így elkerülhették a bábakeresztséget, azaz a gyermek erőszakos elkeresztelését. A bábák gyakran közreműködtek a körülmetéléseknél is, biztosítva a szakszerű egészségügyi felügyeletet.

Tags parasa