Érdekességek a Haggadáról
A Haggadát 1942–ben jelentette meg az OMZSA, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” Arra a nemzedékre, amelyet elsőként a 1920. évi XXV. törvénycikk, közismertebb nevén: numerus clausus, majd a többi zsidótörvény is egyre több és több jogától fosztott meg.
Az 5704-es (1944) OMZSA évkönyben az ára is szerepel: „A mű ára 40 pengő, a bronz OMZSA-jelvénnyel ellátott díszkötésben 50 pengő.” A segítő akció kiadásai – szintén az évkönyv szerint –, 1942-ben már elérték 4 millió pengőt. A Haggada bevételeit is a segítő akcióra fordították. Az adakozók emléklapot is kaptak adományuk elismeréséül.
A könyvet ezer, számozott példányban nyomtatták ki. Az első 100 példány kitűnő minőségű, bordázott I-C jelű, a fennmaradó 900 darab merített, famentes papírra készült.
Mind az ezer példányt az alkotók: Ribáry Géza, Munkácsi Ernő, Kohn Zoltán és Göndör Bertalan saját kezű aláírásukkal látták el.
A bevezetőt Ribáry Gézaí rta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és látta el magyarázatokkal. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészíti ki.
A bevezetőben olvashatjuk a kérdést: „Má nistáná? Mi a különbség?” A szerző a választ is megadja: ahogy a napfény váltakozik a sötétséggel, a balsosrs után víg esztendők jönnek, mert amíg „lankadatlan hittel tudnak hinni” a megtörtént csodában a haggada olvasói, addig újra megtörténhet a csoda. A bevezető írója még nem tudhatta, hogy a Könyv Népét, különösen az európában élő zsidóságot, köztük magyar honfitársainkat milyen megpróbáltatások érik a nem túl távoli jövőben...
A Haggadát két, illetve három színnel nyomtatták, a könyvet Göndör Bertalan illusztrációi mellett eredeti egyiptomi festmények is díszítik. Göndör Bertalan illusztrációi, az iniciálék és díszítések egyszerre modernek, és egyszerre hagományosak is, mert megtaláljuk bennük a régi héber kódexek iniciáléit és az ókori egyiptomi rajzok motívumait is.
A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben 1930-ban megjelent Nahum Lipschitz-féle haggada kiadás betűtípusát választották.