Szédertálak

A korábbi pápai tál mintájára készített herendi porcelán szédertál. Öblében a Haggada azon szövegrészlete (Ha lachma anja) olvasható, melyben az est során először hangzik el, hogy a macesz, a sanyarúság kenyere az egyiptomi szolgaságra, majd a kivonulásra és a szabadságra emlékeztet.

Herendi porcelán szédertál, peremén a szédereste mozzanataival, öblében ugyancsak a Ha lachma anja szövege, de itt a rontáselhárító amulettekről ismert formában leírt alakban.

A herendi szédertálak különleges csoportja, melyek öblében a szédereste jelenete látható. A kék tálon szereplő kép Moritz Daniel Oppenheim 1867 körül készült, zsidó közösségekben jól ismert széderjelenetének adaptációja. A fehérbe öltözött családfő előtt látható a szédertál, mögötte a rituálisan elfogyasztandó négy pohár bort megidéző négy borosüveg. A kép sarkában a vacsora előtti rituális kézmosáshoz használt kézleöntő kancsó és tál. A hagyományosan öltözött, szakállas férfiak mellett már divatosan öltözött, a haggada szövegét olvasó nők jelzik a zsidó társadalom modernizálódását.

Moritz Daniel Oppenheim széderjelentét ábrázoló fénynyomat. 

A herendi porcelángyár egyetlen évszámmal ellátott szédertála 1873-ban készült. A tál öblében könyvespolccal és órával berendezett modern polgári otthonban tartott szédereste családi jelenete látható. A kép alatt és felett lévő rombusz alakú mezőkben kettő a szertartás során elmondandó szövegekből. A felső mezőben a maceszt a sanyarúság kenyereként bemutató szöveg, az alsóban pedig a Má nistáná? kezdetű kérdéssor, melyben a legfiatalabb résztvevő kérdezi, hogy miben különbözik ez az este az összes többitől. A szédereste során az ő kérdéseit válaszolja meg a szertartást vezető családfő, minden évben felidézve az egyiptomi kivonulás és a néppé válás történetét.