Tóravértek / Torah shields

Collection Items

• 

  Tóravért

  A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik.
  Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus.
  Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni.
  A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett.
  A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe.
  

  Tags parasa
• 

  Tóravért

  Részben aranyozott ezüst. Kartus idomú. Kétoldalon poncolt alapon trébelt virágfüzéres díszekkel. Lent és fent trébelt kagylós ékítményekkel. Felső részén nagy trébelt koronával. Közepén két álló oroszlán között a tízparancsolat két kőtáblája vésett héber felirattal. Alatta ünnepjelző tábla tartására szolgálókeret. Lejjebb kagylós díszű kartusban vésett héber felirat:
  
  "Készült a Chevra Kadisa pénztárából az alábbi vezető gabbajok idejében: Heller Mór-Hirschler Sámson-Deutsch Aser-Hirsch Israel-Lederer Mór-Beer Jomtov -Deutsch P. Chájim -Fischl Salamon-Liebermann Chájim-Mandl Chájim
  A 612 (1852) évben a kis időszámítás szerint.
• 

  Tóravért Torah shield

  A tóradíszek használata nem kötelező a vallás szerint, ezek inkább a tóratekercs megbecsülését jelképező dísztárgyak. A legkésőbb – a 16. század végén – megjelenő ilyen dísztárgy a tóravért vagy más néven a tórapajzs. Nagy valószínűséggel azért készítették őket, hogy a rajtuk elhelyezett kis táblácskákon jelezzék, melyik hetiszakaszig van betekercselve a Tóra pergamenje. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követik a nemesi címereknél megszokott, baldachinos, jellegzetes osztrák–magyar típusú pajzsok formáját. A tábla közepén két oroszlán tartja a tízparancsolat kettős kőtábláit, valamint a felettük levő koronát. A jeles bécsi ötvös által készített tóravértet az „óbudai szent gyülekezet” elöljárói vásárolták meg, amelyet az óbudai hitközség az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon és az azt megelőző 1884-es Történeti Ötvösmű Kiállításon is bemutatott.
  
  Aranyozott ezüst. Pajzs alakú, felül kilencágú korona zárja, melynek minden ága gombokban végződik. A korona alatt függönyszerű baldachin. A mező közepén két hátrafordított fejű oroszlán tartja a Frigytáblákat (melyeken a parancsolatok kezdőszavai vannak héberül) és a felettük levő, applikált koronát. A táblák alatt felirat, alatta az ünnepjelző táblácskák mélyedése. Alul középen trébelt virág. Hátul eredetileg kettős lánc.
  Felirata:
  זאת
  נקנה עי אלופים
  בשנת תקעה ל
  Vásároltatott az elöljárók által az 575. évben.
  Nevek:
  ה מאיר מטדם יה' הרש פש
  יק' מיכַ ליזר בוה יוסף גראי
  Májer, Hers, Michael Lázár, fia Joszéf Graunak az óbudai szent gyülekezetben.
  
  
• 

  Tóravért

• 

  Tóravért

  Aranyozott vörösréz. Oltáridomú. Vésett leveles és rozetás kerettel szegett mezőben gazdag filigrános indadísz. Közepén levő tagozat frigyszekrény idomú. Oldalán és két ajtaján zöld és kék zománcos levél ékítményekkel. Fülkéjében filigránműves tóratekercs. Tetején nyolcabroncsos áttörtművű korona, belsejében két csengővel.
• 

  Tóravért Torah shield

• 

  Tóravért Torah shield

  Felül félkörben végződő szögletes alakú tóravért. Oldalain levélfüzérrel és virággal díszített oszlopok tetején oroszlánok állnak. Alul, középen bőségkosárra hajló két madár, felette az ünnepet jelző táblácskák kiemelkedő doboza, felette kettős kőtábla, a parancsolatok kezdő szavaival. E körül búzakalász, szőlőfürt és egy-egy virágváza. Felül a levélfüzér félkörében virágdísz, efelett pedig applikált áttörtművű és színes kövekkel díszített korona. Kettős lánc.
  Talpperemén: Adományozta Ledermann Mór és neje
  תרצה = 5695
  (1935)
  
• 

  Tóravért Torah shield

  Részben aranyozott ezüst. Harang idomban végződő pajzs alakú. Alsó részén trébelt levél és inda dísz, felül baldachin. Közepén 2-2 oszlop, pajzsát tartóoroszlán. Középen alul kiemelkedő virágdíszes keretben vésett peszah szó. Felette leveles virágos dísz között kiemelkedő kettős kőtábla, a parancsolatok kezdő szavaival. Felette korona, majd virág. Harang alakú felső részén kettős fejű koronás madár. Hátul hármas lánc.
  Felirata:
  ז''נ לצדקה דק''ק א''י ה''ה ה''ק הרר''
  מרדכי ב''ר עכיבא בלויא ז''ל
  ע''ז מ' פראדל בת ר' מענדל נ''ש
  ז''ל בשנת תר לפק
  Ajándékozta az óbudai Szent Gyülekezetnek Reb Mordecháj r. Akiba Blau fia és neje Frádl r. Mendel N.S. lánya a 600-ik (1840) évben a kis időszámítás szerint.
• 

  Tóravért Torah shield

  Ezüst. Pajzs alakú, tetején korona. Szélein trébelt , poncolt virág és levéldísz veszi körül az ünnepet jelző táblácskák helyét. A táblácskák hiányoznak. Közepén kőtábla alakú szekrény, nagy vésett virág és levéldíszes kinyitható ajtókkal. Oldalán két, fejét visszahajtó álló oroszlán.
  A kőtáblák felett inda dísz, majd hármas osztású, abroncsos, virág díszítésű és virág alakban végződő korona. Kettős lánc, felirata nincs.
• 

  Tóravért Torah shield

  Ezüst. Baldachinos, kartusos, oltár idomú. Alsó részén poncolt alapon trébelt, kagylós ésleveles díszekkel. Két oldalán oszlopokon álló két farkos oroszlán., fejükön koronával, közepén alul ünnepjelző táblákat tartó keret, felette héber feliratú kettős tízparancsolat tábla, a tízparancsolat kezdő szavaival, alatta
  הג המצות
  "A Pászkák ünnepe"

• Judaika gyűjtemény / Judaica
  • Tóratekercsek és díszek / Torah Scrolls and decorations
    • Tóravértek / Torah shields