MILEV

Browse Items (12977 total)

  • Hímzett bársony. Zöld és bordó , arany hímzéssel. A bordó bársony függöny gazdag és részben aranyozott hímzéssel borított. Zöld bársony tükre sima, alul középen négy sornyi sárga fonállal hímzett szöveg :
    "A Chevra Kadisának adományozta Mose Fall és Cirl úrnő az 578-ik évben."( 5578=1818)
  • Tarka, virágos brokát. Tükre keskeny, tresz szalaggal keretezve. A tükör világoskék, hosszában négy csipke szalaggal applikált. Ezüst színű anyagból ugyancsak applikált korona és két héber betű:
    כתר תורה) כתר) = A Tóra koronája
  • A tóraszekrény és a zsinagógai tér elválasztását díszes tóraszekrény függöny biztosítja. A tárgy héber neve, a parokhet először az első szentély leírásában tűnik fel, ahol a Szentek Szentjét és a templomteret választotta el. A Második Szentély függönyeit Josephus Flavius leírása szerint szüzek hímezték a Szentély szomszédságában.
    A zsinagógák tóraszekrény függönyei a Szentélyre emlékeztetnek. A liturgia Jeruzsálemre, a Szentélyre emlékeztető részeinél a közösség kelet, Jeruzsálem, azaz a függöny felé fordulva imádkozik.
    A legkorábbi fennmaradt tóraszekrény függönyök díszítése a bibliai Szentély építészeti részleteit idézi, és minden elemnek szimbolikus jelentése van. A kettős csavart oszlopok a Szentély előtti két oszlop, Jákin és Boáz megidézői. Az oszlopokra szőlőinda tekeredik, tetejükön vázában virágcsokor látható. A korona a királyok koronáira hasonlít, de a Tórával kapcsolatos tárgyakon a Tóra koronája kifejezésre emlékeztet. A Misna Pirké Avot fejezetében olvasunk a Tóra, a papság és a királyság koronájáról. A Tóra koronája keter tora kifejezés minden tórával kapcsolatos tárgy jellemző dísze írásban is és vizuálisan megjelenítve is. A korona mellett olvashatjuk a parokhet készíttetőinek nevét: Holitsch Zekil és neje, Bella. Az adományozás éve a két oszlop tetején álló váza mellett látható: a héber betűk számértéke az 5502–es zsinagógai évnek, azaz 1742-nek felel meg.
    A parokhetnek jellegzetes, hét karélyos felső drapériája van. A drapéria hagyományos neve kaporet, mely elnevezés a hajdani tízparancsolat tábláit tartó láda aranyból öntött fedelére utal. A 18. századi kaporetek textilből készülnek, karélyaikban a Szentély egy–egy berendezési tárgyának hímzett képével. A héber olvasási iránynak megfelelően, jobbról balra haladva ezek a következők: Áron főpapi fejdísze, a tizenkét áldozati kenyér asztala, egy rézedény, a tízparancsolat kőtáblái, a füstölő oltár, a nagy arany menóra és Áron főpapi mellvértje, az efód. A kaporet két végén szárnyakat idéző díszek, kerubszárnyak láthatók. A bibliai szövegeket és azok zsidó kommentárjait ismerők számára ez Isten közvetlen jelenlétére utalt, hiszen a hagyomány szerint Isten szelleme a kerubszárnyak közül szól Izrael fiaihoz.
    A gazdagon díszített tóraszekrény–függöny jellegzetes példánya a tizennyolcadik században Közép-Európában készült parokheteknek. Ezeket – a zsidó szertartási tárgyak többségétől eltérően – jobbára zsidó férfiak készítették gazdag házaspárok megrendelésére.
    A parokhet eredetileg az óbudai zsinagóga berendezéséhez tartozott. 1896-ban szerepelt azon a kiállításon, melyet a honfoglalás ezredik évfordulójára rendezett millenniumi ünnepségsorozat keretében rendeztek. A kiállításon a zsidó szertartási tárgyakat a többi felekezet kegytárgyai között mutatták be, ami ott és akkor a zsidó vallás elismerését, befogadását is jelentette.
    A tóraszekrény függöny az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből 1945 után került jelenlegi helyére.

    Felül a drapéria részben a pajzsokban a Szentély berendezési tárgyai találhatók. Jobbról balra haladva:
    Arany mellvért- Szent az Örökkévalónak, Asztal, Réz mosdó, Áldozati oltár, Arany menóra, Efód.
    A függönyön, a korona körül jobb oldalon: Ajándékozta a vezető Zékel úr, fia az elpihent Simon Holitsch-nek áldás emlékére!-

    Bal oldalon: És hitvese Bella úrnő, leánya a vezető Wolf Abelesz-nek, -áldás emlékére!
    Tags
  • Barna szövet függöny, barna bársony tükörrel. A nagy méretű tükröt arany tresz szalag keretezi, ez a függöny sarkaiban négyzeteket képez. A tükör gazdagon hímzett, két oldalon oszlop, azokon ágaskodó oroszlánok koronát tartanak. Ebből széles drapéria hull alá, közepén a Tízparancsolat kettős táblájával és a parancsolatok hímzett kezdő szavaival. Ez alatt keretben hímzett héber szöveg:
    כתר תורה) כת)= A Tóra koronája
    A 10 parancsolat kezdő szavai
    Alatta:
    ז''ש
    לחברא חסד נעורים
    בשנת תקפח לפק
    "Tulajdonosa: a "Cheszed Neurim (Ifjúság szeretete) Egylet az 588-ik évben (1828) a kis időszámítás szerint.
  • Fehérmintás , vörös szövet.Felső részén kék anyagból hímzéssel díszített, stilizált oroszlánok között ugyancsak applikált korona, benne héber betűk. Drapéria utánzata hét háromszögben végződik. A tükör sötétkék szövet, sárga, hímzett héber felirattal:
    כתר תורה) כתר)= A Tóra koronája
    זה שער ל'' צדיקים ''באו בו
    זאת הפרכת המסך
    נדבהה בישוב באבאם
    האשה החשובה מדת
    בריינדל בתהחבר ר'
    גדליהו ז''ל נגמר ונעשה
    בששנת תריח לפק
    "Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak lépjenek be! (:Hállél:)
    Ezt a függönyt ajándékozta Babam (Tab?) községben az érdemes Breindl asszony, leánya R Gedáljahunak . Áldás emlékére- a 618-ik (1858) évben
  • A barokk tóraszekrény a köpcsényi – német nevén kittsee–i – zsinagóga berendezéséhez tartozott. A tóraszekrény a zsidó vallás legszentebb tárgyának, a tóratekercseknek a tárolására szolgál, és a hagyománynak megfelelően a zsinagógai tér Jeruzsálem, azaz kelet felé eső részén található. A tóratekercseket a szekrény felső részében állítva tárolták, az alsó részben egyéb szakrális tárgyakat őrizhettek.
    A köpcsényi zsidó közösség a „seva kehillot”, hét község egyike volt. Ezek a mai Burgenland területén fekvő községek az Esterházy uradalomhoz tartoztak, és a hercegtől kapott privilégiumban foglaltak szerint építették ki a közösségeket. A 17. században, amikor a magyarországi városok többségében zsidók egyáltalán nem lakhattak, itt a hercegtől kapott területen házakat és zsinagógát építhettek; működtethették a zsidó élethez szükséges intézményeket: rituális fürdőt, iskolát, kóser mészárszéket és borkimérést. A közösség belügyeiben széleskörű autonómiát élveztek, a földesúr beleegyezésével, de szabadon választhattak rabbit és elöljárókat. A hétközségben virágzó szellemi élet alakult ki. Hajjim ben Aser Ansel községi tanító és jegyző könyvmásolóként és illusztrátorként is ismert. Eddig azonosított huszonhét műve közül egy 1761-ben készült Jom Kippur Katan könyvecskéje a következő teremben, a 21-es vitrinben látható.
    A 18. századi köpcsényi tóraszekrényen – ellentétben például a hasonló korból fennmaradt lengyel tóraszekrényekkel – nincsenek jellegzetes zsidó szimbólumok és feliratok. Külső megjelenése a korszak művészi bútorművességének stílusát idézi. Lehetséges, hogy készítője a hercegi udvar számára dolgozó egyik asztalos volt, miként uradalmi mesterek dolgozhattak a zsinagóga építésénél is.
  • Tatai zsinagóga felszerelésének egy része. Hátoldalán Dr. Goldberger Izidor rabbi feljegyzései
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2