Politzer Saga 4: Politzer Illés története

mp4

7 min

Forgács Péter

Film narráció
Mire Politzer Ábrahám gyermekei felnőttek, nagyot változott a világ, és egyre több féle életpályát kínált. Ábrahám második gyermeke Illés, akit az apa a legintelligensebb és legokosabb embernek tartott felcseperedvén Pestre ment, és beiratkozott a piarista gimnáziumba. Miután sikeresen leérettségizett, Bécsbe ment, hogy köpcsényi nagyapjához hasonlóan ő is orvos lehessen. Nagy buzgalommal vetette magát tanulmányaiba, melyből csak az 1848-as bécsi forradalom híre zökkentette ki. Testvérei közül Moritz ekkor már nős volt, Ignác mézeskalácsosnak tanult, Rudolf terménykereskedőként élt Cegléden, Ádám pedig a gimnázium első osztályát végezte. A bécsi forradalom kitörésének a híre 1848. március 13-án a nagy aggodalommal töltötte el a szülőket Irsán. Illésért aggódtak, de aztán levél érkezett tőle, melyben tudtatta, hogy csatlakozott a diáklégióhoz, amelynek az a feladata, hogy Bécsben, a győztes forradalom színhelyén fenntartsák a rendet. Két nappal a bécsi forradalom kitörése után Pesten is kivívták a szabadságot egy vértelen forradalommal. A magyar forradalom első napjaiban több városban, így Pozsonyban és Pesten is zsidóellenes tüntetések, zavargások robbantak ki. Ennek ellenére a zsidók többsége, így a Politzer család is osztozott az egész nép lelkesedésében. Az első hónapok nyugodtan teltek el, és semmi nem mutatott arra a nagy változásra, amely Magyarországon végbement. A szünidő kezdetekor Illés is hazatért Bécsből. A gárdista egyenruha, a kék, magas nyakú zubbony, a féloldalasan viselt calabriai sapka, és a kard, amelyet Ignatz büszkén viselt az oldalán, különösen imponált a családnak, nem is beszélve az érdekes történetekről, amiket mesélt. Nemsokára híre jött, hogy a csaszári erők hadra keltek, hogy letörjék a forradalmat. A gyorsan rekrutálódó magyar nemzetőr hadseregben sok zsidó is részt vett, becslések szerint közel húszezren. Fontos szerepet kaptak a hadsereg ellátásában és felszerelésében, és feltűnően sokan voltak tábori orvosok és sebészek. Illés orvosi tudását a gyakorlatban is ki akarta próbálni, ezért sok más társához hasonlóan ő is belépett a hadseregbe, és a nagyváradi laktanyába került katonaorvosként. Az akkor ismert legmodernebb eljárásokkal kötések százait rakta fel és számos műtétet hajtott végre. A sebesüléseikből lábadozó katonák között tífuszjárvány tört ki, amit Illés is elkapott, és csak a csodának köszönhető, hogy felépült belőle. Azon a télen elkezdődött a beszállásolással kapcsolatos szenvedés is, hiszen akkoriban a katonaságot még magánházaknál szállásolták el. Politzer Ábrahám ekkor, - mint annak idején nagyapja Köpcsényben – minden ezüsttárgyat elásott a kertben. A császári csapatok Budáról bombázták Pestet. Számos pesti család a veszély elől menekülve elhagyta a várost, és a környező községekben kerestek maguknak szállást. Politzerék Irsán befogadták a hattagú pesti Kunewalder családot, Kunewalder Zsigmond katonaorvos családját, aki akkoriban a Bem József csapattesténél látta el a katonaorvosi feladatokat. A forradalom leverése után szörnyű megtorlás kezdődött. Számosan emigráltak vagy börtönbüntetést szenvedtek. A zsidó közösség egészét Haynau 230.000 forint értékű hadisarc megfizetésére kötelezte. Illést kiváló orvosi szaktudása mentette meg a megtorlástól. Több olyan nehéz operációt is elvégzett, amelyekre nem vállalkoztak a környékbeli orvosok, így kinevezték Hajósra körorvosnak. Mivel a részeg parasztok között mindennaposak voltak a verekedések, így többnyire késszúrások, kéztörések és fejbetörések kezelését látta el. Akkoriban a zsidók csak hatósági házassági engedéllyel házasodhattak, és sokszor hónapokat kellett várniuk, amíg a császári és királyi helytartóságtól meg nem kapták a házasodási engedélyt. Illés 1860-ban vehette feleségül Franz Breitner pesti terménykereskedő és háztulajdonos Hermine lányát, akivel 45 évig élt házasságban a pesti belvárosi Sas utcában, ahol orvosi rendelőjét is berendezhette. Öt gyermekük született, három fiú és két lány: Berta, aki majd íróként rövid novellákat publikál, Alfréd, aki apját követve Bécsben végzett orvosként, Sándor, akianyai nagyapja nyomdokait követve gabonakereskedő, később tőzsdetanácsos lett Pesten, és Riza, aki Nagyváradra ment férjhez Bedő Bélához. Politzer Illés huszonéves korában a Magyarország függetlenségéért és a modern polgári társadalom megteremtéséért harcolt. A nősüléshez még engedélyre volt szüksége, de negyvenkét éves korában megérte annak a nagy jelentőségű törvénynek a megszületését, melynek értelmében a zsidók polgári és politikai jogok tekintetében egyenlőek lettek a nem zsidó polgárokkal. Néhány évvel később, az osztrák-magyar kiegyezést követően Ferenc József még a Haynau által a zsidókra kirótt hadisarc egy részét is elengedte, illetve megengedte, hogy abból Pesten Rabbiképző Intézetet alapíthassanak. Amikor Dr. Politzer Illés 82 éves korában elhunyt, köztiszteletben álló orvos volt Budapesten. Lakása és orvosi rendelője egy olyan városrészben volt, ahová apja még csak külön engedéllyel léphetett be. Végrendeletében tekitélyes örökséget hagyott gyermekeire és özvegyére.