Politzer Saga 3: Politzer Ábrahám története

mp4

7 min

Forgács Péter

Film narráció
Ráchel legidősebb gyermekét, Ábrahámot, a bécsi Arnstein bankár magával vitte Bécsbe és földmérőnek képeztette ki. Szabad napjain többnyire gyalog ment el Köpcsénybe, hogy megossza édesanyjával és testvéreivel azt a néhány falatot, amit sikerült félretennie. Abraham tovább folytatta földmérői tanulmányait, és úgy látszott, hogy a sokat szenvedett Politzer családra derűsebb napok virradnak, amikor hirtelen új csapás sújtott le rájuk. I. Ferenc császár egy dekrétumában megtiltotta a zsidóknak a földmérői tanulmányok folytatását. Abraham Politzer tanácstalan volt a kétségbeejtő helyzetben. Jótevője, Arnstein is éppen akkor halt meg. A jövő kilátástalannak tűnt számára. Gyalog ment Magyarországra. Üres zsebbel és üres hassal ért Pestre, ahol megtudta, hogy a közeli Pécelen a zsidó közösség tanítót keres. Odasietett, jelentkezett és megkapta az állást. Kapott egy fekvőhelyet az előimádkozónál, másik zsidó családnál kosztolhatott. Azokon a napokon, amikor a tanító is ott étkezett, mindig a legolcsóbb étel, bab került az asztalra. Így élte a fiatal éveit ez a tehetséges, előkelő házban felnőtt fiatalember. Az anyjától és a testvéreitől kapott levelek sem javították hangulatát. Édesanyja panaszkodott a nagy ínségről, a pénz értéke az egy ötödére esett vissza, ennek következtében rettenetes szegénység jött el. Nagybátyja, Wolf Politzer ezenközben élénk kereskedelmet folytatott Dél-Magyarországon, Erdélyben és Szlavóniában. Üzleti útjain gyakran találkozott egy Jakob Hay nevű kereskedővel. Lassacskán bizalmi viszony alakult ki köztük, és hogy ne legyenek egymás konkurrenciája, közös üzletekbe fogtak. A tranzakciók száma és mérete egyre nőtt, így szükségessé vált egy olyan személy alkalmazása, aki levelez és könyvel. Ekkor jutott eszébe Wolf Politzernek, hogy van egy unokaöccse, aki Bécsben tanult. Éppen vásár volt Pesten, ahol sok üzletember megfordult, és akadt valaki, aki ismerte a péceli Aber Politzer tanítót. Wolf megüzente neki, keresse fel Pesten, az Országúton lévő szállásán. Ez volt a fordulópont Ábrahám életében. Wolf Politzer és Jakob Hay éppen ebédnél ültek, amikor belépett egy sápadt, sovány, mezítlábas fiatalember, aki Aber Politzerként mutatkozott be. Rögtön rendeltek neki is egy ebédet, amelynek a kiéhezett tanító nagy mohósággal látott neki. Ebéd után Wolf tetőtől talpig felöltöztette – így már egészen más benyomást keltett, csinos, karcsú fiatalember lett belőle. Aber Politzer majdnem olyan gyorsan írt, mint ahogy beszélt, fogalmazványai választékosak voltak, és a kézírása igen szép. Jakob Hay idősebb lánya, Golde mély rokonszenvet érzett iránta, ami lassan kölcsönös szerelemmé érett. Jakob Hay gyakorlati érzéke és okossága azt súgta, hogy a tudás és a szorgalmas munka többet ér a pénznél, és így boldogan adta feleségül Golde lányát a szegény tanítóhoz. Jól számított, és döntését soha nem bánta meg… Golde és Aber a házasságkötésük után egy ízlésesen berendezett kis boltot nyitottak az Alföldön található Irsán. Végtelen szorgalmuk szerény megélhetést biztosított nekik. Golde irányította a háztartást, Aber pedig üzleti urakra járt. 1825-ben megszületett az első gyermekük, Moritz, majd sorban Illés, Ignác, Leni, Rudolf, Bernát, Mihály, Ádám, Farkas, Fülöp, Sámi, Rozi, Sali, Zsigmond és Gusztáv. Mire a legkisebb megszületett 1846-ban, a legnagyobb már meg is nősült, így szegény Golde sosem láthatta együtt mind a tizennégy gyermekét. Egyszer a tíz fiú azzal lepte meg édesanyját, hogy készíttettek neki egy közös képet. Politzerék csendben élték a vidéki magyar zsidók átlagos életét, melynek békéjét a középkori állapotokat felidéző járvány, a kolera megjelenése szakította meg. A járvány hihetetlen gyorsasággal terjedt el az országban. A község elöljárósága szigorú karantént vezetett be: mély és széles árkot ástak a település köré, amin nem kelhetett át senki. Vasvillával felfegyverkezett parasztok és polgárok álltak ott őrt éjjel és nappal. A szigorú intézkedéseknek hála, Irsán hamarosan megszűnt a járvány, mely az egész országban közel negyedmillió áldozatot követelt. Miközben Politzerék csendben élték a vidéki magyar zsidók átlagos életét, akkorát változott a világ, hogy az még Irsáról is észrevehető volt. A régi korlátozások közül egyre többet eltöröltek el,a zsidók egyenjogúsításáról, magyarosodásáról írtak a lapok, és 1847-től már vasút kötötte össze Irsát a fővárossal. Az 1848-as forradalom néhány csatája szó szerint a szemük előtt zajlott, – és mindennek komoly hatása volt a gyerekeik életére. Aber ezt már nem érhette meg, mindössze 57 éves korában, 1854-ben meghalt.