Politzer Saga 6: Politzer Ádám története

mp4

7 min

Forgács Péter

Film narráció
Zsigmond mindig őszinte csodálattal emlegette hat évvel idősebb bátyját, Ádámot, akit őszinte testvéri rajongással szeretett. Ádám a családban már hagyománynak számító orvosi pályát választotta nagyapjához, a köpcsényi orvos Mose Baderhez, és fivéréhez, Illéshez hasonlóan, de a gyorsan változó világban ő már olyan ismereteket is szerezhetett, amiket orvos rokonai korábban még nem. Igazi tudományos forradalom, a medicína megújulása zajlott azokban az években, amikor az 1850-es években Ádám a bécsi egyetemen tanult. A korszak tudományos-technikai fejlődésének, a modern mikroszkópoknak és laboratóriumi eljárásoknak köszönhetően olyan anatómiai és szövettani ismeretek birtokába juthatott, amik korábban ismeretlenek voltak. Az egyre specializálódó orvosi szakterületek közül Ádám a hallással kapcsolatos szervrendszert, a fülészetet választotta. Tudását Würzburgban, Heidelbergben, Párizsban és Londonban, a korszak legfejlettebb laboratóriumaiban mélyítette el. Amikor 1861-ben visszatért Bécsbe, az egyetemen ő lett az első tanár, aki otológiát, azaz fülészetet tanított, kezdetben mindössze négy hallgatónak. Az ő katedrájából nőtt ki a világ első fülészeti klinikája, akkoriban még mindössze húsz betegággyal, jóllehet az igény nagyobb lett volna, hiszen évente közel tizenötezer járóbeteget vizsgáltak meg. A fülbetegek Politzer kutatásainak és vizsgálatainak hála egyre jobb ellátásban részesülhettek, hiszen az orvosok, Politzer egyre szaporodó tanítványai egyre több ismerettel rendelkeztek a fül belső szerkezetéről, szövettanáról, a lehetséges gyógymódokról. Ezek egyike a „policerizálás”, amikor egy speciális, Politzer által megalkotott gumiból készült ballonból levegőt juttatnak a középső fülbe. A világ minden részéről érkeztek hozzá orvosok, tanítványok, összességében több mint hétezren, akiket Politzer a legnagyobb vendégszeretettel fogadott, és nyelvismeretének hála, németül, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, vagy akár magyarul tanított. Talán leghíresebb tanítványa lett Bárány Róbert, aki 1914-ben kutatásaiért orvosi Nobel díjat kapott. Tanítványai és az újonnan megalapított tudományág számára Politzer Ádám 1878-ban publikálta a világ első fülészeti tankönyvét, melyet saját kezűleg készített anatómiai rajzokkal illusztrált. Számos fülészeti betegséget és azok lehetséges gyógymódját írta le, fülészeti gyógyászati eszközöket fejlesztett ki, melyeket több mint X tudományos cikkben publikált, de mindezek mellett minden nap fél kettőtől a betegei rendelkezésére állt és gyógyított. Betegei között számos művész is megfordult, akik közül többen műveiket ajándékozták a művészetek iránt fogékony, ügyesen rajzoló orvosnak. Gonzagastrassén lévő otthona, melyet feleségével, Julie Rosenfelddel és egyetlen gyermekükkel Alice-szal laktak, valóságos művészeti galéria is volt egyben, ahol közel 140 műalkotás volt látható, mások mellett Joseph de Ribera, Rubens, Bronzino, Ingomar, Isabey, Dürer és Klimt alkotásai. A bécsi szecesszió mesterével, Gustav Klimttel olyan szoros barátság fűzte össze, hogy Klimt Ádám portréja mellett egy fülészeti anatómiai rajzot is készített neki. Gyűjteménye nem csak Politzer professzor polgári otthonának enteriőrjét, hanem az ekkoriban kialakuló tudományos művészettörténet-kutatást is szolgálta, gyűjteményét idézték az első művészeti szakkönyvek is. Politzer Ádám támogatta az újonnan megnyíló zsidó múzeumokat is, kezdetben a bécsit, majd 1910-es alapítása után a budapesti múzeumnak ajándékozott bibliai témájú rézmetszeteket. De Politzer doktor nem csak a bécsi elitet kezelte, hanem – talán nagyapjáról örökölt családi értékek alapján – a bécsi szegénykórházban és az idősek otthonában is rendelt. Nagy szükség volt erre, hiszen a rohamos iparosodás és urbanizáció minden addig ismertnél komolyabb zajszennyezéssel is járt, ami talán hozzájárult számos fülészeti megbetegedés kialakulásához. Politzer Ádám orvosi és tudományszervezői tevékenysége mellett rengeteget tett az általa alapított új tudományág széles körű megismertetéséért, elfogadtatásáért is. Érdekes korszak volt az övé, amikor a legmodernebb eszmék mellett még szigorú társadalmi normák érvényesültek. Az emberi kultúra minden alkotását, a művészeti-tudományos-technikai eredményeket világkiállításokon csodálták a széles tömegek, így a philadephiai világkiállításon megtekinthették Politzer Ádám bonctani gyűjteményét a fül egészséges és beteg csontjairól. Tudományos és tudományszervezői tevékenységéért az uralkodó, Ferenc József 1902-ben udvari tanácsossá nevezte ki. Ez nagyon komoly elismerésnek számított azokban az években, méltóságos úr megszólítással, magasabb fizetéssel, és az udvarhoz való belépés jogát is jelentette. Olyan rangot, melyet Politzer Ádám a tehetségével és a szorgalmával nyert el, de amiről szerényen induló ifjúkorában nyilván álmodozni sem mert volna. A vesztes világháborúval és a Monarchia felbomlásával mindez jelentőségét vesztette akkorra, amikor Politzer Ádám 85 éves korában, 1920-ban meghalt. Sírja a bécsi zsidó temetőben van, könyvei és anatómiai modelljei a bécsi egyetemen és múzeumokban. Szülőháza falán emléktábla, a település központjában pedig mellszobra őrzi emlékét.