MILEV

Politzer Saga 7: Misner Ignác története

Item

Title

Politzer Saga 7: Misner Ignác története

Description

Original Format

mp4

Duration

7 min

Director

Forgács Péter

Transcription

Film narráció
Zsigmond bátyja, Rudolf, aki terménykereskedőként élt Cegléden, időközben szintén családot alapított, két fia és két lánya született. Legidősebb lánya, Josefa az irsai nagyszülők, Ábrahám és Golde kedvence volt, akiknél akkor töltötte a nyarakat, amikor szülei a Monarchia közkedvelt fürdővárosában, Karlsbadban pihentek. Jozefát, vagy ahogyan a családban szólították, Pepit a legkisebb Politzer gyerekkel éppen egyidős feltörekvő ügyvéd, Misner Ignác vette nőül Budapesten. Misner Ignác Zalaszentgróton született, és korán árvaságra jutott, mert édesapja a kolerajárvány áldozata lett. Az okos, jól tanuló kisfiú iskolatársai korrepetálásával kilenc éves korától maga kereste a kenyerét. Sok nélkülözés után, soproni és bécsi iskolaévek után, 1872-ben lett ügyvéd, s ekkor már családalapításra is gondolhatott, és feleségül kérhette a Politzerék Pepi lányát. Három gyermekük született, akiket a honalapító Árpád-házi magyar királyi család tagjairól Margitnak, Gizellának és Istvánnak neveztek el. Jogásznak, ügyvédnek lenni a kiegyezés utáni Magyarországon biztos megélhetést jelentett. Az új ipari vállalkozások, kereskedelmi és befektetési társaságok rengeteg munkát adtak a jogászoknak, akiknek folyamatosan képezniük kellett magukat, hiszen a modern Magyarország jogintézményeit ekkor alakították ki. A gazdasági fejlődéshez és a polgári társadalom rendezett életéhez biztonságosan működő jogrendszerre volt szükség. Az ügyvédek 1875-ben hozták létre szakmai szervezetüket, az Ügyvédi Kamarát, melynek Misner Ignác is alapító tagja lett. Irodájába az Osztrák-Magyar Monarchia minden szegletéből jöttek a kliensek: horvátok, románok, szerbek, lengyelek, csehek és morvák váltották egymást. Misner Ignác irodájában örökösödési ügyeket, szerződéseket, kereskedelmi ügyeket intéztek. Nem volt büntetőjogász, de nyomon követte a híresebb pereket. A leghíresebb büntetőeljárás ekkoriban a nyíregyházi törvényszék előtt zajlott, ahol Eötvös Károly védenceit, szegény, faszállítással-úsztatással foglalkozó tiszaeszlári zsidókat egy keresztény cselédlány rituális meggyilkolásával vádolták. A vérvád per hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a majd egy évig húzódó tárgyalás-sorozatról beszámoltak az európai lapok. A vérvád képtelenségének bizonyításával és a vádlottak felmentésével végződő eljárás nyomán antiszemita tüntetések kezdődtek, és megalakították az Antiszemita Pártot. Az ezeréves fennállását ünneplő Magyarország hatalmas fejlődésen ment keresztül, átadták a kontinens első földalatti vasútját az Andrássy út alatt, felavatták a Műcsarnokot és az Iparművészeti Múzeumot, és a Ferenc József hidat a Dunán, és elkészült a Parlament kupolája is. A törvényhozásban sok vita után elfogadták a zsidó vallást bevett felekezetnek nyilvánító recepciós törvényt és bevezették a polgári házasságot. Misner Ignác ebből az alkalomból egy magyar nyelvművelést támogató alapítványt hozott létre, melyről ezt írta: „Ha ideált alkotok magamnak Magyarország jövőjéről, abban a magyar nyelv egysége foglalja el az első helyet. A magyar állam létezésének és erősbödésének biztosítása céljából a magyar nyelv egységére kell lehetőleg törekednünk. E nagy eszmének álljunk szolgálatába, ha Magyarország ezredéves fennállásának ünneplése alkalmából alapítványt létesíteni akarunk.” Misner Ignác amellett, hogy gyermekei névadásában, nyelvhasználatában és minden gesztusában nagy magyar hazafi volt, aktív szerepet vállalt a zsidó közösségben is. Ez nem csak azt jelentette, hogy imaszékkel rendelkezett a Dohány utcai zsinagógában és részt vett a közösség fontos döntéseiben, hanem választmányi tagja lett az ITO-nak, a zsidó nemzeti otthon megteremtésének szándékával létrehozott egyik szervezetnek is. Mindeközben természetesen ügyvédi praxisát is folytatta, olyan eredményesen, hogy megtakarításaiból bérházat építtethetett a Teréz körúton, nem messze Politzer Zsigmond és Gusztáv bérházaitól, és egy villát a Svábhegyen. Jövedelmei alapján Budapest legnagyobb adófizetői közé tartozott, virilis jogon tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. A vesztes első világháború, a forradalmak és a Monarchia felbomlása végett vetett annak az aranykornak, melyben Misner Ignác szegénysorsú árvagyerekből gazdag, köztiszteletben álló ügyvéddé válhatott. 1920-ban Európában elsőként olyan törvényt fogadott el a magyar parlament, mely korlátozta az egyetemekre felvehető zsidó hallgatók számát, számos egyéni tragédiát, és az egész társadalom hanyatlását okozva. Mivel Misner Ignác egész élete a magyar hazafiság jegyében, a magyar jogrend szolgálatában telt, ezt még nem a rendszer kisiklásának, hanem csak a trianoni békeszerződés következményének érezhette. Az ügyvédi kamara fennállásának hatvanadik évfordulóján, 1935-ben a testület legidősebb tagjaként elmondott beszédében ennek szellemében beszélt: „Rajongtunk az ügyvédi hivatásért s hálát adunk a Mindenhatónak, hogy az ügyvédség aranykorában dolgozhattunk. Pályánk végén már csalt azt kívánjuk, szívünk hő óhajával: adassák meg fiatalabb kartársainknak, hogy újra a régi Nagy-Magyarország határain belül működhessenek! Vivat, floreat, crescat Hungária!” Alig négy évvel később, amikor 1939-ben a második, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvény is életbe lépett, neki is vissza kellett adnia ügyvédi praxisjogát.

Citation

“Politzer Saga 7: Misner Ignác története,” MILEV, accessed April 23, 2024, https://collections.milev.hu/items/show/38051.