Browse Items (34 total)
-
Bustyaházi munkaszolgálatos emlék
A bustyaházi munkaszolgálatos tábor fából faragott makettjeTags 50objects -
Szobor makett: Debóra vagy Hungária alakja
Róna József (1861–1939) szegény lovasberényi zsidó családból származott, de tehetségével a korszak egyik neves szobrásza lett. „Legtöbb nagy műve a magyar nemzet nagyjainak hősi, gyakran monumentális megörökítése. Ő mintázta igen sok magyar város Kossuth-szobrát, több fővárosi szobrot, amelyek közül a legkiválóbb, a magyar fővárosnak is egyúttal legszebb emlékműve Savoyai Jenő lovas szobra, amely a budai várkertben áll” – így méltatta a művészt egyik nekrológja. A Zsidó Múzeum megszerezte a szobrász több művének gipszmásolatát is, amelyek múzeumi kiállításával hangsúlyozni kívánták a zsidó művészek társadalmi integrációját,
nemzeti érzéseit. 1933 óta része a gyűjteménynek az itt kiállított mű, amely egy végül meg nem valósult hősi emlékmű tervezete, középen Hungária alakjával. -
Reich Jenő levelei
„A kistarcsai vonat egyik foglyát Reich Jakabnak hívták. (…) Az asszony értesült, hogy férjét Kistarcsára vitték, és nhány nap múlva levelezőlapot kapott tőle. Neve és lakcíme alatt a férje keze írásával utóiratféle: »Áldott legyen a kéz, amely postára adja ezt a lapot.« Aztán – más kézírással – a következő szöveg: »Pocsolyában találtam Karácsond vasútállomáson, ezennel postára adom.« A levelezőlap szövege pedig: »Ma szerda délután van. Felraktak minket a vonatra, és megyünk. Isten áldjon, drága családom, Apa.« Nemsokára levél érkezett, vécépapírra írva, a levélíró ismét Isten áldását kéri a postázóra. »Németországba megyünk – írta Reich Jakab. – Talán újabb csoda történik, mint múlt szombaton, és visszairányítanak bennünket. Semmit sem vihettem magammal. Valahogy majd csak elviselem a sorsomat, és nem akarlak szomorítani benneteket, de úgy szeretnék veletek lenni. Drága gyerekeim, viseljétek gondját Anyának… A tehervonatról, szeretettel: Apa.« Reich Margó – törékeny, sápadt, ősz asszony – mindkét levelet és a levelezőlapot felmutatta a tárgyalóteremben. Soha többé nem kapott hírt a férjéről. Csak annyit tud, hogy utoljára Auschwitzban látták.”
In: Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Budapest: Európa, 1984. 483-484. oldal
1944 októberében Reich Jenőt Auschwitzból átszállították Kauferingbe (Landsberg), ahol 1945 március 8-án, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt elhunyt. -
OMZSA plakett
Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA) 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához szükséges anyagi fedezetet előteremtse. Az OMZSA számára jelentősebb összeget adományozók kapták meg az Örkényi Strasser István által tervezett bronzplakettet, az „áldozatos kötelességteljesítés ércbevésett dokumentumát”. Az érem egyik oldalán egy nő és egy gyermek alakja mellett az OMZSA jelmondata: „Testvéredet ne hagyd el!” olvasható, másik oldalán pedig az OMZSA jelvénye és a donációra utaló szöveg: „Ezen érem tulajdonosa teljesítette kötelességét az OMZSA-val szemben.” A plakettet a fiatal szobrászművész, Örkényi Strasser István (1911–1944) készítette, akinek szépen induló pályáját 1941-től a munkaszolgálat szakította félbe. Századát 1944. október 11-én a kiskunhalasi pályaudvaron lemészárolták. A plakettet a csepeli acélművek
alapítójának fia, báró csepeli Weiss Alfonz ajándékozta a múzeumnak, aki a leggazdagabb magyar zsidó család tagjaként támogatta rászoruló hittestvéreit.
OMZSA tevékenységéről, iratait lásd: http://archives.milev.hu/index.php/omzsa-iratai;isadTags 50objects -
Megillat Eszlár
1882. április 1-én Tiszaeszláron eltűnt egy Solymosi Eszter nevű 14 éves cselédlány, és a falubeli zsidókat a lány rituális meggyilkolásával gyanúsították. A nagy vihart kavaró, több mint egy évig húzódó vérvád-per a zsidók felmentésével végződött. A vád és a per részleteiről a korabeli sajtó részletesen beszámolt, a zsidók védője, Eötvös Károly két kötetes műben írta meg tapasztalatait. A közeli Ricsén élő Natan Liebermann Megilat Eszlár címen, héberül írta le az eseményeket. Műve nyelvi fordulatai, címválasztása a zsinagógákban Purimkor felolvasott Eszter könyvére (Megilat Eszter) utalnak, s ezáltal a perzsiai zsidók csodás megmenekülésével állítja párhuzamba az eszlári pert és a vérvád alóli felmentést. A Megilat Eszlár nem történetírói szándékkal született, hanem abba a hagyományba illeszkedik, amely egy-egy zsidó közösség megmenekülésének emlékére helyi purimokat, lokális „szabadulási ünnepeket” alakított ki. A munkácsi Blayer nyomdában kiadott művet a felmentő ítélet és a per lezárásának évfordulóin a környékbeli zsidó közösségek felolvasták.
***Tags 50objects -
A Pesti Izraelita Nőegylet tiszteletbeli tagsági oklevele Fochs Antonnak
A korszak gyakorlatának megfelelően díszes oklevél felső harmadának képei a nőegylet tevékenységére utalnak. A képmező középén látható a Nőegylet leányárvaházának első, Damjanich u. 26. Sz. alatti épülete, melyben az oklevél kiállításának idején 12 kislányt neveltek a nőegylet költségén és felügyelete alatt. Az épülettől jobbra és balra álló nőalakok a nőegylet többi jótékonysági terét jelképezik. Az almát osztó nőalak a szegények tápintézetére utal, melyben naponta harminc szegény kapott ebédet, felekezeti megkötés nélkül. A fiatal anyákkal és kisgyerekekkel körülvett másik nőalak kezében gyolcsot tart, hiszen a kelengyesegélyt ekkoriban még természetben osztották ki. Az édesanyja emlékére komoly adományt tevő Fochs Antal tiszteletbeli tagsági oklevelét Gottesmann Marie, Bischitz Johanna és a nőegylet titkára, Buchsbaum úr írták alá.
The pictures on the honorary certificate issued by the Jewish Women’s Association of Pest, founded in 1866, refer to the activity of the association. In the middle of the picture the first building of the association’s girl orphanage can be seen, where 12 young girls were raised at the expense and supervision of the women’s association at the time of issuing the certificate. Female figures on the right and left of the building symbolize the other charity places of the women’s association. The woman distributing apples refers to the catering home of the poor, where thirty poor people received lunch each day, regardless of religious affiliation. The other female figure, surrounded by young mothers and children, holds a linen cloth (trousseau) in her hand, because at this time the aid for mothers with newborns were distributed in nature. Antal Fochs gave major donation in memory of his mother and received an honorary membership certificate signed by Marie Gottesmann, Johanna Bischitz, and the secretary of the women’s association Mr. Buchsbaum.
Tags 50objects -
Moziplakát: A zsidók élete a Szentföldön
A moziplakáton a „Zsidók élete a Szentföldön. Eredeti palesztinai fölvételek” című filmet hirdetik, amely 1913-ben készült, Noah Sokolovsky rendezte, az operatőre pedig Meiron Ossip Grossman volt. A filmet eredetileg 1913 augusztusában mutatták be Bécsben, a 11. Cionista Kongresszus alkalmából, majd Oroszországban, Lengyelországban és Európa más országaiban is vetítették, egészen az első világháború kirobbanásáig. Ezt követően a film összes kópiája eltűnt, az eredeti negatívot 1997-ben találták meg. A filmet Pesten az Ernstpalotában működő Tivoli moziban játszották, plakátját egy Lilien-grafika felhasználásával Földes Imre készítette.
A film, amihez készült: 1913 ארץ ישראל בשנת Palestine
letölthető innen -
Budapestről kitelepített zsidó családok regisztere
1951-ben kitelepített zsidók névregisztere, összesen 264 család adataivalTags 50objects