MILEV

Browse Items (12973 total)

  • Magyarország német megszállását követően a semleges országok Budapesten maradt követségei az embermentés egyik lehetséges módjaként diplomáciai oltalmat biztosító védleveleket állítottak ki több tízezer budapesti zsidó részére. A legálisan kiadott svéd, svájci, vatikáni, San Salvador-i, portugál védlevelek mellett több tízezer olyan hamis dokumentum is forgalomban volt, amelyeket a cionista ellenállás tagjai készítettek. A magyar hatóságok a védett személyeket külön gettóba, az Újlipótváros délnyugati háztömbjeibe költöztették. A nemzetközi gettóban gyakoriak voltak a razziák, a védett házakból elhurcoltakat sokszor csoportosan lőtték a Dunába. A svéd követségen készült lista 447 oldalon sorolja fel annak a közel tízezer személynek az adatait, akiknek védlevelet állítottak ki. A minden oldalán lepecsételt névjegyzéket 1958-ban ajándékozta a gyűjteménynek Kenedi Andor, aki maga is szerepel a listán.

  • „A kistarcsai vonat egyik foglyát Reich Jakabnak hívták. (…) Az asszony értesült, hogy férjét Kistarcsára vitték, és nhány nap múlva levelezőlapot kapott tőle. Neve és lakcíme alatt a férje keze írásával utóiratféle: »Áldott legyen a kéz, amely postára adja ezt a lapot.« Aztán – más kézírással – a következő szöveg: »Pocsolyában találtam Karácsond vasútállomáson, ezennel postára adom.« A levelezőlap szövege pedig: »Ma szerda délután van. Felraktak minket a vonatra, és megyünk. Isten áldjon, drága családom, Apa.« Nemsokára levél érkezett, vécépapírra írva, a levélíró ismét Isten áldását kéri a postázóra. »Németországba megyünk – írta Reich Jakab. – Talán újabb csoda történik, mint múlt szombaton, és visszairányítanak bennünket. Semmit sem vihettem magammal. Valahogy majd csak elviselem a sorsomat, és nem akarlak szomorítani benneteket, de úgy szeretnék veletek lenni. Drága gyerekeim, viseljétek gondját Anyának… A tehervonatról, szeretettel: Apa.« Reich Margó – törékeny, sápadt, ősz asszony – mindkét levelet és a levelezőlapot felmutatta a tárgyalóteremben. Soha többé nem kapott hírt a férjéről. Csak annyit tud, hogy utoljára Auschwitzban látták.”
    In: Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Budapest: Európa, 1984. 483-484. oldal

    1944 októberében Reich Jenőt Auschwitzból átszállították Kauferingbe (Landsberg), ahol 1945 március 8-án, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt elhunyt. 
    Tags ,

  • A hagyomány leporolásának szándéka, és egy kortárs szertartási tárgy megteremtésének igénye vezette az Eight Days Design csoport alkotóközösségét (Darányi András, Hajdu Eszter, Kecskés Orsolya, Égi Marcell) egy újragondolt hanukai menóra készítéséhez. Hanuka posztbiblikus ünnep az i.e. 169–166 között sikeresen megvívott Makkabeus szabadságharc emlékére. Az ünnep azonban nem a szabadságharc politikai tartalmára utal, hanem arra az isteni csodára, mely a jeruzsálemi Szentély újraavatásával kapcsolatban volt tapasztalható: az egy napra elegendő rituálisan tiszta olívaolaj nyolc napig égett, addig, amíg az új adagot elkészíthették. Erre a csodára emlékeztet az ünnep a nyolc egymást követő napon meggyújtott fényekkel. A szövegek nem szabályozzák a gyertyatartót, csak nyolc lángot említenek és szabályoznak; e lángok összekapcsolásával alakult ki a hanukai mécsestartók/gyertyatartók sokféle, térben és időben nagyon különböző változata. A praktikumon túlmutató részletek és díszítések a parancsolatok megszépítésének, kiteljesítésének vallásos kötelezettsége, a hiddur micva miatt jelennek meg. Minden parancsolat végrehajtása teljesebb, ha a kellékek megszólítják az érzékeket is, s így a cselekedetek esztétikai minősége is vallásos tartalmat nyer. Ezért a szertartási tárgyak megtervezése, előállítása is szakrális cselekménnyé magasztosul, s végül a tárgy megjelenése, ikonográfiai elemei jogosan értelmezhetőek vallási–filozófiai gondolatokkal, tartalmakkal. Az EightDays Design szokatlan menórája megfelel a hanukai lángok meggyújtásához szükséges ősi szabályoknak, ugyanakkor formájában és anyaghasználatában egyaránt kortárs darab. Oktaéder alakja hanuka nyolc napját idézi, az egyes lapok élhosszúsága pedig 18 cm, ami a héber ’háj = élő’ szó héber betűinek számértékével azonos. A sorozatgyártással, változatos színekben készülő menóra kiváló minőségű műanyagból, korianból készül. A betonból készült prototípust 2011-ben az EightDays Design ajándékozta gyűjteményünknek.
    (Tzs)
    Tags

  • first-ball shoe of Mrs. Bernát Munkácsi, née Paula Jacobi
    first shoes of Ernő Munkácsi
    eye-glasses of Bernát Munkácsi
    wedding reliquias (Jacobi Paula, Bernat Munkacsi)

    preserved in a box made in Nagyvárad

  • Ezüst. Alapján gyöngy utánzat, körben héber felirattal. Felette infákból és levelekből álló koszorú. Hat abroncsának szélén gyöngy utánzat és fonott koszorú füzérben virágdísz. A legfelső virágok közepén színes üvegből készült gyöngy. Tetején szirmokból álló alapzaton nagy toboz idom, ezen is színes üveggyöngy.
    Felirata:
    זה כ''ת נעשה ממעות צדקה
    עי חגבאים התורני ה' איצק
    ל'' בוה' אביר בה''י וה'' לאזר
    קאנישא יע''א שנת תקגו לפק
    "E tórakorona a cedokó-pénzből készült Icig és Lázár gabbajok által a kanizsai hitközségnek az 556. (1796) évben a kis időszámítás szerint."

    Beütött bécsi készletezési bélyeg 1809-1810

  • A tóradíszek használata nem kötelező a vallás szerint, ezek inkább a tóratekercs megbecsülését jelképező dísztárgyak. A legkésőbb – a 16. század végén – megjelenő ilyen dísztárgy a tóravért vagy más néven a tórapajzs. Nagy valószínűséggel azért készítették őket, hogy a rajtuk elhelyezett kis táblácskákon jelezzék, melyik hetiszakaszig van betekercselve a Tóra pergamenje. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követik a nemesi címereknél megszokott, baldachinos, jellegzetes osztrák–magyar típusú pajzsok formáját. A tábla közepén két oroszlán tartja a tízparancsolat kettős kőtábláit, valamint a felettük levő koronát. A jeles bécsi ötvös által készített tóravértet az „óbudai szent gyülekezet” elöljárói vásárolták meg, amelyet az óbudai hitközség az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon és az azt megelőző 1884-es Történeti Ötvösmű Kiállításon is bemutatott.

    Aranyozott ezüst. Pajzs alakú, felül kilencágú korona zárja, melynek minden ága gombokban végződik. A korona alatt függönyszerű baldachin. A mező közepén két hátrafordított fejű oroszlán tartja a Frigytáblákat (melyeken a parancsolatok kezdőszavai vannak héberül) és a felettük levő, applikált koronát. A táblák alatt felirat, alatta az ünnepjelző táblácskák mélyedése. Alul középen trébelt virág. Hátul eredetileg kettős lánc.
    Felirata:
    זאת
    נקנה עי אלופים
    בשנת תקעה ל
    Vásároltatott az elöljárók által az 575. évben.
    Nevek:
    ה מאיר מטדם יה' הרש פש
    יק' מיכַ ליזר בוה יוסף גראי
    Májer, Hers, Michael Lázár, fia Joszéf Graunak az óbudai szent gyülekezetben.

  • Részben aranyozott ezüst. Kerek domború talpán körben koszorú. Nyelének alján plasztikus levél koszorú. A nyélen applikált szőlő és levélkoszorú fut körbe. Tetején korona, amelynek abroncsán 5 álló oroszlán. Az oroszlánok között madarak. Alattuk ékkövek. A korona tetején virágcsokor, benne csengő.

  • A lévita kannát a jeles pesti ötvös, Prandtner József készítette, feltételezhetően nem a hitközség megrendelésére, hiszen azon nincs erre utaló felirat vagy jelzés. A kancsó füle egy kígyót formáz, ami akár Aszklépiosz, a gyógyítás istenének attribútumára is utalhat, de a zsidó ikonográfiában a bűn és a pogány kultuszok szimbóluma, így különösen meglepő a jelenléte egy zsidó szertartási célra használt tárgyon. A régi hitközségek tárgyai között több hasonló meglepetéssel is találkozhatunk, ami alapján azt feltételezzük, hogy a szigorú vallási előírások ellenére a tárgyak megjelenítését a közösség nem szabályozta minden részletre kiterjedően.

    This levite pitcher was made by the wellknown metal artist, József Prandner, probably not for an order by the community, since there is no inscription or sign that would indicate so. The handle of the pitcher has the form of a snake, which can either be a symbol for Asclepius, the Greek god of medicine, or in Jewish iconography it is the symbol of sin and pagan cults – either way, its presence is surprising on a Jewish ritual object. There are several similar surprises on Jewish objects, which suggests that despite strict religious guidelines, the communities did not regulate the design of the objects to the extreme.

  • Az 1884-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Történeti Ötvösmű Kiállításon. közel nyolcezer tárgyat mutattak be, köztük 43 judaikát, amelyeket zsidó közösségek és magánszemélyek küldtek be. Ez volt a világon az első olyan judaikákat is kiállító tárlat, amely nem csupán privát kollekciókat mutatott be, hanem egy közösség önreprezentációja is volt. A kiállítás judaikarészlegének egyik legnagyobb tárgyegyüttese az óbudai zsidó közösségtől érkezett, amely akkoriban már némiképp háttérbe szorult a pesti hitközség mellett. Az óbudai közösségé volt ez a hatalmas aranyozott ezüstserleg, amely ismerős lehetett a kiállítás látogatóinak, hiszen hasonló darabok szerepeltek a főúri gyűjteményekben is. A 17. században készült serleget felirata szerint 1792-ben vásárolták meg az Óbudai Chevra Kadisa elöljárói. A tárgy szerepelt az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon is, majd 1950-ben került a múzeum gyűjteményébe.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024