Browse Items (12977 total)
-
Emeletes szédertál
Bádog, három sima lapját és fedelét három oszlop tartja. Tetejének közepén Dávid-csillag alakú kivágat.körülötte ráforrasztva hat kis tálka. E körül applikált héber felirat:
זרוע=sült hús
ביצה=tojás
חרוסת=charojszesz
מי מלח= sós víz
כרפס=zöldség
מרור=keserű gyökér
A fedél körül karika a függöny számára. Négy darabból álló batiszt függöny van rácsíptetve
-
Emeletes szédertál
Bádog. Négy emeletét és fedelét három oszlop tartja. A fedélen és lefelé hajló peremén trébelt kagylós díszek. Közepén oszlop, mely hat díszes kart tart, ezeken egy-egy tálcácska, karika a függönyöknek. Özvegy Ewiland Rezsőné ajándéka (Bp. V. Visegrádi köz 5)
-
Emeletes szédertál
Fém. Emeletes sima lapját, boltozatos tetejét három oszlop tartja. Legfelső lapjának felfelé hajló peremén szőlőfürtös, leveles koszorú fut körbe. Középen harangidom tart öt hajlított karon egy-egy tálacskát. Középen kiemelkedően a hatodik tál.
-
Emeletes szédertál
Fém,emeletes. Négy lapját három oszlop tartja. Alasó és felső emeletének rácsos pereme van. A legfelső emeleten gazdag vésett díszek. Közepén virágváza alakú tartóból hat hajlított karon hat tálacska.
-
Emeletes szédertál
Sárgaréz. Három oszlop három emeletet és egy fedéllapot tart. Az emeletek kerek lapok, a fedél boltozatos. Rajta a széder ételei számára oszlopocska, tetején és öt hajlított karján egy-egy tálka.
-
Tóravért
Részben aranyozott ezüst. Kartus idomú. Kétoldalon poncolt alapon trébelt virágfüzéres díszekkel. Lent és fent trébelt kagylós ékítményekkel. Felső részén nagy trébelt koronával. Közepén két álló oroszlán között a tízparancsolat két kőtáblája vésett héber felirattal. Alatta ünnepjelző tábla tartására szolgálókeret. Lejjebb kagylós díszű kartusban vésett héber felirat:
"Készült a Chevra Kadisa pénztárából az alábbi vezető gabbajok idejében: Heller Mór-Hirschler Sámson-Deutsch Aser-Hirsch Israel-Lederer Mór-Beer Jomtov -Deutsch P. Chájim -Fischl Salamon-Liebermann Chájim-Mandl Chájim
A 612 (1852) évben a kis időszámítás szerint. -
Fényképalbum a Lágymányosi zsinagóga avatásáról - tartalom
1. a zsinagóga külső képe
2. A templom előcsarnoka
3. Benoschofskz Imre
4. Az avatási ünnepség közönsége
5. Az ünnepség közönsége
6. Közönség
7. A templom oltára
8. Az alapkő
9. Közönség
10. Kiss Arnold
11. Dr. Benoschofsky Imre főrabbi kalapácsütése
12. Cserkészekek felvonulása
13. Tórák
14. Jelentés
15. Lamotte alpolgármester kinyitja a templom kapuját
16. Az avatáshoz felvonulás a Tórákkal
17. Az okmány elhelyezése az alapkőbe
18. Dr. Benoschofsky Imre főrabbi avató beszéde
19. Biró Géza Chevra elnök
20. Tyroler József vállalkozó jelentést tesz az épités befejezésérol
21. Az énekkar imája
22. Az alapkőletételnél az énekkar a "Hiszekegyet" énekli
23. Az alapkőletétel közönsége
24. Az alapkő elhelyezése
25. Kiss Arnold
26. Kiss Arnold
27. Dr. Kriszhaber Adolf hitközségi elnök
28. Dr. Kertész Manó alöljáró
29. Dr. Stein Emil
30. Szántó Jeno az Országos Iroda alelnöke
31. Dr. Berényi Sándor a menház elnöke
32. Dr. Fődi Károly (a kép hiányzik)
33. Cserkészek vezetőinek kalapácsütése
34. Tórák
35. Vető Sándor épitási biz. elnök átnyújtja a templom kulcsot az elnöknek
36. Dr. Kriszhaber Adolf elnök beszédet intéz Lamotte alpolgármesterhez
37. Lamotte
38. Dr. Vidor Pál rabbi avató beszéde
39. Dr. Kriszhaber Adolf elnök beszéde
40. Dr. Csobádi Samu elnök beszéde
41. Dr. Szilárd Bertalan elöljáró beszéde
42. Lamotte alpolgármester beszéde
43. A közönség a "Hymnust" énekli
44. A templomközönsége
-
Hevra emléklap
A temetéshez a szomorúság és a gyász mellett az eljövendő világ, a megváltást követő időszak reménye is kapcsolódik. Ezt ábrázolja gyönyörűen a gyöngyösi hevra kadisa emléklapja: a halottak körüli szolgálatokat, majd a temetést ábrázoló kis képkockákból álló keret közepén a Messiás előhírnöke látható lóháton, s tőle jobbra már azt ezt követő időre ígért feltámadás.
A keret képeit a héber olvasási iránynak megfelelően jobbról balra kell követnünk, a jobb felső sarokból indulva, az óramutató járásával ellentétesen. A felső három képen a betegség jeleneteit láthatjuk: a megbetegedett embert ágyában és az orvos látogatását. A baloldali képsorban már megjelennek a hevra kadisa tagjai is: meglátogatják a beteget, együtt imádkoznak, majd a halál beálltát követően két kalapos férfialak a korabeli gyakorlatnak megfelelően a halottat leteszi a földre. Ezt követően virrasztanak és imádkoznak, a földön fekvő, lepellel letakart halott fejénél gyertya ég. Ezután a holttest rituális megmosdatása szintén a hevra feladata, akik a megtisztított, fehér gyolcsból készült halotti ruhába öltöztetett holttestet koporsóba helyezik.
A temetéshez a hevra kadisa tagjai vállukon viszik a halottat a temetőbe, előttük a szentegylet egyik tagja kezében perselyt tartva adományokat gyűjt. A kép felirata a perselyeken is gyakran olvasható, jól ismert mondatot idézi, miszerint a jótékonyság megment a haláltól. (Példabeszédek 10:2, TB Sabat 156b) Az utolsó két kép vizuális bizonyítéka egy régi, a 19. században megszűntetett temetkezési gyakorlatnak: a halottat kiemelik a koporsóból, és amint az utolsó képen látható, koporsó nélkül, pusztán a halotti ruhában helyezik a sírba. Ezt az ősi szokást a modernizálódó államok azon közegészségügyi rendszabályai szüntették meg, melyek előírták a koporsós temetést.
(TZs)Tags parasa -
Gyűjtőpersely
A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedaka. Az emancipáció előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese: aki megteheti, adományokkal támogathatja a segítő egyletek munkáját, aki rászorult, az pedig ezek segítségével kerülhet olyan helyzetbe, hogy adományozhasson.
Az egyik legfontosabb parancsolat a „szaporodjál és sokasodjál”, ezért a házasságok elősegítése elsődleges fontosságú. A szegény lányok méltó kelengyéhez juttatása olyan magasabb célnak minősült már az ókorban is – a foglyok kiváltásához hasonlóan – amiért még a judaizmus legszentebbjét, tóratekercset is el szabad adni.
Magyarországon a 19. század közepén engedélyezték hivatalosan, hogy zsidók letelepedjenek és ingatlant bírhassanak a városokban. A modern nagyvárosi életforma kialakulása új társadalmi problémákat teremtett, melyekre a régi hagyományok adaptálásával új válaszok születtek. Ekkoriban alakultak a zsidó nőegyletek, olyan helyzetek orvoslására, melyek szinte ismeretlenek voltak a tradicionális közösségekben. A nagyvárosokba fiatal emberek, fiatal családok költöztek, anélkül a népes családi háttér nélkül, ami a falusi vagy kisvárosi életben még jellemző volt. Ha ilyen viszonyok között egy nő egyedül maradt, magának kellett a megélhetését biztosítania, gyermekeit felnevelnie. A nőegyletek tevékenységi körét az ilyen gondok alakították: ekkoriban alakultak a zsidó leányárvaházak, az özvegy nők otthonai és a női foglalkoztató műhelyek.
A család és anyagi háttér nélküli lányokat a nőegylet adta férjhez, ők adták az önálló háztartás felállítását biztosító kelengyét is. Az anyagi alapok megteremtésében bárki szerepet vállalhatott, a adományok összege többnyire szerény volt, viszont szinte mindenki részt vehetett benne.
A budai zsidó nőegylet ezüst adománygyűjtő perselyét a felirata szerint a szegény arák kiházasítására gyűjtő perselynek használták.
Feliratai:
A BUDAI IZR. HITKÖZSÉG
Adományok szegény arák támogatására
הכנסת כלה
Dr. Szabolcsi J. elnöksége alatt
1910