MILEV

Browse Items (12977 total)

  • Az első világháborút lezáró békerendszer változásokat hozott a Közel-Keleten is. Az 1917-ig a török Birodalomhoz tartozó Szentföld brit mandátumi igazgatás alá került. A britek eleinte támogatták egy zsidó nemzeti otthon megteremtését,s engedélyezték a cionista bevándorlás (héberül alija) keretében Palesztinába érkezők letelepedését. Ezekben az években több ezer, főként európai zsidó költözött Erec Iszraelbe (Izrael földjére), ahol a mocsarak lecsapolásával, a pusztaság termőterületté tételével új társadalmi-gazdasági modellt mutattak a Közel-Keleten. 1929 augusztusában a jeruzsálemi arab lakosság egy része késekkel és botokkal felfegyverkezve benyomult a jeruzsálemi Óvárosba, és megtámadta a már évszázadok óta ott élő zsidó közösséget. A zavargások átterjedtek más településekre is, sok zsidót megöltek, másokat otthonuk el hagyására kényszerítettek. A zsidó közösségek világszerte felemelték szavukat a mészárlás ellen. A magyar zsidóság képviselői tiszteletreméltó történelmi helyszínen, a régi képviselőház Sándor (ma Bródy Sándor) utcai épületében gyűltek össze, hogy tiltakozzanak hittestvéreik üldözése ellen.
  • A képen szereplők: (b-j):
    Dr. Friedmann Ignác kormányfőtanácsos
    Dr Fischer Gyula főrabbi
    Székely Ferenc udvari tanácsos
    Dr Osztern Lipót, a Cionista Szövetség elnöke
    Dr Kiss Arnold főrabbi
    Dr Török Lajos egyetemi tanár
    Dr Straussz Adolf egyetemi tanár
  • 1914. október 23-án lezajlott ivangorodi ütközetben kitüntetettek, középen tóratekercset tartó férfi
  • Funk Sámuel neológ és Schreiber Akiba ortodox főrabbi köszönti a Pozsonyba látogató I. Ferenc Józsefet, 1913.
  • A Zsidó Múzeum alapítói szoros kapcsolatban álltak a Múlt és Jövő című folyóirattal. A lap rendszeresen közölt képes beszámolókat egy-egy nagy múltú magyarországi zsidó közösségről. 1912-ben hosszú cikksorozat jelent meg a kismartoni (ma: Eisenstadt, Ausztria) zsidók tárgyairól, szokásairól, történetéről. Az itt közölt fényképeket Wolf Sándor – a leggazdagabb kismartoni kereskedőcsalád leszármazottja, neves történettudós – bocsátotta a lap rendelkezésére, majd ezeket a képeket eljuttatta a Zsidó Múzeum részére is. Wolf Sándor maga is gyűjtő lévén, szülőházában, a nevezetes Wertheimer-házban múzeumot rendezett be. 1938-ban, az Anschlusst követően, Palesztinába emigrált, gyűjteményének jelentős része szétszóródott.
  • Munkácson több mint tízezer zsidó élt, ők tették ki a város lakosságának csaknem a felét. Bár a túlnyomó többség az ortodoxia és a haszidizmus híve volt, megjelent a városban a szekuláris cionizmus is. 1925-ben Hájim Kugel, a Csehszlovákiai Zsidó Párt egyik vezetőjének igazgatásával itt nyílt meg az ország egyetlen világi oktatást nyújtó, leányok előtt is nyitva álló héber gimnáziuma. A modern, irodalmi héber nyelven folyó tanítás államilag is elismert képzést nyújtott. Az iskola – amelynek meg kellett küzdenie a haszid rabbik heves ellenállásával – nem alijára készítette fel diákjait, hanem az öntudatos helyi zsidó értelmiség kinevelésére törekedett. A terület Magyarországhoz csatolása után a zsidóellenes rendelkezések szétzilálták a héber tannyelvű képzést.
  • Ungár Erzsike lakodalmán készült fotó a Munkácsi család fényképalbumából. A kép az Erzsébetvárosi Klubban készült és látható rajta
    Schönberger Emmy
    Munkácsi Sándor
    Munkácsi Ernő
    Ungárné Mariska
    Jakab Dezső
    Id. Munk Lajos
    Schönberger Bandi
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2