Browse Items (12914 total)
-
Mezuza tok
A kis ezüstfiligrán mezuzát Böhm Salamon óbudai ötvös készítette 1848-ban.
Az elhelyezés módja az egyiptomi kivonulás történetére emlékeztet. A kivonulás könyvében olvasható történet szerint a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála előtt a zsidó házak ajtófélfáit a vacsorára elfogyasztott bárányok vérével jelölték meg, s a csapás elkerülte ezeket a házakat. Ennek emléke a mai napig a zsidó házak ajtófélfáin elhelyezett mezuza.
Vallási előírás csak a szövegre van, elkészítésénél ugyanazok a szigorú szabályok érvényesülnek, mint a Tóra írásánál. A kis hengerré összetekert pergamendarabot rejtő tok gyakorlatilag bármi lehet, ami megóvja a szöveget a betűk lekopásától, használhatatlanná válásától. A tokra vágott kis nyíláson keresztül három héber betű látszik: sin–dalet–jod. Ez egyik értelmezésben a „Saddaj” istennév, a másik szerint az „Somer dalté Israel” „Izrael ajtóinak őrzője” héber mondat rövidítése.
A Böhm Salamon a kis mezuza-tokot ezüstdrótból hajlított, filigrántechnikával készítette, ami az óbudai zsidó ötvösség jellemzője volt. A feudális Magyarországon a zsidók nem lehettek tagjai a céheknek, s így a mesterségek jelentős részének műveléséből is ki voltak zárva. Ezek közé tartozott az ötvösség is, melyet mindössze két földesúri birtokon megtelepedett zsidó közösségben művelhettek egyéni engedélyek alapján: Pozsony–Várteleken és Óbudán. Böhm Salamon az óbudai zsidó közösség tagja volt.
A mezuza-tok egy szinte teljesen hasonló másik példánnyal együtt az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéhez tartozott, majd 1949-50-ben a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményébe került át.Tags parasa -
-
-
-
Theodor Herzl gyászjelentése - képeslap
A 19. század végén a diaszpóra asszimiláns művészete helyett az autentikus zsidó művészet megteremtésére törekedett. 1906-ban Jeruzsálemben megalapították a Becalél Akadémiát, mely az európai szecessziós törekvéseket a cionizmus ideológiát egyesítve próbálta megteremteni az új jisuv iparművészetét. A tradicionális zsidó képtilalom miatt legmegfelelőbbnek és a zsidó írásos tradícióval leginkább összeilleszthetőnek a héber betűkből kialakított ornamensek alkalmazását tekintették. Ezzel árhuzamosan dolgozott Magyarországon a szegedi származású Seelenfreund Salamon grafikus, aki szintén a héber betűkből alkotott díszítéseket. Theodor Herzl halálakor (1904) tervezett emlék képeslapja a zsidó tradíció ősi elemeit a korszak legmodernebb stíluselemeivel. A fehér sztélé-sírkövön Herzl héber neve, mellette a héber betűk elemeiből összeállított menóra és növényi inda motívumok. Seelenferund elkötelezett cionista volt, ő tervezte a magyarországi cionista mozgalom kiadványainak egy részét is. Az 1920-as években kivándorolt Tel Avivba, s ott élt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig.Tags parasa -
Bustyaházi munkaszolgálatos emlék
A bustyaházi munkaszolgálatos tábor fából faragott makettjeTags 50objects -
A Pesti Hevra Kadisa tagfelvételi oklevele
Heinrich Winter részére
A hevra kadisák a magyarországi zsidó közösségek legrégibb és legtekintélyesebb intézményei voltak. Elsődleges feladatuk a halottak rituális eltemetése és a temető fenntartása volt, majd kiterjedt szociális ellátó–rendszert hoztak létre. A hevrák tagnyilvántartásuk, szabályzatuk, valamint az események rögzítésére díszesen írt és illusztrált hevrakönyveket készíttettek.
A tagfelvételi oklevél felső egyharmadában három díszes medaillonban ábrázolt képek a Hevra Kadisa tevékenységeit mutatják be. Az elsőn egy temetésre igyekvő halottaskocsit láthatunk, amit kalapos férfiak gyászmenete követ. A második kép a beteget meglátogató egylet - tagokat és a beteg feleségét ábrázolják. Az utolsó medaillonban a Hevra-tagok segéllyel érkeznek az özvegyhez és gyermekeihez.
Az oklevél középső egyharmadát egy kettős kapuboltozat keretezi, melyben a boltozatok alatt németül és héberül írott tagfelvételi szöveg áll. Közöttük díszes ornamens keretben kis cedaka persely áll.
Az alsó harmadban található az Király utcai Izraelita Kórház litográfiája, előtte korabeli polgári öltözékben nők és férfiak sétálnak. -
-
Schir Zion 2. rész - istentiszteleti énekek kottája az egész évre
Gottesdienstliche Gesänge der Israeliten II. Theile
Salomon Sulzer sajátkezű dedikálása Adolf Fischer számára
-
Fedeles kupa
Részben aranyozott ezüst. Indákkal díszített talpazat. Testén trébelt, leveles, indás fűzés, két nagy virággal. Peremén héber felirat. Nagy elálló , cakkozott mintás fül. Boltozatos tetején az alsó perem indázott díszítése megismétlődik. A tető közepén nagy virágból emelkedik ki a fogó: orsós gomb A kupa eredetében valószínű nem zsidó célra készült.
A szájperem alatt vésett felirat:
זה שייך להחברה בקור הולים
דק''ק קאנישא ''יעייא
שנת ברוך רופא חולי לפ''ק
"A kanizsai hitközség betegeket látogató egyletének tulajdona, 569 (1809) évben a kis időszámítás szerint"