Browse Items (54 total)
-
Das israelitische Bethhaus in Pesth, entworfen von dem Architecten L. Förster
A Dohány utcai zsinagógáról készített színezett litográfia Karl Schumann rajza után Ludwig Förster műintézetében készült, feltehetően 1857 körül. A pesti hitközség elöljárósága 1850. december 15-én határozta el, hogy a Dohány utcai telken reprezentatív, fényes kultusztemplomot épít. Több építészt felkértek a tervezésre, végül hosszú huzavona után a bécsi tempelgasse-i zsinagóga építőjét, Ludwig Förstert bízták meg a tervezéssel. Az építész és a zsidó hitközség közötti elszámolási viták nyomán Förster 1857. november 15-én felmondta az együttműködést – ezért a zsinagógát már Feszl Frigyes közreműködésével fejezték be. Mivel a metszet rajzolója, Schumann Förster helyettese volt, a lap pedig Förster bécsi intézetében készült, valószínűsíthető, hogy még a felmondás előtt, 1857-ben készült.
A Dohány utcai zsinagóga felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. -
Leopold Samu: Keleti út. Fotóalbum
Leopold Samu Közel-Keleten tett utazásáról készített emlék-album vásárolt, más forrásokból is ismert képekkel és személyes emlékekkel.
Bruck Hermin ceruzarajza Leopold Samuról, Abbazia, 1896
Leopold Samu teveháton a Keopsz piramisnál, 1896. október 26
Beragasztott névjegyek és préselt szentföldi virágok
Leopold Samu útlevele a Török Birodalom belsejébeTags parasa -
-
Hímzésminta
A hímzésmintán a héber betűk kétféle változata szerepel. A felső három sorban a héber nagybetűs írás tórapólyákon jellemző, mintásan kitöltött laposhímzéses betűi szerepelnek abc sorrendben, a szóvégi betűváltozatok nélkül. A harmadik sorban a fennmaradó helyre két, a zsinagógai textileken elterjedt korona–típust hímzett a készítő. Az alsó sorban a héber abc egyszerűbb, nem mintásan hímzett laposöltéses változata szerepel, majd folyamatosan ezt követi a készítő neve: Frumet, Joszef BS neje, valamint a héber betűkkel leírt dátum: 573 a kis időszámítás szerint (1813). A BS monogram latin betűkkel is szerepel a minta alján.Tags parasa -
-
Haggáda Peszach estéjére
„Az Örökkévaló által teremtett világnak nincs egyetlen apró részlete sem, amit ne lehetne/kellene eszközként használni, hogy emelkedjünk általa a szentségben.” Összecseng ezzel múzeumunk hajdani igazgatójának, Naményi Ernőnek gondolata: „Szükséges a művészet megértése és megbecsülése és az a törekvés, hogy Isten szolgálatára szánt legkisebb eszköz is a szépség felemelő szellemével mozdítsa elő a lélek feltörését.” Naményi ezt 1936-ban írta, ugyanabban az évben, amikor megjelent az Ézsajás Vallásos Társaság Haggadája. A judaizmus reformirányzatával szimpatizáló Ézsajás Vallásos Társaság az 1930–as években működött Budapesten. Ez a szellemi műhely számos művészt ösztönzött modern zsidó tárgyak tervezésére és elkészítésére. Tevékenységük arra irányult, hogy a zsidó szertartásokhoz puritán és egyszerű, s közben esztétikus, szinte szakrális szintre emelt munkavégzés során létrehozott eszközöket használjanak. Ötvözték a szív munkáját (ima) a kéz munkájával: a fizikai valóságban álló létrán emelkedtek a szakrális magasságba, mint az első zsidó művész, a szentélyépítő Becalél. Naményi Ernő leginkább a könyvművészet és a tipográfia művészetét támogatta, kiemelve a szakrális szövegek méltó megjelenítésének fontosságát. A Haggada hosszas tervezés, egyeztetés után készült el a gyomai Kner nyomdában. Kolofonja bizonyítja, hogy minden részlete fontossággal bír, a papír, a kötés, a betűk megtervezése, valamint a fametszetes illusztrációk egyaránt: „Ezt a Haggadát az ősi szertartásos rend szerint Pap Károly közreműködésével összeállította Naményi Ernő. (...) A fametszeteket készítette Kolozsvári Sándor. Nyomtatták Kner Izidor könyvnyomdájában Gyomán, a zsidó időszámítás 5696–ik esztendejének telén, a svájci münchensteini Haas féle betűöntöde Bodoni antiqua és az Első Magyar Betűöntőde Meruba betűjével. (...) A könyveket Kner Erzsébet kötötte.” A Haggadát 1936–ban a Magyar Bibliofil Társaság „a szép vallásos könyv előállítására irányuló törekvés megjutalmazásául” az év öt legszebb könyve közé választotta.
(TZs)Tags parasa -
Szombathely Eruv térképe
A város térképére berajzolt határokkal. Érvényessége: 1935 január - 1955. januárTags parasa -
Vezeklési tábla
"E táblán van egy ima, amelyet a chevra kadisa megrágalmazója mondott a rámért 39 csapás alatt 1838–ban írta a chevra kadisa titkára: Leipniker Mendel." -
Kornfeld Zsigmond emlékezete
Kornfeld Zsigmond halálakor megjelent újságcikkek, gyászjelentések, nekrológok fémrátétes bőr kötésű albumban
Kornfeld 1852-ben született a csehországi Goltsch-Jenikauban. Szeszfőzde-bérlő apja taníttatni akarta gyerekeit: Zsigmond fivéreit orvosi és ügyvédi pályára küldte. Mire azonban rá került volna a sor, apja megvakult, majd meghalt, ezért Zsigmond kénytelen volt kimaradni a gimnáziumból és munka után nézni. Mindenesként kezdett dolgozni egy prágai bankban, ahol tehetsége és hihetetlen munkabírása révén villámgyorsan emelkedett a ranglétrán. 1877 decemberében Albert Rothschild felkérte Kornfeldet, hogy menjen Magyarországra és vegyen részt a Rothschild érdekeltségbe tartozó, a Credit-Anstalt „ikerbankjának” tekinthető Magyar Általános Hitelbank irányításában. Pár évvel korábban, 1873-ban Magyarországot pénzügyi összeomlás fenyegette, amitől egy Rothschild-érdekeltségű konzorcium 153 millió osztrák ezüstforintnyi gyorshitele mentette meg, ezért a Rothschildok számára alapvető fontosságú volt a magyar pénzügyi rendszer stabilitása. Kornfeld Pestre költözött és munkához látott. A konszolidációt betetőző Wekerle-féle pénzreformban, a korona 1892-es bevezetésében is döntő szerepet játszott. A huszadik század első évtizedére Kornfeld a magyar politikai-gazdasági elit köztiszteletnek örvendő és megkerülhetetlen tagjává vált. 1901 decemberétől a Felsőház örökös tagja, 1909-ben (halála előtt) megkapta a bárói címet is, azaz a magyarul sem tudó szegény banki mindenesből harminc év alatt magyar nemessé vált. Ugyanakkor nem keresztelkedett ki, sőt komoly szerepet vállalt a zsidó közéletben is.
-
