MILEV

Browse Items (12976 total)

  • Az első teljes héber nyelvű nyomtatott Ószövetség 1488–ban jelent meg Itáliában, a zsidó könyveket elsőként kiadó Soncino–nyomdában. A 16. század első éveitől kezdve számos keresztény kiadó is megjelentette az Ószövetség héber szövegét, jellemzően latin nyelvű apparátussal kísérve.
    Christianus Reineccius korrigált szövegű kiadása elsőként 1725–ben, majd 1739–ben és 1756–ban jelent meg. A második kiadás belső címlapjának rézmetszete Mózes, Áron és Dávid király alakjával díszített. Mózes a két kőtáblával, Áron a főpap ruházatában, az efóddal és a füstölővel, Dávid király pedig a hárfával szerepel. Az emberalakokat a salamoni szentélyben ábrázolja a metszet készítője, a két oszlop között a kérubokkal díszített szent ládát láthatjuk. A kép megértését segíti a Mózes és Áron feje fölött elhelyezett két tábla, melyeken a Példabeszédek könyvének két versének kezdőszavai olvashatók. (Példabeszédek 9:1, 9:4.) A kompozíció felső harmadában a felvilágosodás korszakában gyakori, Isteni jelenlétet mutató ábrázolás: felhők között háromszögbe helyezett szem. Alatta héber betűs felirat: „Kavod Adonáj – Isten dicsősége”, valamint az erre utaló bibliai mondat helye: Ezékiel 1:28.
  • Görög–héber nyelvű Biblia töredéke, melynek története kötéstáblára ragasztott ajándékozó levélben olvasható:
    „Ezen elöl–hátul csonka bibliát mint a Sárospataki collegium kisdiákja vettem meg, miután hallottam, hogy egy falusi ref. lelkész neje lapokat tép ki belőle, valahányszor egy darab papirosra szüksége van. A zsemle–kihordót, ki ezt nekem mondta, megkértem: venné meg számomra ezt az ócska könyvet, így azt megszereztem néhány hatosért.
    Amint pár nappal ezelőtt lapozgattam benne, ráakadtam, hogy mindjárt utána az első erre alkalmas helyre, Jósua könyve elé biggyesztettem nevemet akkori diákszokás szerint: Hic liber est meus sat. 1862.
    Most a Magyar Zsidó Múzeumnak ajándékozom azt mint értékes régiséget.
    Budapest, 1924. szeptember 21. Dr. Friedlieber Ignác
  • A nyomtatott könyvek elterjedését követően a 16. században megjelentek a nők számára összeállított olvasmányok is. A Korban Minha című imakönyv, melyben a mindennapi és az ünnepi imák mellett a női kötelességekhez köthető áldások is szerepelnek, klasszikus jegyajándékká vált, melyet a vőlegény ajándékoz menyasszonyának. A könyv címe a jeruzsálemi szentély korszakára, az ott végzett áldozatokra és felajánlásokra utal, de átvitt értelemben jelentheti az ajándékot is, mellyel valaki a tiszteletét fejezi ki a másik iránt. Az imakönyv mellett a másik női alapolvasmány a bibliai hetiszakaszok és a hozzájuk kapcsolódó legendák, történetek jiddis fordítását közreadó „cenerene”. Generációkon keresztül ezek a könyvek voltak a formális oktatásban nem részesülő zsidó nők ismeretszerzésében a legfontosabbak, ezeket a történeteket, s az ezek által közvetített értékeket alkalmazták a családi életben, s adták tovább gyermekeinek.
    A Korban Minha napjainkig számos kiadásban megjelent, a gyűjteményben lévő a 18. századi héber nyomdászat egyik központjából, Sulzbachból való.
  • A tizenkilencedik század első felében Anton Schmid sokáig egyedüliként volt jogosult héber könyvek nyomtatására Bécsben . Schmid keresztény nyomdász volt, aki keleti nyelveket tanult Bécsben, majd a héber nyomdászatot Lembergben tanulmányozta. Nyomdájában elsősorban a klasszikus szövegeket, Bibliát, Talmudot, kommentárokat és imakönyveket nyomtattak, kiváló minőségben. Egy 1800-as császári rendelet megtiltotta a héber könyvek importját az Osztrák császárság területére, így Schmid versenytársak nélkül maradt. 1794-ben megjelent imakönyvének címlapján latin betűs német szöveg utal a tényre, hogy Schmid császári királyi privilegizált héber nyomdász. Nyomdája ellátta a sokszínű Habsburg zsidóság minden közösségét. 1794-ben megjelent ünnepi imakönyv-sorozata (mahzór) a lengyel és a morva rítus szerinti imarendet követi. Címlapja a híres amszterdami hágádá címlapjának elrendezését követi: a gazdagon redőzött drapéria alatt Mózes és Áron alakja látható, felettük kis medaillonokban bibliai jelenetek illusztrációival. A kötéstáblán későbbi fém táblácska van, melynek szövege: „Isten dicsőítésére, imáink beteljesülésére! Dr. Rosenthal Jenő és neje Günsberger Irma 1904.szeptember 1-én.”

    colligátum: 3. és 4. kötet egybekötve
  • A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról.

    A felirat:
    Az Izraeliták Könyörgése a Királyért és Hazáért a Pesti Templomban
    Légy a mi Fenséges Császárunk és Királyunknak I-ső és V-ik Ferdinándnak még hosszú időkig oltalma és védelme
  • A Biblia első magyar fordítását zsidó használatra Bloch Móric jelentette meg 1840-ben. Bloch Móric 1815-ben született, fiatal korában hagyományos zsidó oktatásban részesült, de emellett a világi tudományokkal is megismerkedett. Tanult görögül és latinul, majd Pesten és Párizsban járt egyetemre. 1840-ben, amikor a pozsonyi országgyűlésen felmerült a zsidók egyenjogúsításának kérdése, Eötvös József kérésére hazatért, hogy részt vegyen a zsidó közösség modernizálásában és magyarosításában. Ennek része volt, hogy 1840-41-ben az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette Mózes öt könyvének magyar-héber kétnyelvű szövegét. Bloch a fordítás mellett a szöveget „jegyzetekkel fölvilágította” – azaz a Talmudból vett magyarázatokkal egészítette ki fordítását. A Biblia további részeinek fordítását is tervezte, de ebből csak az „Első jósok” azaz a korai próféták könyveinek fordítása jelent meg. Ő volt a szakmai lektora az első magyar nyelvű zsidó imakönyvnek (lásd.42 tétel) is. Munkásságának elismeréseképp a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, ő lett az első zsidó akadémikus – néhány évvel később bekövetkező kitéréséig az egyetlen.
  • Pécsen – a magyar városok többségéhez hasonlóan –zsidók csak a 18. század legvégén, egyéni engedélyek birtokában telepedhettek le. A hitközség szimbolikus megalapításának azt a dátumot tekintették (1827), amikor a város zsidó temető céljára átengedett egy területet. Az első nyilvános imaházat 1841-ben rendezték be, s a következő évben Löw Izrael személyében már rabbija is volt a közösségnek. Ekkor készült a német-héber kétnyelvű sárgaréz pecsétnyomó. Körirata: Sigil(lum) der Israelitengemeinde in Fünfkirchen, míg a két ágaskodó oroszlán által tartott koronás címerpajzson héberül:kahal edat jesurun fünkfkirchen, a kis időszámítás szerint 602 (1842).
  • A zsinagógákban az előimádkozó pult előtt a keleti irányt jelöli és a imára való öszpontosítást segíti a siviti tábla. Nevét a rajta szereplő zsoltáridézet kezdő szaváról kapta: „Siviti Adonáj …. Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam” (Zsolt 16:8). A pergamen lapra írt siviti táblán a nagyobb betűkkel írt zsoltár–idézet mellett számos egyéb, mára olvashatatlanná kopott szöveg nyomai is látszanak. Látszik, hogy az egész táblán több blokkban elhelyezett szövegek voltak, s a két nagyobb szöveg–hasáb között a menóra alakban írt zsoltár is felsejlik. A sivviti tábla a zsidó szakrális célra használt szöveg–tárgyak jellegzetes kopási folyamatát mutatja: a pergamenről szinte teljesen lekopott a tinta, a pergamen pedig zsugorodott. A mezuzát, a tfillint és a tóratekercset azért kell rendszeresen ellenőriztetni, mert ezek a sérülések a tárgyat nem kóserrá, paszullá teszik. A siviti táblát a több értékes tárgyat ajándékozó Eisenstaedter Ödön ajándékozta a múzeumnak 1929–ben. A tárgy eredeti leltári száma az idők során elmosódott, a rendelkezésünkre álló forrásokból nem kideríthető.
  • A zsidó hagyományban a halottakra a halálozási évforduló napján (judendeutsch elnevezéssel: jahrzeit) szokás megemlékezni. A megfelelő dátumok rögzítése, és a családi emlékezet számára való megőrzése miatt szokássá vált a halálozási napok feljegyzése. A hajdan díszes jahrzeit tábla pergamenre készült, s a betűk annyira lekoptak róla, hogy már szinte csak a hajdan tintával fedett részek relatív tisztasága alapján állapítható meg a szöveg. A központi motívum az osztrák császári koronával díszített baldachin alatt térdeplő Dávid király alakja, mellette a hárfa. A baldachin az elhalt családtagok neveiből és halálozási dátumaikból áll, a kivehető dátumok: 1844, 1854. A kép keretét két bibliai történet parafrázisa adja, a külső sorban Dávid király, a belsőben pedig József történetére utaló mondatokkal. A tárgy ismeretlen módon, 1911–ben került a gyűjteménybe. Régi leltári száma a 28–as volt, és a tárgy hátoldalán jelezték, hogy a gyűjtemény első pergamen darabja.
  • Lövényi József pesti szépírástanár volt, aki a pesti közönség igényeit kielégítendő magyar és német szépírást is tanított, s kidolgozta az úgynevezett ütenyírást (Taktschrift), amivel a diákok vezénylésre írtak. Módszere nem terjedt el, szépírás mintalapjai azonban 1854 és 1860 között több kiadást is megértek. A héber szépírás mintalapok elkészítésében Mannheimer Frigyes pesti vallástanárral dolgozott együtt. A lapokon eleinte a különálló betűket tanítja, majd idővel egész szavakat, majd ligatúrákat és kalligrafikus elemeket is bevezet. Mintalapjainak a nyelve német, rövid szavakat és utóneveket gyakoroltat, a héber betűkkel is pontosan követve a német helyesírás szabályait. A német ö hangok leírásához az a betűt jelző alef-re helyez el két pontot, ami a héber betűs szövegekben mindaddig ismeretlen volt.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2