Browse Items (13027 total)
-
Tóravért
A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik.
Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus.
Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni.
A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett.
A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe.
Tags parasa -
Bábaoklevél Kohn Katalin részére
Amíg a nők otthon szültek, fontos feladatot kaptak a szakképzett segítők, a bábák. A bábaság volt az első államilag felügyelt, oktatott és fizetett, elismert női foglalkozás. Az 1770-es évektől létező, egyetemek tanfolyamain történő bábaképzésben való részvételt II. József 1787-es rendelete tette lehetővé zsidó nők számára. Az 19. század végére az összes bábák negyede zsidó volt. A zsidó asszonyok általában ragaszkodtak a zsidó bábához, mert így elkerülhették a bábakeresztséget, azaz a gyermek erőszakos elkeresztelését. A bábák gyakran közreműködtek a körülmetéléseknél is, biztosítva a szakszerű egészségügyi felügyeletet. -
-
Meghívó Izrael Állam ötven éves fennállásának ünnepségére
A BZSH, a Szochnut Magyarországi Irodája és a Zsikk emlékünnepséget rendezett Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóján. Az Emmánuel Emlékfánál Frölich Róbert főrabbi tartott Yom Hazikaron (az Izrael Államért elesettek emléknapja) megemlékezést Fekete László kántor éneke mellett. A Dohány utcai zsinagógában Schweitzer József országos főrabbi ünnepi Magyar Zsidó Levéltár 2012 istentiszteletén Tóth Emil főkántor énekelt. Ünnepi hangversenyt adtak a Budapesti Koncertfúvósok Joseph Hartmann izraeli karmester, és Antal Mátyás vezényletével. Egyebek mellett műsoron szerepelt Honegger: Dávid király című művének eredeti változata, amely magyarországi bemutató is volt egyben.
Május 3-án Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóján a Magyar - Izraeli Baráti Társaság ünnepséget rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Ünnepi beszédet mondott Göncz Árpád köztársasági elnök és Joel Alon Izrael Állam magyarországi nagykövete. Az ünnepséget a Magyar Televízió is közvetítette. A rendezvény helyszínén alkalmi postahivatal is működött különleges bélyegzővel, emléklap és különleges bélyegsor is készült.
Szintén május 3-án egész napos fesztivált szerveztek a Margitszigeten magyarországi zsidó szervezetek Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulójára (Yom Haacmaut.)
Az Új Élet ünnepi mellékletet készített „50 éves az Ország” címmel. A lapban a magyarországi zsidó szervezetek vezetőin kívül Izraelhez fűződő kapcsolatáról beszél többek között Benedek István Gábor, Moldova György, Popper Péter, Kishonti Ildikó, Bánó András, Jancsó Miklós, Frank Júlia, Bokor Judit. Göncz Árpád köztársasági elnök pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével tüntette ki Rónai Andrást, a Habima színművészét. A kitüntetést a Tel-Aviv-i követségen Csejtei István nagykövet adta át.
Május 13-án és 14-én a Dohány utcai zsinagóga Alapítványa tudományos előadássorozattal emlékezett Izrael Állam 50. éves jubileumára. „A megvalósult álom” című szimpózium védnökei Joel Alon nagykövet, Glatz Ferenc, az MTA elnöke, Demszky Gábor főpolgármester, Platthy Iván államtitkár, Schweitzer József országos főrabbi, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató. Heisler László a körzet elnöke megnyitója után Glatz Ferenc akadémikus a magyar - zsidó kapcsolatok alakulásáról tartott előadást. Schweitzer József Netonek József rabbiról, Jehuda Don Izrael és a világ zsidóságának jövőjéről beszélt. Bokor Péter „Nehéz föld” című dokumentumfilmjének levetítése után Raphael Vágó Erec és a Galut kapcsolatát elemezte, Peter Haber a pozsonyi első cionista kongresszus jelentőségéről beszélt, Siró Béla a palesztinai jisuv első világháború előtti korszakáról beszélt. Toronyi Zsuzsa a Magyar Zsidó Levéltárban őrzött palesztinai képeslapokat vetített a két háború közötti időszakból. Az első nap estéjén ünnepi hangversenyt rendeztek a Dohány utcai templomban Bach, Vivaldi, Handel, Mozart, Mendelssohn és Goldmark műveiből. A második napon Gerő András „A nemzetisten és a zsidók” címmel, Ferenczi László „Menahim Begin emlékiratairól” tartott előadást, Kiss József az ortodoxia és a cionizmus kapcsolatáról, Ambrus Katalin egy cionista regényről, Arthur Koestler „Mint éjjeli tolvaj” című művéről beszélt. A második nap végén Schőner Alfréd kerekasztal-beszélgetést szervezett a zsidó ifjúsági szervezetek küldötteivel.
Május 16-án függetlenségi ünnepet rendeztek Kiskunhalason. Az Izrael Állam megalakulásának 50. évfordulóját ünneplők között volt Joel Alon izraeli nagykövet is. Az egybegyűlteket Raáb András, a hitközség új elnöke köszöntötte. 7. A Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió adásaiban „Izraeli Kulturális Hetet” állított össze.
Tags 30év -
Fénykép - Raphael Patai Magyarországon
Raphael Patai tudós, Patai József, a Múlt és Jövő alapító főszerkesztőjének fiaTags 30év -
Fénykép - a recepciós törvény centenáriumán rendezett konferencián
A zsidó vallás recepcióját becikkelyező 1895:XLII. tc. elfogadásának centenáriumán rendezett tudományos konferencia résztvevői a Síp utca 12. elnöki irodájában
Tags 30év -
-
-
-
