Browse Items (89 total)
-
Weisz Miklós rajzfüzete
Weisz Miklós 2 osztályos tanuló rajzfüzete. Weisz Miklós kecskeméti kisdiák volt, 1944-ben a holokauszt áldozata lett. (Saul adatlap: 000539) -
Weinmann Éva naplója
Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten. Néhány nappal a 13. születésnapja után kezdett naplót írni, amelyben minden örömét, bánatát és titkát rögzítette. Naplójából – egy kamaszlány élményein keresztül – megismerhetjük a háború során egyre nehezedő körülményeket, a csillagos házak, majd a pesti gettó történetét. 16 évesen őt is besorozták munkaszolgálatra, a ferihegyi repülőtér körüli építési munkákban vett részt. Megérte a felszabadulást, de 1946-ban a háborús évek alatt szerzett betegségében, leuklmiában elhunyt.
Sírja a Kozma utcai temető A. parcella 3. Sor 23 . sírhelyén van.
Naplóját egyedül maradt édesanyja halála után, 2002-ben ápolója juttatta el gyűjteményünknek.Tags 50objects -
-
Utasítás a zsinagógában használható viseletről
Az első világháborút követő társadalmi változások eredményeként megváltozott a nők társadalmi helyzete, melyet a korszak divatja is tükrözött. Divatba jött a rövidebb szoknya, a fiús, rövid haj és a kényelmesebb szabásvonal. A zsidó társasági életet, családi eseményeket megörökítő fényképek tanúsága szerint a női viselet a zsidó közösségben is követte a trendeket. Az test vonalát követő, gyakran ujjatlan ruhák nem feleltek meg a konzervatívabb, vallásos közösségben elvárt, visszafogottságot és szemérmességet kívánó normáknak. A Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 1925-ben kiadott utasításában megtiltotta a kivágott és ujjatlan ruhák viselését a zsinagógai istentiszteleteken. A keménylapos, kifüggeszthető utasítás két nyelven jelent meg, jelezve, hogy 1925-ben a pesti ortodoxia egy része még könnyebben megértette a héber betűkkel írt német nyelvet, mint a magyart. Számukra az utasítás még szigorúbb: míg a magyar szöveg az „ujjak nélküli” ruhát nem
engedélyezi, addig a zsidó–német szövegben rövid ujjú ruha szerepel tilalmasként.Tags parasa -
-
-
Újévi jókívánságok
A zsidó hagyomány szerint ros hásáná, a zsidó újév napján Isten ítéletet hoz az elkövetkezendő évről, ezért a zsidó közösségekben ros hásáná alkalmából szokás jó évet kívánni egymásnak szóban, levélben, képeslapon is.
A Jeruzsálemben kiadott jókívánság-oklevél a világ teremtésétől számított 5661 évre kíván minden jót. Ebben az időszakban a Török Birodalomhoz tartozó Szentföld nehezen megművelhető területein csak kevesen éltek, akik a diaszpora adományaiból tartották fenn magukat. Az osztrák-magyar-cseh-morva közös hitközség nyomtatványa a korszak Jeruzsálemben kiadott nyomtatványainak kliséivel készült. Közepén az imakönyvekben, tóraszekrény-függönyökön is gyakran ábrázolt, a hajdani Szentély oszlopaira emlékeztető oszlopokat látjuk, négy sarkában, és az oszlopok alatt lévő is medaillonokban pedig a négy szent város: Jeruzsálem, Hebron, Tiberias és Cfat zarándok-látnivalóinak képét. Ezek a kis képecskék, melyek a Siratófalat, Dávid király sírját, Ráhel sírját, a Machpéla barlangot vagy Avsalom sírját ábrázolják, megjelentek önállóan is a korszak újdonságának számító képeslapokon, de imakönyvek címlapján, vagy akár textilre nyomtatva is.
Tags Israel -
Tora veAvoda haver igazolványa Iczkovits Irén részére
Magyarországi Cionista Szövetség Mizrachi Szakosztályának Tora V'Avoda szervezete
fénymásolatban mellékelve:
I.I. születési anyakönyvi bejegyzése
I.I. útlevele
I.I. DEGOB igazolványaTags Cionizmus/Zionism -
Tiltakozás Kohn Sámuel és Goldziher Ignác emléktáblájának eltávolítása miatt
1940 márciusában a Holló utca 4. számú épületről levették Kohn Sámuelnek, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának, és Goldziher Ignácnak, a PIH korábbi főtitkárának, világhírű orientalistának az emléktábláját. A hitközség tiltakozását követően az aktuális tulajdonos megígérte, hogy később visszateszi majd őket, egyben a táblák eltávolítását azzal indokolta, hogy az uralkodó antiszemita hangulatban biztonságban szerette volna tudni a táblákat, megkímélve azokat az esetleges támadásoktól -
Theodor Herzl temetésének rendje
Theodor Herzl 1904 július 23-án hunyt el Edlachban, majd a bécsi Zentralfriedhofban temették el.