MILEV

Browse Items (1610 total)

  • Festett vászon. Tetején cakkos, piros-fekete betűkből álló szöveggel díszített drapéria. Leveles ágas keret. Közepén vörös betűs héber szöveg. Az egész takaró egyébként fekete betűs felirattal borított.
    Felirata: ברוך (Áldás) -kezdetű, a körülmetélés alkalmával a Mohel által elmondandó áldás és ima szövege.
  • Selyembrokát. Világos selyembrokát, tükre is selyem, ezüst szalaggal keretezve. Fekete festett héber betűkből álló szöveggel teljesen beborítva, a Mohel által elmondott szöveggel,
    Készült a zsámbéki Koma egylet által az 598. (1838) évben a kis időszámítás szerint.

    A tükör felső sarkaiban applikált serlegek.
  • Ezüst, belül aranyozott, trébelt, poncolt díszítés. Téglatest forma, oldalán leveles-virágos ágak között hangszerek, fedelén rózsadíszes tondóban két galamb fáklyával. Jelzett.
  • Bársony, hímzett. Keskeny drapp bársony keretben zöldes színű bársony alap, ez varrógép öltésekkel vízszintes irányban át meg átvarrott. A zöld bársony széles aranyhímzésű kerettel díszített. Felül nagyméretű, magas hímzésű korona, hímzett ékkő utánzatokkal. Alatta nagyméretű zöld levelekből álló koszorúban hat sornyi héber szöveg az adományozás adataival. A korona körül a felirat:

    Adományozta a kiváló vezető férfiú rabbi Israel Lkb. (Lackenbacher) , fia rabbi Mojse Lkb-nak és neje Ráchel asszony, aki éljen. Készült és befejeződött az 568-ik (1808) évben itt a kanizsai szent gyülekezetben.
  • A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedaka. Az emancipáció előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese: aki megteheti, adományokkal támogathatja a segítő egyletek munkáját, aki rászorult, az pedig ezek segítségével kerülhet olyan helyzetbe, hogy adományozhasson.
    Az egyik legfontosabb parancsolat a „szaporodjál és sokasodjál”, ezért a házasságok elősegítése elsődleges fontosságú. A szegény lányok méltó kelengyéhez juttatása olyan magasabb célnak minősült már az ókorban is – a foglyok kiváltásához hasonlóan – amiért még a judaizmus legszentebbjét, tóratekercset is el szabad adni.
    Magyarországon a 19. század közepén engedélyezték hivatalosan, hogy zsidók letelepedjenek és ingatlant bírhassanak a városokban. A modern nagyvárosi életforma kialakulása új társadalmi problémákat teremtett, melyekre a régi hagyományok adaptálásával új válaszok születtek. Ekkoriban alakultak a zsidó nőegyletek, olyan helyzetek orvoslására, melyek szinte ismeretlenek voltak a tradicionális közösségekben. A nagyvárosokba fiatal emberek, fiatal családok költöztek, anélkül a népes családi háttér nélkül, ami a falusi vagy kisvárosi életben még jellemző volt. Ha ilyen viszonyok között egy nő egyedül maradt, magának kellett a megélhetését biztosítania, gyermekeit felnevelnie. A nőegyletek tevékenységi körét az ilyen gondok alakították: ekkoriban alakultak a zsidó leányárvaházak, az özvegy nők otthonai és a női foglalkoztató műhelyek.
    A család és anyagi háttér nélküli lányokat a nőegylet adta férjhez, ők adták az önálló háztartás felállítását biztosító kelengyét is. Az anyagi alapok megteremtésében bárki szerepet vállalhatott, a adományok összege többnyire szerény volt, viszont szinte mindenki részt vehetett benne.
    A budai zsidó nőegylet ezüst adománygyűjtő perselyét a felirata szerint a szegény arák kiházasítására gyűjtő perselynek használták.
    Feliratai:
    A BUDAI IZR. HITKÖZSÉG
    Adományok szegény arák támogatására
    הכנסת כלה
    Dr. Szabolcsi J. elnöksége alatt
    1910
  • Gyapjú. Kicsi, keskeny cicesz. Fehér alapon fekete csíkok.
  • Fehér vászon, külön cicesz kötegekkel
  • fekete csíkos fehér gyapjú, nagyon nagy fejkivágással. Rojtjai megvannak.
  • Fehér, csíkos lenvászon. a négy sarkából csak az egyikben van már meg a szemlélőszál.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2