MILEV

Browse Items (1611 total)

  • A 18. századi kéziratos luxus-imakönyvek készítésénél két, egymással párhuzamos trend figyelhető meg. Az egyik irányzat a nyomtatott könyvek formai megjelenését követi: a nyomtatott betűket és a rézmetszeteket utánozza, ezért kizárólag tintával, fehér pergamenen fekete vonalakkal dolgozik. A másik irányzat ugyanakkor a középkori kéziratos hagyomány által megőrzött sokszínű képeket és díszített betűket alkalmazza továbbra is. Az elmosódott címlapja miatt nehezen azonosítható pici imakönyv alkalmi imákat tartalmaz: az étkezés utáni áldásokat, az úti és a tengeri utazáshoz előírt imát vagy az újhold megszentelését. A kéziratos imakönyv kétféle betűtípust használ: az imák szövegét a szakrális szövegek írásához is használt szögletes betűket, az rövidebb utasításokat, magyarázó sorokat pedig a spanyol területeken használt kurzív héberre emlékeztető betűkkel, jiddisül. Mivel ez utóbbi betűkkel készültek a női imakönyvek magyarázatai mellett a nőknek kiadott jiddis könyvek is, ennek a betűnek e neve "vabertaytsh" (tulajdonképpen: női német) lett.

    az imakönyv oldalai / all pages of the book

    Illusztrációk / Illustrations:
    piros, fekete, zöld, barna színekkel / red, black, green, brown colors
    Címlap: Jobbra Mózes a két kőtáblával, balra Áron a füstölővel.
    Title page: Moses with the two tablets on the right, Aaron with censer on the left
    3a: Koronát tartó kétfejű sas / Two-headed eagle holds a crown
    4a: Étkező család / family dining
    5a: Tógás férfi menórát gyújt / A man in toga light the Menorah 
    5b: Hámán az akasztófán / Haman on the gallows
    7b: Jövőbeni Jeruzsálem / Jerusalem of the future
    11a: Kék kockába rajzolt aranybetűs iniciálé / Gold initial in a blue cube
    12a: kék kockába rajzolt aranybetűs iniciálé / Gold initial in a blue cube
    12b: Sas / Eagle
    14b: Szárnyas angyal / Angel with wings
    19b: Kiddus levana (Újhold megszentelése) / Kiddush Levana (Sanctification of the new moon)
    22a: Virágos kosár / Basket of flowers
    22b: Útonjárók / Wayfarer
    23b: Két hajó / Two ships
    25a: Ima  a sátorban / Prayer in the tabernacle
    26a: Egy kosár virág / Basket of flower
    27b: Koporsóvivők zsidó kalappal / Carrying a casket by people with Jew-hats

  • A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.
    ____________________

    Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.

    Egyszínű tollrajz illusztrációk / Illustrations are monochrome drawings:
    Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.
    Title page: 
    2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle
    49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / Cantor with one hand put on his ear at the pulpit
    70a: Férfi lulávval, háttérben sátor / A man with lulav, Succoth in the background 
    73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)
    76b: A hold megszentelése / Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)
    Iniciálék/ Initials: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a

  • Az oklevél három részre osztott, jobb és bal oldalán naptár naptár, középen héberül és magyarul a halál időpontja. Az oklevél alsó harmadában gyászoló angyalok és emberek. A felső harmadban temető és a temetési szertartás litográfiája. A két kép között szárnyas puttók tartanak egy örökmécsest.

  • A mizrah tábla jelöli ki a lakás keleti falát, felé fordulva kell elmondani az imákat. A jahrzeit -tábla jelöli az elhunyt halálozási évfordulóját. A tábla szövege németül és héberül íródott. Közepén a halálozás ideje. Felettük Dávid csillagos korona. Körülötte körben héber betűs szövegek kör alakban és keretszerűen.

  • Az oklevél három részre osztott, jobb és bal oldalán naptár naptár, középen héberül és magyarul a halál időpontja. Az oklevél alsó harmadában gyászoló angyalok és emberek. A felső harmadban temető és a temetési szertartás litográfiája. A két kép között szárnyas puttók tartanak egy örökmécsest.

  • Az oklevél grafikája nagyon hasonló a szombat és ünnep megtartása egylet oklevelének nyomdai kliséihez. Az oklevél hármas tagolású, szövegét két oldalról egy-egy boltív határolja. Mindkét boltív tetején a mózesi kőtáblák, a talapzatuk között Dávid csillagos minta. Az oszlopok lábainál egy-egy kőoroszlán ül. az oklevél bizonyos részei aranyozottan nyomtatottak. Az oklevél szövegezése magyar és héber. A középső szövegrész alatt keretezett kép. A jobb és baloldali boltív alatt Ráchel és a Pátriárkák sírboltjának litográfiája látható. Minkettő alatt naptár látható 1913 - 1962-ig.

  • Az Ádár táblát Purim előestéjén teszik ki a falra. A táblán két hal ábrája látható, utalva Ádárra, ami kettős hónap. Ádár hónapban áll a halak jegyek a zodiákus körben. A tábla felső harmadában nagy betűkkel héber szöveg áll: „Mihelyt beköszönt ádár, meg kell sokasítani az örömöt”. Héber feliratok állnak az ábrák között: szerencse, Ádár, halak, szerencse kívánság (l'chaim).

    “Joy of Purim” – typical of paintings hung in the home on the night before Purim. The imagery shows a table in the middle and on the two sides, are the two fish representing the (Pisces) zodiac sign for the month of Adar when Purim is celebrated. Such decorations almost always were printed or hand done on paper.

  • A középkori zsidó legendák szerint Ádám első felesége Lilit volt, de elmenekült tőle, és az ördöggel adta össze magát. A történetekben Lilit démonokkal vonul és elrabolja a csecsemőket. Az ártó démon kivédésére szokássá vált a szülő nők szobájának falára Lilit ellenes táblákat, védő amuletteket akasztani, melyeken védő szövegek és ábrák láthatóak. Az 1835–ben, Nyitrán készült gyermekágyi tábla (kimpetcetli) a neves rézmetsző, Mordehaj Szófer munkája.

    A négyszögletes lap felső negyedében két szárnyas angyal egyik kezével Mazal Tov (jó szerencsét) feliratú drapériát, másik kezében pajzsot tart. A pajzson a 20. zsoltár szövege olvasható. A pajzs alatt középen Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának neve olvasható. A többi ősatyák (Ichak, Jakov, Mose, Aharon, David, Slomo) és ősanyák (Sara, Rivka, Rahel, Lea) nevei kétoldalt, áttört geometrikus–indás díszítés között olvashatóak. A két angyal alatt Ádám és Éva nevét látjuk, valamint nagyobb betűkkel kiemelve a Lilit távoltartására szolgáló amulett–formulát: „Kinnt (legyen) Lilit, az első” – amit a három varázserejűnek tartott név: „Szinoj, Sinszinoj, Szmangaluf” követ. Ezután azt a midrás–történetet olvashatjuk, amelyben Illés próféta (Elijáhu) legyőzi Lilitet.
    Ezt követi nagyobb betűkkel Lilit neveinek felsorolása: „Lilit, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi.”
    A gyermekágyi tábla szövegét a 121 zsoldár szövege zárja, mely egy Bibliai mondatból (Genezis 48:16) formált Dávid–csillagot vesz körül. A csillag közepén nagyobb betűkkel Isten egyik nevét, a Sadai–t (Mindenható) látjuk.
    A keret alsó részének közepén ovális mezőben az író, rézmetsző, Mordehaj, tóra–tfilin és mezuza író neve, valamint a dátum: Nyitra, 5592 (1832) olvasható. Ezt két oldalon a „ne legyen a boszorkány” ismételt formulája keretezi.
    Az eredeti réz nyomólemez a Krakkói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

  • A középkori zsidó legendák szerint Ádám első felesége Lilit volt, de elmenekült tőle, és az ördöggel adta össze magát. A történetekben Lilit démonokkal vonul és elrabolja a csecsemőket. Az ártó démon kivédésére szokássá vált a szülő nők szobájának falára Lilit ellenes táblákat, védő amuletteket akasztani. Az amuletteken rontáselhárítónak vélt szövegek és ábrák láthatóak, jellemzőek színeik, esetleg anyaguk is.

    A nagyméretű papír amulett szélét egyszerű piros és sárga virágokból álló minta keretezi, s ezen a kereten belül találhatóak a védő–óvó szövegek és jelek. Legfeltűnőbb motívuma a piros és sárga színekkel is kiemelt menóra motívum, melynek ágaiban a 67. zsoltár szövege olvasható. A 67. zsoltár és a menóra kapcsolata a hetes számon alapul; a zsoltárnak hét verse van, s összesen negyvenkilenc (7 x 7) szó található benne. A kép alsó és felső részén körökben és félkörökben Lilit–ellen védő misztikus nevek és istennevek, a menóra mellett a bibliai ősatyák és ősanyák nevei láthatóak. A meghatározott formában írt szövegeket a Sma Israel ima (Deut. 6:4–9) egészíti ki.

  • Az óbudai hevra kadisa imakönyve példa arra, hogy a zsidó egyesületek és magánszemélyek ha tehették, még jóval a nyomtatás feltalálása után is kézírásos, gazdagon díszített imakönyveket használtak. Az Óbudai imakönyv címlapja a nyomtatott héber könyvek címlapjainak formáját követi, a vékony térkitöltő vonalakkal a rézmetszeteket kívánták utánozni. A könyv címlapját ezüst lemez díszíti, melyen feltüntették a dátumot (1844), valamint a hevra kadisa vezetőit és elöljáróit. Érdekes, hogy az ezüstlemez eredetileg más célokra használt darab lehetett, hiszen 1821–es ezüstjele a könyv írásánál korábbi.

    A kóser tinta jóval több vasat tartalmaz, mint az egyéb, elterjedt tintafajták. Ez a pergamenen tartósabb, nehezebben pereg le, a papírt viszont szinte szétroncsolja. Az óbudai imakönyv lapjai az erős tinta miatt szinte teljesen összetörtek, közepük morzsálódott, a betűk kiestek. A könyv restaurálása során a zsidó vallásjog, a halakha elveinek megfelelően szem előtt tartottuk a betűk, az írás és a szöveg szentségét. Az összetört lapokról kihullott betűket a lehetőség szerint visszaillesztettük, amit pedig nem sikerült, azokat egyenként konzerválva külön dobozkában megőrizzük. A restaurálási munkát Fehrentheil Henriette végezte 2007 nyarán.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024