Browse Items (1603 total)
-
Tórakorona Torah crown
Részben aranyozott ezüst. Alsó abroncsán kettős gömbökből álló koszorú között kagylós, virágos, préselt rátett díszítéssel fríz. Öt hajlított abroncsa cakkos, poncolt alapon levél és virágdíszes. Az abroncsok között egy ágon kiterjesztett szárnyú plasztikus madár, csőrében csengőt tart. Tetején gyűrűs talpazatú újabb öt abroncsú korona. Benne csengő. Legtetején kiterjesztett szárnyú madár ül. -
Tórakorona Torah crown
Részben aranyozott ezüst. Kör alakú, peremén áttörtműves leveles és sima mezőkben leveles dísz váltja egymást. E fölött sima pánt, majd trébelt, poncolt indás koszorú. Maga a korona nyolc nagy áttörtműves akantusz levélből áll. Abroncsát ugyancsak áttört levelek alkotják. Az abroncs közepén kis, plasztikus hat abroncsú korona, melynek teteje virág alakú. -
Tórakorona Torah crown
Részben aranyozott ezüst. Abroncsán és felső részén áttörtműves, leveles és kagylós ornamentika van fehér ezüstből applikálva. Hat abroncsát hat plasztikusan ágaskodó oroszlán képezi. Felső részszén rokokós, kagylós és fehérezüst applikáció. Tetején gömb, hatágú leveles rozettával és fenyőtobozos gomb.
Alsó részén hat piros ál-ékkővel díszítve.
Abroncsán krakkói adóbélyeg (1806-1807) -
Tórakorona Torah crown
Bádog. Kör alakú abroncsán ékkő utánzatú, részben színesre festve. Hét abroncsa erősen hajlított, két egymásra helyezett nagy gömböt tart. -
Tórakorona Torah crown
Ezüst. Kör alakú. Alul ékkő idomú trébelt díszek, két sima pánt között. Hat abroncsa kupola alakban egyesül. Ezekben trébelt virág és levéldísz. A bordákat karélyos ív fűzi össze, négy ívén csengő. A kupola tetején hasonló alakú és mintázatú kisebb korona. Talapzata két csatornás. -
Tórakorona Torah crown
Ezüst. domborított ornamentális dísz borítja. Kerek alapon zárt korona, tetején lapított gömb. Oldalán 8 csengő. -
Tórakorona Torah crown
Ezüst, trébelt. Cizellált és csavarokkal felerősített applikált díszítéssel, belsejében merevítővel. Magasan trébelt, cizellált szőlőfürtös-leveles és növényi mintával és három üres pajzsra applikált indás díszek közé helyezett oroszlán, griff és szarvas figurával. Az abroncs tetején hat, külön öntött levélmotívum. Belül külön felerősített tábla. -
Tórakötő (Wimpel)
Sötétlila bársony, dísz nélkül, sárga selyemmel bélelve. -
Tóramutató
A tóratekercset, a betűket a felolvasás során kézzel érinteni illetlenség. A középkorban még egy textildarabbal terítették le a pergament, amit sormutatóként is használtak; tóramutatók használatára a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz alak, melyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagokból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz yad.
Európában a feudális tiltó rendelkezések miatt a zsidók általában ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette. A Zichy grófok birtokán megtelepedett óbudai zsidó közösség az ország – Pozsony után – második legnagyobb és legjelentősebb közössége volt. A zsidó közösségen belüli társadalmi életét a különféle jótékonysági vagy tanuló egyletek határozták meg. Ezekben részt venni, munkájukat anyagilag is segíteni elengedhetetlen volt a közösségen belüli érvényesüléshez. A zsinagógai istentiszteletek során használt tóradíszek és egyéb szertartási tárgyak is magánszemélyek vagy az egyesületek ajándékai voltak. Az ajándékozók neveit és az ajándékozás dátumát feltüntették a tárgyakon, így ezek történeti, családtörténeti, archontológiai kutatásokra is használhatóak.
A négyzetes szárú, három lapos kockával tagolt tóramutatót teljesen beborítják a feliratok. A három kockán olvasható felirat szerint a mutatót az óbudai „hevra menuha nehona” azaz léleküdv egylet vezetői készíttették 1837-ben.
A mutató szárának négy oldalán a vezetők nevei is olvashatóak, melyek alapján a korabeli zsidó névadási gyakorlat ismeretében családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz – vagy családja – minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más, kisebb magyarországi közösségekből érkezhetett.
A tárgyat először 1935-ben mutatták be a nagyközönségnek, az Iparművészeti Múzeum „Régi Buda és Pest iparművészete” című kiállításán. A tóramutató az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből letétként került a múzeumba 1945 után.
Felirata a 3 gyűrűn:
נעשה ע''י האלופים
אבער עט אונטר גבאים
מחברה ד מנוחה נכונה
בשנת תקצז לפק
Készült a Chevra Menucho Nöchauno egylet vezetői fő és algabbái által az 597-ik (1837) évben a kis időszámítás szerint.
Oldalain:
1. ר' אברהם גאלדשטיין - ר' מרדכי כש
r. Avraham Goldstein -r. Mordeháj K.S.
2. ר' קאפמאן העלשיא - ר' קאפל וואצען
r. Kauufman Helsvia -r. Kapel Vácner
3. ר' הרש בער בעסקוויץ - ר' יוסף מורדכי גרינהוט
r. Hers Beer Boskowitz -r. Joszef Mordecháj Grünhut
4 .ר' שמשון הרש ביטרצ - ר' יוואלף שאמבעק
r. Sámson Hess Beitre -r. Wolf Zsámbék -
Tóramutató
Ezüst. Hengeres szára egyik felén vésett, recés gyűrűkkel díszített, másik részén csavaros díszű. Közepén és végén recés, gyűrűs tagozatú gömbös dísz. Végén lánccal, másik végén mutató jobbkéz.