Browse Items (200 total)
-
-
Rabbiavatás
Szöveg a fotó hátulján: 1987. évi rabbiavatás emlékére dr. Losonci András elnök úrnak őszinte nagyrabecsüléssel: Dr. Schweitzer József -
Pre-Natal Home
Fénykép az uelzeni (Kreislünenburg) otthonról, amely a koncentrációs táborokban felszabadított, szülés előtt álló nők elhelyezésére szolgált. -
Pre-Natal Home
Fénykép az uelzeni (Kreislünenburg) otthonról, amely a koncentrációs táborokban felszabadított, szülés előtt álló nők elhelyezésére szolgált. -
Pre-Natal Home
Fénykép az uelzeni (Kreislünenburg) otthonról, amely a koncentrációs táborokban felszabadított, szülés előtt álló nők elhelyezésére szolgált. -
Pre-Natal Home
Fénykép az uelzeni (Kreislünenburg) otthonról, amely a koncentrációs táborokban felszabadított, szülés előtt álló nők elhelyezésére szolgált. -
Diaszpóra (és) művészet kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban
Diaszpóra – a zsidó önazonosság egyik kulcsszava. Tetszik, nem tetszik, de annak, aki zsidó, minden szavában, tettében valahogy benne van a diaszpórához való viszonya, a zsidó létnek az egyik lényege a migráció. Hogy ne lenne tehát benne, nagyon is mélyen, a művészetben, azon belül a képzőművészetben? Ezért, ahogy az egyik kurátor, Szegő György fogalmazott: „[a tárlat] a vizualitás szellemi funkciói felöl kíván az elmúlt százötven év közép-európai folyamatai között tájékozódni.” Mint az idézetből látható, a kiállítás nem egyszerűen zsidó művészek műveit tárta a közönség elé, hanem a kiállított installációk, művek segítségével a diaszpóráról akart valamit állítani, kísérletet téve arra, hogy annak bonyolultságát, rétegzettségét átélhető, érzelmi azonosulást kínáló formában mutassa be. A hatalmas szellemi vállalkozásban felsorolhatatlanul sok, már halott és kortárs művész és mű vett részt. (A kiállítást megnyitotta Szabó István Oscar díjas filmrendező)
A kiállításon felvonultattuk az utóbbi 100 év minden olyan művészét, akinek valamilyen kötődése volt a zsidó kultúrához és ezt alkotásaiban is kifejezte.
Kurátorok: Szegő György, Thury Levente
-
Orthodox Óvoda
A felszabadulás után lassan újrainduló zsidó kulturális életnek a kommunista párt politikája vetett véget. A szovjet típusú rendszer eleve gyanakvással kezelt mindenféle kisebbséget, de Izrael Állam 1948-as megalakulását követően különösen ellenségesen szemlélte a zsidó nemzeti ideológiát, a cionizmust. Ebben a helyzetben érzékeny kérdéssé vált a héber nyelv tanulása, mely a vallásban betöltött hagyományos szerepe mellett Izrael Állam hivatalos nyelve is lett, így felkeltette az államvédelmi hatóságok gyanúját. 1953-ban anticionista koncepciós pert készítettek elő, és letartóztatták a magyar zsidó ifjúsági mozgalmak vezetőit. Vizsgálati fogságba helyezték Fischer Piroska óvónőt is, akinek az volt a bűne, hogy a zsidó gyerekeknek héber írás-olvasást, valamint bibliai történeteket
tanított. Az 1980-as évekre e téren is puhult a rendszer, a magyar
holokauszt negyvenedik évfordulójára rendezett megemlékezés-sorozat részeként már propaganda célú fényképalbumot készítettek a magyar zsidók életéről. Az egyik képen az ortodox zsidó óvodában Piroska néni tanítja a gyerekeknek a héber betűket. Előttük az asztalon a Tel Aviv-ban, a Sinai kiadónál megjelent Kol Jehuda héber abc és olvasókönyv fekszik.
A képen: Piri néni, Kerekes Judit, Weinberger Tamás, Weinberger Eszter és Silber Eszter.Tags parasa -
Kártyázó gyerekek a Lauder Iskola Lendvay utcai udvarán
Kártyázó gyerekek a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola udvarán a Lendvay u. 17. sz. alatt.Tags 30év -
Purimi bál az Andrássy Palotában
2003. március 16-án az Andrássy Palotában (VII. Andrássy u. 62.) a Mazsike rendezett purimi bált. A bálon fellépett Gerendás Péter, Bíró Eszter és Csonka András színművész, valamint a Klezmerész zenekar.Tags 30év