MILEV

Browse Items (192 total)

  • Budapesten Jichak Rabin temetésének napján, 1995. november 6-án 14 órakor a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren nyilvános gyászistentiszteletet tartott a
    Mazsihisz. Az emlékbeszédet Schweitzer József országos főrabbi mondta el, a megemlékezésen tiszteletüket tették a kormány tagjai is.
    Tags
  • Chábád központ New Yorkban, az Eastern Parkway 770-es szám alatt.
  • 1997. május 25-én a Budapesti Zsidó Múzeum előtti Emlékfánál Alefbész-happeninget szervezetek 22 képzőművész részvételével. A rendezvény szereplői a zsidó abc betűire készítették el rögtönzött alkotásaikat. A meghívottak: Balla Margit, Chesslay György, Dévény Mónika, Fehér László, Galambos Tamás, Gergely Nóra, Kovács Johanna, Magén István, Révész László, Roskó Gábor, Swierkiewicz Róbert, Szegő György, Szenes Zsuzsa, Szerényi Gábor, Szirtes János, Szotyori László, Szünyei György, Thury Levente, Tooth Gábor Andor, Tuzson-Berczely Péter, Úri Kozmosz és Várady Róbert voltak. Az elkészült művekből este árverést rendeztek a Ruttkai Éva Színházban (Üllői u. 45. 3. em.) a Mazsike javára.
  • 2003. március 16-án az Andrássy Palotában (VII. Andrássy u. 62.) a Mazsike rendezett purimi bált. A bálon fellépett Gerendás Péter, Bíró Eszter és Csonka András színművész, valamint a Klezmerész zenekar.
    Tags
  • Kártyázó gyerekek a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola udvarán a Lendvay u. 17. sz. alatt.
    Tags
  • A felszabadulás után lassan újrainduló zsidó kulturális életnek a kommunista párt politikája vetett véget. A szovjet típusú rendszer eleve gyanakvással kezelt mindenféle kisebbséget, de Izrael Állam 1948-as megalakulását követően különösen ellenségesen szemlélte a zsidó nemzeti ideológiát, a cionizmust. Ebben a helyzetben érzékeny kérdéssé vált a héber nyelv tanulása, mely a vallásban betöltött hagyományos szerepe mellett Izrael Állam hivatalos nyelve is lett, így felkeltette az államvédelmi hatóságok gyanúját. 1953-ban anticionista koncepciós pert készítettek elő, és letartóztatták a magyar zsidó ifjúsági mozgalmak vezetőit. Vizsgálati fogságba helyezték Fischer Piroska óvónőt is, akinek az volt a bűne, hogy a zsidó gyerekeknek héber írás-olvasást, valamint bibliai történeteket
    tanított. Az 1980-as évekre e téren is puhult a rendszer, a magyar
    holokauszt negyvenedik évfordulójára rendezett megemlékezés-sorozat részeként már propaganda célú fényképalbumot készítettek a magyar zsidók életéről. Az egyik képen az ortodox zsidó óvodában Piroska néni tanítja a gyerekeknek a héber betűket. Előttük az asztalon a Tel Aviv-ban, a Sinai kiadónál megjelent Kol Jehuda héber abc és olvasókönyv fekszik.

    A képen: Piri néni, Kerekes Judit, Weinberger Tamás, Weinberger Eszter és Silber Eszter.
    Tags
  • Diaszpóra – a zsidó önazonosság egyik kulcsszava. Tetszik, nem tetszik, de annak, aki zsidó, minden szavában, tettében valahogy benne van a diaszpórához való viszonya, a zsidó létnek az egyik lényege a migráció. Hogy ne lenne tehát benne, nagyon is mélyen, a művészetben, azon belül a képzőművészetben? Ezért, ahogy az egyik kurátor, Szegő György fogalmazott: „[a tárlat] a vizualitás szellemi funkciói felöl kíván az elmúlt százötven év közép-európai folyamatai között tájékozódni.” Mint az idézetből látható, a kiállítás nem egyszerűen zsidó művészek műveit tárta a közönség elé, hanem a kiállított installációk, művek segítségével a diaszpóráról akart valamit állítani, kísérletet téve arra, hogy annak bonyolultságát, rétegzettségét átélhető, érzelmi azonosulást kínáló formában mutassa be. A hatalmas szellemi vállalkozásban felsorolhatatlanul sok, már halott és kortárs művész és mű vett részt. (A kiállítást megnyitotta Szabó István Oscar díjas filmrendező)

    A kiállításon felvonultattuk az utóbbi 100 év minden olyan művészét, akinek valamilyen kötődése volt a zsidó kultúrához és ezt alkotásaiban is kifejezte.

    Kurátorok: Szegő György, Thury Levente
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2