Browse Items (270 total)
-
Fűszertartó Spice container
Torony alakú. Talpa többszörösen tagolt, majd gömb követi és ezen van a többrészes torony. A torony alsó részén erkély fut körbe. Hengeres testén keretes ajtó kis kulccsal. Majd újabb henger, 3 darab 6 részre osztott kis ablakkal, belül csengő. Ezen áll a szintén vésett tető, melyből kiemelkedik egy rúd, azon négy lábú állat. Az emeletek csavarokkal vannak egymáshoz illesztve. Talpán S.M. monogram. -
Fűszertartó Spice container
Kerek, domborodó talpon elkeskenyedő szár. Maga a tartó fordított körte idomú, körkörös díszítéssel. Elöl kerek, sima medalion lefelé futó dísszel, ami virágidomban végződik. Elkeskenyedő, majd kiszélesedő nyakának tetején áttört virágdísz. -
Fűszertartó Spice container
Váza alakú test, a tetején fedő, mely lecsavarható, Legteteje áttört. A test alján és tetején valamint a fedő alján karéjozott gyűrű fut körbe. Jelzett. -
Fűszertartó Spice container
Kerek domború talpán fedeles serleg alakú test. Levehető tetején Lyukakkal telt gomba alakú idom. Jelzetlen.
-
Fűszertartó Spice container
Cin, kerek talpazatán váza alakú test. Levehető fedelén apró lyukak. -
Fűszertartó Spice container
Préselt, kerek, domború talpazaton körökkel osztott virágváza alakú. Domború teteje lyuggatott. Aljára ráforrasztott lemez. -
Fűszertartó Spice container
Ezüstözött réz. Talpa négyszögletes, felfelé keskenyedő hengeres nyelének derekán csipkeszélű leveles gallérral, hengeres felsőrésze vésett kockákkal díszített. -
Fűszertartó Spice container
Kerek, domború talp. Hengeres teste áttört műves rácsozatból áll, melyet koszorú köt össze. Elkeskenyedő torony tetején zászló volt, mely hiányzik. -
Fűszertartó Spice container
Csipkés szélű, gyűrűs áttört talplemezzel. Három csavart és hajlított drótból szerkesztett szárán áttörtműves, gömbös dísz. Szétnyíló gömbidomú felső része tizenkét osztású, hajlított filigránnal díszített mezejű. Tetején áttörtműves rozettás dísz. rajta nagy zászló. a rúdon a szárhoz hasonlóan gömbös rész. Jelzetlen. Állapota: deformált.
-
Fűszertartó
A Biblia leírása szerint a világ megteremtése után a hetedik napon Isten megpihent, és megszentelte a napot, a szombatot. A zsidó vallástörvények szerint a zsidó élet alapköve a szombat megtartása, melynek gazdag és nagyon alaposan szabályozott rituáléja alakult ki. A szombat fogadása és a szombat búcsúztatása közötti időszakra a rabbinikus legendák szerint minden zsidó egy különleges, kiegészítő lelket is kap, ez a nesama jetéra. Ez a kiegészítő lélek a szombat végén eltávozik a testtől, ami szomorúvá, és különösen esendővé teszi ekkor az embereket. A szombat és a hétköznapok elválasztásának szertartása a havdala, vagyis elválasztás. „Áldott, aki elválasztja a szentet és a hétköznapit, a világosságot és a sötétséget, Israelt és a többi népeket, a szombatot és a hétköznapokat.” A szertartás borra és fényekre mondott áldásokból, valamint illatos fűszerek megszagolgatásából áll, ami a szombat kellemességére emlékeztet. Az illatos fűszereket tartalmazó fűszertartót kicsit megrázva, illatanyagát aktiválva kézről kézre adják. Fűszertartó bármi lehet, amiben a fűszerek illata élvezhető. Léteznek gyümölcs, hal, madár, kisvonat és még számos egyéb formában, de legelterjedtebb mégis a torony alakú fűszertartó lett. A toronyalak elterjedtségét indokolhatja, hogy a szombati liturgiában a tornyot többször is pozitív tartalommal, az isteni erő és segítség szimbólumaként említik.
A torony alakú fűszertartók Európában a 16. századtól terjedtek el, és formájuk általában követi a területen alkalmazott építészeti elemeket, nem ritkán egy az egyben megmintázva középületek vagy akár templomok tornyait is.
A tornyok tetején gyakran látunk kis zászlócskákat, melyek az építészeti hatást fokozzák. A szintén gyakran alkalmazott kis csengettyűkkel együtt a fűszertartók mozgatása során lobognak, csilingelnek, amivel a szaglás mellett további érzékszerveket vonnak be a szertartás élvezetébe. A csengettyűk a rossz szellemek elriasztásában, távoltartásában is szerepet játszhatnak.
A részben aranyozott ezüstfiligrán torony zászlójának felirata szerint adományokból készült 1831-ben, és a Kanizsai Jótékonysági Egylet tulajdona.
A Batthyányiak birtokát képező Nagykanizsán a 18. század első felétől működött a hitközség. Számos jótékonysági, kulturális és más feladatokat ellátó egyesület működött a közösségben. 1829-ben a zsinagógai szertartások művészi színvonalának emelése érdekében férfikórust szerveztek, s bevezették a bécsi kántor, Salamon Sulzer szerzeményeit. Magyarországon először itt használtak zsinagógában orgonát 1845-ben, Löw Lipót rövid nagykanizsai rabbiskodása idején. 1884-ben itt alkalmazták az Országos Rabbiképző Intézet első végzettjét, Neumann Edét, aki bevezette a Geiger Ábrahám féle német reform imakönyv használatát Nagykanizsán.
Felirat a zászlócskán:
ועשה מהנדבות
בשנת תקצא
"Készült az adományokból az 591.(1831.) évben"
Alsó részén:
כוס זה - שיין - לצדקה
קאנישא
"A kanizsai cedoko (hitközség) tulajdona"