Browse Items · MILEV

Tóramutató

Ezüst, trébelt, cizellált, öntött díszítéssel, ráerősített lánccal.
Baluszteres, levélmotívumos nyelén két vésett monogram, tagolt szárán domború, plasztikus rózsa motívum. Jelzett.

Ezüst. Pajzs alakú, tetején korona. Szélein trébelt , poncolt virág és levéldísz veszi körül az ünnepet jelző táblácskák helyét. A táblácskák hiányoznak. Közepén kőtábla alakú szekrény, nagy vésett virág és levéldíszes kinyitható ajtókkal. Oldalán két, fejét visszahajtó álló oroszlán.
A kőtáblák felett inda dísz, majd hármas osztású, abroncsos, virág díszítésű és virág alakban végződő korona. Kettős lánc, felirata nincs.

Tóramutató Torah pointer

Ezüst. Makkban kezdődő nyél. Tojásdad alakzatot gyűrű oszt ketté. Keskenyedő hengeres nyél, végén mutató jobbkéz. Hosszú kettős lánc.

Tóramutató

Ezüst, trébelt, poncolt és vésett.
Barázdált alma formából kis nyélben gyűrűvel kettéosztott körte alak, ez poncolt és levél díszes. Erősen elszűkülő szár, végén mandzsettás kéz, kinyújtott ujjal. A noduson vésett felirat: Ezen tóramutatót adományozzák: Kovács Ferencz aki 101/324sz. munkás századnál teljesített munkaszolgálatot 1944 szept. 5-én Szajolnál a Tiszahíd bombázásánál szerencsésen megmeneekült. Kovács Ferenczné és Kovács iván akik szintén túlélték a német és nyilas rémuralmat.

Rimonpár Torah finials

Ezüst. Kör alakú talpazatán körben vésett héber felirat. Boltozatos talpazatán levelekből álló koszorú. Nyelének alján levelekből álló idom, majd a nyélen stilizált függőleges levelekből álló ág . A nyél felső végén az alsó koszorúhoz hasonló idom, majd korona.A korona alsó abroncsán ékkövekhez hasonló díszítmény. A korona három tömör részből áll. Benne csengő, felette koronás kétfejű sas.
Felirata:
ז''נ לצדקה ד''קק א''י ה''ה
ח''ק הר''ר מרדכי בו עקיבא בלויא ז''ל ע''ז
מ'' פראדל בת ר'' מענדל
נ''ש ז''ל בשנת תר לפק
Az óbudai szent gyülekezetnek kegyesen ajándékozta Blau Mordecháj, fia Akibának, áldás emlékére-és neje Frádl, leánya Mendelnek áldás emlékére a 600-ik (1840) évben a kis időszámítás szerint.

Tóravért

A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik.
Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus.
Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni.
A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett.
A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe.

Tags parasa

Tóravért Torah shield

A tóradíszek használata nem kötelező a vallás szerint, ezek inkább a tóratekercs megbecsülését jelképező dísztárgyak. A legkésőbb – a 16. század végén – megjelenő ilyen dísztárgy a tóravért vagy más néven a tórapajzs. Nagy valószínűséggel azért készítették őket, hogy a rajtuk elhelyezett kis táblácskákon jelezzék, melyik hetiszakaszig van betekercselve a Tóra pergamenje. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követik a nemesi címereknél megszokott, baldachinos, jellegzetes osztrák–magyar típusú pajzsok formáját. A tábla közepén két oroszlán tartja a tízparancsolat kettős kőtábláit, valamint a felettük levő koronát. A jeles bécsi ötvös által készített tóravértet az „óbudai szent gyülekezet” elöljárói vásárolták meg, amelyet az óbudai hitközség az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon és az azt megelőző 1884-es Történeti Ötvösmű Kiállításon is bemutatott.

Aranyozott ezüst. Pajzs alakú, felül kilencágú korona zárja, melynek minden ága gombokban végződik. A korona alatt függönyszerű baldachin. A mező közepén két hátrafordított fejű oroszlán tartja a Frigytáblákat (melyeken a parancsolatok kezdőszavai vannak héberül) és a felettük levő, applikált koronát. A táblák alatt felirat, alatta az ünnepjelző táblácskák mélyedése. Alul középen trébelt virág. Hátul eredetileg kettős lánc.
Felirata:
זאת
נקנה עי אלופים
בשנת תקעה ל
Vásároltatott az elöljárók által az 575. évben.
Nevek:
ה מאיר מטדם יה' הרש פש
יק' מיכַ ליזר בוה יוסף גראי
Májer, Hers, Michael Lázár, fia Joszéf Graunak az óbudai szent gyülekezetben.

Tóravért Torah shield

Tóravért „Parasat Zahor” betéttel. A Purimot megelőző szombaton a zsinagógákban két tóratekercsből két szakaszt is felolvasnak, ezek egyike Amalek története. Amelek Ézsau leszármazottja, a zsidó nép ellensége, akinek törzse az egyiptomi kivonulás során megtámadta Izrael népét – ezért a hetiszakasz parancsa: „Emlékezz vissza, mit tettek veled útközben az amalekiták, amikor Egyiptomból kivonultál. Istent nem félve hátba támadtak az úton, amikor fáradt és kimerült voltál, s elszakították tőled a hátul sántikálókat. Ha az Úr, a te Istened nyugtot ad majd minden ellenségtől körülötted azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, Amaleknek még az emlékét is töröld el a földön. Ne feledd el!” A Bécsben, 1805-ben készült kis tábla azt a tóratekercset jelöli, melyből ezt a szakaszt olvassák.
Felirata:
שיפ' שקלים
"Sékelek szombatja"

Rimonpár Torah finials

Részben aranyozott ezüst. Kör alakú talpa domború. Hengeres szárán virágfüzérek futnak felfelé. Virágváza alakú testének alján gazdagon virágdíszekkel, levelekkel ékes, felső része áttörtműves. Tetején négyabroncsú korona. A korona tetején félgömbön a kettős kőtábla a parancsolatok kezdő szavaival.

Browse Items (222 total)