Browse Items (139 total)
-
Haggada sel Peszach
héber-horvát nyelvű -
-
Haggada sel Peszah
sokszorosított gépirat, módosított szöveggel -
Haroszet tartó
Két alak, egy férfi és egy nő malteros ládát visz. Ezen héber felirat domborul:
הרסת=habarcs
A talpazatán H.A. monogram.
-
Herendi szédertál
Tavaszi ünnep az egyiptomi szabadulásra emlékeztető pészah. A történelmi eseményre és az isteni csodákra emlékeztető nyolc napos ünnep során tartózkodni kell a kovászos ételek fogyasztásától, ezért az ünnep jelképe lett a macesz, vagy kovásztalan kenyér. Az ünnepet a szédereste vezeti be, melynek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A széderesti vacsora hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken több esetben külön kis tartók szolgálhatnak a jelképes ételek elhelyezésére. Vannak emeletes szédertálak is, melyeken elkülönítve lehet elhelyezni a maceszlapokat.
A 18-19. században a zsidók többsége még falun élt, s házaló kereskedésből, terményfelvásárlásból, a földesúri javak bérletéből tartotta fenn magát, népes családját és a zsidó közösségi intézményeket. A reformkorban fokozatosan bekapcsolódhattak az akkoriban fejlődésnek induló magyar ipar megteremtésébe, s a modernizáció fontos elemévé váltak.
A később világhírűvé váló herendi porcelángyárat Fischer Mór tatai fazekas alapította 1839-ben. A herendi gyárban készült szédertálak között két különleges, széderező család festett képét ábrázoló is található. Mindkettő peremén a szédereste hagyományos mozzanatainak felsorolása látható kis medaillonokban. A tálak öblébe egy-egy széderestét tartó családot festettek. Mindkét kép olyan, amely a zsidó közösségben ismert volt a tizenkilencedik század közepe-vége felé. A rózsaszín tálban lévő kép az 1609-ben megjelent egyik első illusztrált, nyomtatott széderesti elbeszélés, a velencei haggada egyik jelenete után készülhetett, míg a kék tálban lévő Oppenheim 1867 körül készült széderjelenetének adaptációja.
A rózsaszín szédertál a Magyar Zsidó Múzeum első tárgyai közül való: 1914-ben került a gyűjteménybe a pápai Lövy Lipót ajándékaként. A kék tálat 1945 után, a Joint anyagi segítségével vásárolta meg a múzeum.
Tags Catalog1916 -
-
Legendás Hagada
Ábrahám Márton fordítása, kiegészítő szövegeivel,
Illusztrációk: Král Ervin festőművész,
fejlécek: Katona Béla grafikus -
OMZSA Haggada Haggadah published by the National Hungarian Jewish Relief Action
Pészach ünnepe történelmi gyökerű vallási ünnep, melynek során az egyiptomi szabadulásra, a történelmi néppé, szabad néppé válásra emlékeznek a zsidó közösségekben. Az ünnepet a rituális étkezéssel szertartásossá tett szédereste vezeti be, melynek során felolvassák a haggadát.
A Haggada tartalmazza az egyiptomi kivonulás történetét, az ünnepi szokásokat, imákat, s egyben a szédereste szertartáskönyve is.
A haggada szó szerint elbeszélést jelent, s arra a bibliai parancsra utal, amely a zsidó nép kötelességévé teszi a kivonulás történetének generációról generációra való továbbörökítését. Írásba foglalása, szerkesztése ugyanarra az időszakra tehető, amikor a judaizmus többi, korábban csak szóban továbbörökített hagyományát is lejegyezték, az időszámításunk szerinti 3–6. század közötti időszakban.
A szöveget gyakran kísérik illusztrációk, melyek vizuális kommentárként jelennek meg az ősi szöveg mellett. Képi világuk a zsidó nép szabadulásának bibliai történetét aktualizálták minden korszakban.
Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942-ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészítette ki.
A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben
1930-ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.
Az 1940-es években Munkácsi Ernő és Ribáry Géza is vezető szerepet töltöttek be a Zsidó Múzeumban, így a kiadványból több példány is található a gyűjteményben.
-
Ón szédertál
A vésett jelenettel készített ón szédertál a zsidó–keresztény ikonográfiai kapcsolatok érdekes emléke. A tál öblében az első rézmetszetekkel díszített nyomtatott hagada, az 1695-ben megjelent amszterdami hagada széderjelenete látható. Az amszterdami hagada képei széles körben elterjedtek, amit elősegített, hogy más hagadakiadások is átvették a képeket, és akár kisebb-nagyobb módosításokkal is, de folyamatosan használták, újranyomták őket. Gyakoriak voltak az olyan kiadások is, amelyekben a fametszetes velencei haggada és a rézmetszetes amszterdami haggada képeiből egyaránt válogattak, nem törődve az eltérő technikai háttérrel.
Az amszterdami haggadát Salamon ben Joseph nyomtatta, illusztrátora Abraham ben Jacob volt, aki kereszténynek született, majd felnőttként tért át a zsidó hitre. Abraham ben Jacob ismerte Matthaeus Merian 1625 és 1630 között megjelent Icones Bilicae című sorozatát, azaz az Ó- és az Újszövetség történeteihez készült rézmetszeteit. A haggada illusztrációinak elkészítéséhez Abraham ben Jacob Merian képeit használta úgy, hogy a keresztény szimbólumokat elhagyta, esetleg kisebb-nagyobb módosításokkal igazította hozzá a képeket az új tartalomhoz.
Széderjelenete az utolsó vacsora jelentét használja.
A képek elterjedtségét jelzi, hogy nem csak nyomtatott könyvekben, hanem fém- és kerámia tárgyakon is találkozhatunk velük.
A 18. századi óntálon a jelenetet a képhez illő, Mózes második könyvéből vett idézet keretezi:
וככה תאכלו אתו
מתניכם חגרים נעליכם
ברגליכם ומקלכם בידכם -פסח הוא לה''
„Ekképpen egyétek azt: csipőitek átövezve, saruitok lábaitokon, bototok a kezetekben, egyétek azt sietséggel, pészah az az Örökkévalónak.”
-
Ón szédertál Seder plate
peremén a széder sorrendje, öblében ötágú korona és vésett leveles motívumok