MILEV

Browse Items (141 total)

  • héber-horvát nyelvű
  • Zeev Raban illusztrációival
    Tags
  • sokszorosított gépirat, módosított szöveggel
  • Két alak, egy férfi és egy nő malteros ládát visz. Ezen héber felirat domborul:
    הרסת=habarcs
    A talpazatán H.A. monogram.
  • Tavaszi ünnep az egyiptomi szabadulásra emlékeztető pészah. A történelmi eseményre és az isteni csodákra emlékeztető nyolc napos ünnep során tartózkodni kell a kovászos ételek fogyasztásától, ezért az ünnep jelképe lett a macesz, vagy kovásztalan kenyér. Az ünnepet a szédereste vezeti be, melynek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A széderesti vacsora hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken több esetben külön kis tartók szolgálhatnak a jelképes ételek elhelyezésére. Vannak emeletes szédertálak is, melyeken elkülönítve lehet elhelyezni a maceszlapokat.
    A 18-19. században a zsidók többsége még falun élt, s házaló kereskedésből, terményfelvásárlásból, a földesúri javak bérletéből tartotta fenn magát, népes családját és a zsidó közösségi intézményeket. A reformkorban fokozatosan bekapcsolódhattak az akkoriban fejlődésnek induló magyar ipar megteremtésébe, s a modernizáció fontos elemévé váltak.
    A később világhírűvé váló herendi porcelángyárat Fischer Mór tatai fazekas alapította 1839-ben. A herendi gyárban készült szédertálak között két különleges, széderező család festett képét ábrázoló is található. Mindkettő peremén a szédereste hagyományos mozzanatainak felsorolása látható kis medaillonokban. A tálak öblébe egy-egy széderestét tartó családot festettek. Mindkét kép olyan, amely a zsidó közösségben ismert volt a tizenkilencedik század közepe-vége felé. A rózsaszín tálban lévő kép az 1609-ben megjelent egyik első illusztrált, nyomtatott széderesti elbeszélés, a velencei haggada egyik jelenete után készülhetett, míg a kék tálban lévő Oppenheim 1867 körül készült széderjelenetének adaptációja.
    A rózsaszín szédertál a Magyar Zsidó Múzeum első tárgyai közül való: 1914-ben került a gyűjteménybe a pápai Lövy Lipót ajándékaként. A kék tálat 1945 után, a Joint anyagi segítségével vásárolta meg a múzeum.
  • Ábrahám Márton fordítása, kiegészítő szövegeivel,
    Illusztrációk: Král Ervin festőművész,
    fejlécek: Katona Béla grafikus
  • Pamutvászon alapon lapos és száröltéssel készített szédertál / macesz takaró 3 zsebbel a 3 maceszlap számára.
    Körben a Ho lahmo anjo szövege, középen serleg és szédertál a rituális ételek naív ábrázolásával.
  • Gobelin. Drapp alapon tarka ábrákkal díszített. 
    Középen piros téglalapon a pészahi bárány ábrázolása, körülötte madarak, pillangók, két emberi arc.

    A négy fiú ábrázolása alattuk idézettel héberül: a bölcs, (haham) a gonosz, (raasa) a kissé együgyű (tám) és a negyedik, aki még kérdezni sem tud.


Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2