Browse Items (139 total)
-
Szédertál
Porcelán szédertál -
-
Szédertál
Ezüst, trébelt, kerek, poncolt szédertál. Fenekén virág és levélkoszorúban Kidus szó, majd a széder rendje. Széles peremén négy nagyobb és négy kisebb medallion, közöttük virág és gyümölcs motívum szőlőfürttel. A nagy medallionokban :
1 szédereste
2 Izsák feláldozása
3 -4 gyümölcsök
A kis medallionokban bibliai alakok: Áron, Mózes, Salamon, Dávid. A perem széle hullámos -
Szédertál Seder Plate
Ón. Fenekén díszes levélkoszorú. Középen Dávid és Góliát alakja és héber felirat. Peremén körbe vésett felirat:
וישלח דוד את ידו אל הכלי ויקח משם אבן ויקלע ויך את הפלשתי אל מצחו ותטבע האבן במצחו ויפל על פניו ארצה
"Dávid elővette parittyáját, egy kővel homlokon találta a faliszteust, aki arcra bukott a földre" (Sámuel. I. k. 1f.49.)
Középen:
גלית הפלשתי=Góliát a faliszteus
ויחי דוד בכל דרכיו משכיל
"Dávid minden útján eszes volt"
Középen még egy virág. hátlapján Josephus Adler Anno 1829 és héber monogram. -
Szédertál Seder Plate
Ón. Fenekén leveles ágakból koszorú, mely körbe fut. Közepén stilizált torony, haranggal, órával. Oldalt egy-egy ágaskodó oroszlán, madár és tulipán. Héber felirat:
זה סדר בשנת לשנה הבאה
בירושלים לפק
של פסה
és 1819-es szám. Peremén körben MR monogram, és héber felirat, a széder rendje:
קדש- ורחץ -כרפס -יחץ - מגיד -רחצה - מוציא מצה - שלחן עורך - צפון -ברך -הלל-נירצה
Leveles ágak két gólya. A gazdag díszítés apró hullámos vonalakból áll. -
Haroszet tartó
Két alak, egy férfi és egy nő malteros ládát visz. Ezen héber felirat domborul:
הרסת=habarcs
A talpazatán H.A. monogram.
-
-
-
Herendi szédertál
Tavaszi ünnep az egyiptomi szabadulásra emlékeztető pészah. A történelmi eseményre és az isteni csodákra emlékeztető nyolc napos ünnep során tartózkodni kell a kovászos ételek fogyasztásától, ezért az ünnep jelképe lett a macesz, vagy kovásztalan kenyér. Az ünnepet a szédereste vezeti be, melynek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A széderesti vacsora hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken több esetben külön kis tartók szolgálhatnak a jelképes ételek elhelyezésére. Vannak emeletes szédertálak is, melyeken elkülönítve lehet elhelyezni a maceszlapokat.
A 18-19. században a zsidók többsége még falun élt, s házaló kereskedésből, terményfelvásárlásból, a földesúri javak bérletéből tartotta fenn magát, népes családját és a zsidó közösségi intézményeket. A reformkorban fokozatosan bekapcsolódhattak az akkoriban fejlődésnek induló magyar ipar megteremtésébe, s a modernizáció fontos elemévé váltak.
A később világhírűvé váló herendi porcelángyárat Fischer Mór tatai fazekas alapította 1839-ben. A herendi gyárban készült szédertálak között két különleges, széderező család festett képét ábrázoló is található. Mindkettő peremén a szédereste hagyományos mozzanatainak felsorolása látható kis medaillonokban. A tálak öblébe egy-egy széderestét tartó családot festettek. Mindkét kép olyan, amely a zsidó közösségben ismert volt a tizenkilencedik század közepe-vége felé. A rózsaszín tálban lévő kép az 1609-ben megjelent egyik első illusztrált, nyomtatott széderesti elbeszélés, a velencei haggada egyik jelenete után készülhetett, míg a kék tálban lévő Oppenheim 1867 körül készült széderjelenetének adaptációja.
A rózsaszín szédertál a Magyar Zsidó Múzeum első tárgyai közül való: 1914-ben került a gyűjteménybe a pápai Lövy Lipót ajándékaként. A kék tálat 1945 után, a Joint anyagi segítségével vásárolta meg a múzeum.
Tags Catalog1916 -
OMZSA Haggada Haggadah published by the National Hungarian Jewish Relief Action
Pészach ünnepe történelmi gyökerű vallási ünnep, melynek során az egyiptomi szabadulásra, a történelmi néppé, szabad néppé válásra emlékeznek a zsidó közösségekben. Az ünnepet a rituális étkezéssel szertartásossá tett szédereste vezeti be, melynek során felolvassák a haggadát.
A Haggada tartalmazza az egyiptomi kivonulás történetét, az ünnepi szokásokat, imákat, s egyben a szédereste szertartáskönyve is.
A haggada szó szerint elbeszélést jelent, s arra a bibliai parancsra utal, amely a zsidó nép kötelességévé teszi a kivonulás történetének generációról generációra való továbbörökítését. Írásba foglalása, szerkesztése ugyanarra az időszakra tehető, amikor a judaizmus többi, korábban csak szóban továbbörökített hagyományát is lejegyezték, az időszámításunk szerinti 3–6. század közötti időszakban.
A szöveget gyakran kísérik illusztrációk, melyek vizuális kommentárként jelennek meg az ősi szöveg mellett. Képi világuk a zsidó nép szabadulásának bibliai történetét aktualizálták minden korszakban.
Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942-ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészítette ki.
A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben
1930-ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.
Az 1940-es években Munkácsi Ernő és Ribáry Géza is vezető szerepet töltöttek be a Zsidó Múzeumban, így a kiadványból több példány is található a gyűjteményben.