MILEV

Browse Items (31 total)

  • 4_imakonyv_small1.jpg

    A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.
    ____________________

    Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.

    Egyszínű tollrajz illusztrációk / Illustrations are monochrome drawings:
    Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.
    Title page: 
    2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle
    49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / Cantor with one hand put on his ear at the pulpit
    70a: Férfi lulávval, háttérben sátor / A man with lulav, Succoth in the background 
    73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)
    76b: A hold megszentelése / Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)
    Iniciálék/ Initials: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a
  • WP_20160524_16_07_22_Pro.jpg

    Színes illusztrációk / Colored illustrations:
    Címlap: Fent hajó utasokkal, lent erdőben járók bottal, hátizsákkal. A papi áldás három szava olvasható (Mózes IV. 6:24) Jobbról-balról egy-egy nyúl.
    Title page: Ship with passengers on the top, people in the forest with canes and backpacks. Three words of the priestly blessing (Deuteronomy 6:24) At the bottom a rabbit in each corner.
    3a: Elöl előimádkozó látható, mögötte apa és fia a szukkoti ünnepi csokorral. / Precentor in front, father and son with the Succoth bouquet (Lulav and Etrog) behind him
    4b: Kiddus az asztalnál újesztendőkor. / Kiddush at the table on New Year.
    7a: Kiddus leváná. / Kiddush Levanah 
    11b: Izsák megkötözése  / The binding of Isaac (Akedah)
  • 64_883_1.jpg

    9 cm széles, 40 cm hosszú pergamenpapír tekercsen:
    - a tízparancsolat szövege, az Avinu Malkénu, ros hasanai és kol nidré imarészletek, a taslih rendje szövegei
  • 1_4_25.JPG

    Kézírás, 86 oldal, papír kötésben. Egy másik könyv táblájának a borítását ragasztották rá.
  • 1_4_24.JPG

    Illusztrációk: Egyszínűek.
    Illustrations: Monochrome
    Címlap: Jobbról Mózes a két kőtáblával, balról Áron a füstölővel. Fent trombitát fúvó két angyal koronát tart.
    Title page: On the right Moses with two tablets, on the left Aaron with the censer. On the top two trumpeting angels hold a crown.
    1b: Két angyal között korona. / A crown between two angels
    4b: Iniciálé / Initial
    9a: A ház asszonya péntek este az asztalnál gyertyát gyújt. / The woman of the house lights candles on the table for Friday evening
    9b. Lándzsás apród a trónon ülő Salamon előtt. / Cadet with a lance is in front of the enthroned Solomon
    10a : Iniciálé / Initial
    21a: Kiddus a péntek esti vacsoránál / Kiddush at the Friday evening table
    21b: Péntek esti vacsora. / Friday evening supper
    36b:Család a péntek esti asztalnál. / Family at the Friday evening table
    53a: Hávdálá / Havdalah (Ceremony of separating Sabbath from the weekday)
    56a: Jákob és pásztora a nyájjal. / Jacob and his shepherd with the sheep
    59b: Kiddus leváná. / Kiddush Levanah
  • 17_imakonyv.jpg

    Az óbudai hevra kadisa imakönyve példa arra, hogy a zsidó egyesületek és magánszemélyek ha tehették, még jóval a nyomtatás feltalálása után is kézírásos, gazdagon díszített imakönyveket használtak. Az Óbudai imakönyv címlapja a nyomtatott héber könyvek címlapjainak formáját követi, a vékony térkitöltő vonalakkal a rézmetszeteket kívánták utánozni. A könyv címlapját ezüst lemez díszíti, melyen feltüntették a dátumot (1844), valamint a hevra kadisa vezetőit és elöljáróit. Érdekes, hogy az ezüstlemez eredetileg más célokra használt darab lehetett, hiszen 1821–es ezüstjele a könyv írásánál korábbi.

    A kóser tinta jóval több vasat tartalmaz, mint az egyéb, elterjedt tintafajták. Ez a pergamenen tartósabb, nehezebben pereg le, a papírt viszont szinte szétroncsolja. Az óbudai imakönyv lapjai az erős tinta miatt szinte teljesen összetörtek, közepük morzsálódott, a betűk kiestek. A könyv restaurálása során a zsidó vallásjog, a halakha elveinek megfelelően szem előtt tartottuk a betűk, az írás és a szöveg szentségét. Az összetört lapokról kihullott betűket a lehetőség szerint visszaillesztettük, amit pedig nem sikerült, azokat egyenként konzerválva külön dobozkában megőrizzük. A restaurálási munkát Fehrentheil Henriette végezte 2007 nyarán.
  • Ramban1.JPG
  • 19.jpg

    A kis pergamentekercsen negyvenkilenc ovális, festett virágos keretben látunk szövegeket: ezek az ómer–időszak napjainak és heteinek számát jelzik. A Pészah után hétszer hét, azaz negyvenkilenc napig kell a napokat számolni, mígnem beköszönt a Savuot, a hetek ünnepe. A napok számolásának parancsa bibliai eredetű, s arra utal, hogy a Szentély korszakában pészah második napján kezdődött az árpa aratása, és kévékbe rakása. Amíg állt a Szentély, minden nap felajánlottak ott egy bizonyos mennyiséget az aznapi aratásból. Az ómer napjainak számontartására sokféle tárgyat készítettek. Ismeretesek imakönyv alakú vagy falitáblán elkészített ómerszámlálók is. A római hódítás időszakában ómer idején nagy pestisjárvány pusztított, s rabbi Akiva tanítványai körében is nagy pusztítást végzett. A pusztulás emlékére az ómerszámlálás időszaka gyászidőszak a judaizmusban, amikor tilos a zene és a tánc, nem szokás házasodni, de még hajat vágatni sem. Kivétel ez alól a számlálás 33. napja, „lag baomer” amikor mindez megengedett. Az ősi betakarítási ünnep a bibliai történelem során szakrális kiegészítést nyert: a hagyomány szerint ezen a napon kapta Mózes a Szinájon a Tórát, azaz az írott és a szóbeli tant. Az ómer időszaka így összeköti a fizikai megszabadulás és a szabad néppé válás ünnepét, a pészahot a szakrális közösséggé válással. Bibliai megfogalmazásban: „Azért mondd Izrael fiainak: Én vagyok az Örökkévaló és én kivezetlek benneteket Egyiptomnak rabmunkái alól, megmentelek benneteket szolgálatukból, s megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy büntetésekkel. És veszlek benneteket magamnak népül, és pedig leszek Istenül, és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló a ti istenetek, aki kivezetett benneteket Egyiptomból.” Azaz: kivezetlek Egyiptomból, megváltalak a szolgaságból, megváltalak néppé, és kiválasztalak, szakrális népemmé teszlek. Az ómerszámlálás vége savuot, a Tóraadás ünnepe, amikor a nép törvényeket kapott és kötelessége lett az emlékezés a közös történelmi múltra, az egyiptomi szolgaságra és a kivonulásra.

    Illusztrációk: Minden kocka színes virágkeretben 
    Illustrations: Every medallion is in a wreath of flowers
  • P1110614.jpg

    Illusztrációk / Illustrations:
    Címlap: Áron balra a füstölővel, Mózes jobbra a kőtáblákkal
    Title page: Aaron with censer on the right, Moses with the stone tablets on the left
    1b: Az Énekek énekének szövege mikrográfiával / Text of Song of Songs in micrographics
    3b: Bibliai versekből kialakított menóra / Menorah shaped out of the text of Biblical verses
    17a: Ruth könyve mikrográfiával / Book of Ruth in micrographics.
    A többi lapon növény-, állat- és angyalábrák
    The rest of the pages are decorated with pictures of vegetation, animals and angels.
    Tags
  • 64_625d2.JPG

    Illusztráció: 4b oldalon hétágú menóra bibliai mondatokból kialakítva. Wahl család bejegyzései olvashatók 1822-től 1932-ig a 28b és 29. lapokon. 
    Illustration: On page 4b sentences from the Torah form a seven branches menorah with notes of the Wahl family between 1822 and 1932 on pages 28b and 29.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2