Imakönyv az egész évre

Prayer book for the whole year

תפלת מכל שנה

64.629

Moshe Léb ben Wolf

A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.
____________________

Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.

Egyszínű tollrajz illusztrációk / Illustrations are monochrome drawings:
Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.
Title page: 
2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle
49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / Cantor with one hand put on his ear at the pulpit
70a: Férfi lulávval, háttérben sátor / A man with lulav, Succoth in the background 
73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)
76b: A hold megszentelése / Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)
Iniciálék/ Initials: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a

Trebic

1723

A Königswarter családtól vásárolta a Zsidó Múzeum 1947-ben, az AJDC segítségével. Eredetileg Josef b. Mose Naftali Halevi számára készült.
Purchase of the Museum from the Königswarter family after 1945 with the assistance of AJDC. Originally copied for Josef b. Moshe Naftali Halevi.

112 aranymetszésű pergamenlap
Gild-edged parchment sheets, 112 leaves
160 x 95 mm

Hétköznapi, szombati, újholdra, a három zarándokünnepre, újévre és Jom Kipurra való imák. A végén az Atyák mondásai.
Prayers of the entire year, Shabbath, New Month, Pilgrimage Festivals, New Year and Yom Kippur prayings and Sayings of the Fathers.

Állandó kiállításban szerepel: http://collections.milev.hu/exhibits/show/365/tora

Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 193. tétel
Schrijver, E.G.L.: Be otiyyot Amsterdam. Hebrew Manuscript Production in Central Europe: the Case of Jacob ben Judah Leib Shamas. In: Quaerendo. Quarterly Journal from the Low Countries Devoted to Manuscripts and Printed Books 20 (1990) 24-62.
Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012. 4.