Dobozka (etrogtartó?)

64.345

Gretschl József

Az etrog a négy növényből álló szukkoti csokor része, rituális használata során a speciális tárolóedényből kézbe kell venni. Európa nem mediterrán részein a déli vidékeken termő etrog beszerzése komoly anyagi áldozatot és közösségi összefogást igényelt, ezért érthető, hogy használaton kívül gondosan őrizték. A koraújkortól ismerünk etrogtartóként használt dobozokat vagy tálakat; ezek gyakran az általánosan használt cukortartó dobozokra és a borkóstoló tálakra emlékeztetnek.
Különösen tanulságos a kulcsra zárható, fedelén a nyilát köszörülő Ámor alakjával díszített dobozka. A pogány isten alakjával díszített dobozt felirata szerint a cedaka-gabbajok (azaz a közösség fenntartását szolgáló belső adókat beszedő elöljárók) vásárolták 1835-ben, szukkotkor. A szigorú zsidó értelmezés szerint bizony bálványimádó tárgy eredetileg a közösségi pénzek biztonságos tárolására szolgálhatott.
Az óbudai közösség tárgyait elsőként leíró Bató Lipót amellett, hogy furcsállja a pogány istenalakkal díszített tárgy megvásárlását, a héber feliratot (mely időmeghatározásként írja, hogy a dobozt szukkotkor vásárolták) picit félreértelmezve úgy véli, hogy a dobozkát szukkot ünnepére vették az előimádkozó használatára. Az antikizáló profán tárgyat a héber felirat tette judaikává, a katalógus-értelmezése pedig túljudaizálta, azaz rituális, vallási célt szolgáló kellékké tette. Ez jól illik az integrálódó zsidók önképéhez, mely a zsidókat egy csakis vallási praxisában eltérő közösségként értelmezte. Ugyanakkor ez azzal is járt, hogy új tárgyként bevezettek egy olyan szezonális luxustárgyat, amire a vallási gyakorlatban semmi szükség, és feltehetően csak kevesen engedhették meg maguknak, hogy a szukkot nyolc napjára, az etrog használaton kívüli tárolásához egy drága tárgyat vásároljanak.
(TZs)

Ezüst. Doboz alakú, sarkain levágott hasáb. Teste sima, nyitható fedelén nyilát élesítő Ámor, vésett héber felirattal. Kulcsra záródik, a kulcs karimára erősített. Öntött, rátett díszítés.
"Beszerezve az óbudai vezetők cedoko gabbájok által az 595. (1835.) évben, Szukkotkor

Buda (készítés)
Óbuda (használat)

1833

Silver

L: 15 cm
H: 6.8 cm
W: 9.6 cm

קנית ע'י אלופים גבאי צדקה דפה אובן ישן בשנת תקצה בחג הסכות

Vitrin/C/1

A régi Buda és Pest iparművészetének kiállítása. Leíró lajtsrom. Budapest, 1935. 42.
Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 97
Kriza Ildikó, szerk.: A hagyomány kötelékében. Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. ill. 37