Az Ádár táblát Purim előestéjén teszik ki a falra. A táblán két hal ábrája látható, utalva Ádárra, ami kettős hónap. Ádár hónapban áll a halak jegyek a zodiákus körben. A tábla felső harmadában nagy betűkkel héber szöveg áll: „Mihelyt beköszönt ádár, meg kell sokasítani az örömöt”. Héber feliratok állnak az ábrák között: szerencse, Ádár, halak, szerencse kívánság (l'chaim).
“Joy of Purim” – typical of paintings hung in the home on the night before Purim. The imagery shows a table in the middle and on the two sides, are the two fish representing the (Pisces) zodiac sign for the month of Adar when Purim is celebrated. Such decorations almost always were printed or hand done on paper.
A rituális szövegek – köztük a Purim ünnepén felolvasott Eszter tekercs – hagyományosan pergamenre, kézzel írt betűkkel készülnek. A kevés 19. századi kivétel egyike Mordeháj Szófer papírra, rézlemezről nyomtatott, gazdagon illusztrált megillája. Mordeháj szófer sztam, azaz tóra, tfilin és mezuza író szófer volt, aki szakrális pergamenek írásával kereste kenyerét, de számos rézmetszete és illusztrált kézirata is fennmaradt. A papírra nyomtatott megillája rituális célra nem használható, inkább a haszkalapárti, polgárosult zsidó rétegek vásárolhatták.
Ez a tekercs három, összeragasztott papírlapból áll, melyre három nyomólemezről készült a szöveg és az illusztráció. A szöveg 11, különböző szélességű oszlopban jelenik meg. A tekercs elején gazdagon illusztrált keretben a megillaolvasásra mondandó áldás szövege látható. Mordeháj Szófer két helyen is megnevezte magát: az első, díszes betűkkel írt szó közepén apró, mikrografikus betűkkel, a tekercs végén pedig egy koronás palásttal díszített ovális mezőben: készítette Mordeháj Szófer sztam, Jozl Szófer sztam fia, a kis időszámítás szerint 594-ben (1834), Nyitrán.
A nagyméretű pergamen lap eredetileg egy Megilat Eszterhez (a bibliai Eszter könyve) tartozott. Írója gyakorlott szófer lehetett, hiszen sikerült úgy illesztenie a szöveget, hogy valamennyi kolumna a a hamelekh (a király) szóval kezdődik. A tekercs feltehetően kikerült a zsidó közösség használatából, hiszen a zsidó hagyomány szerint használhatatlanná válása után genizába kellett volna helyezni – esetünkben pedig nem ez történt. A feldarabolt tekercs egy darabjának visszáján latin nyelvű oklevelet találunk: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1650. január 26-án Segesváron kelt adománylevelét Fodor de Bodok Balázs részére. Az eredeti dokumentum a Gyulafehérvári Liber Regius XXVI. kötetében, a 315 a-b oldalon olvasható, latin kurzív írással. E másolat az eredeti dokumentum átírása, mely egy jóval korábbi oklevélstílust imitál; középkori formában próbálja a nemességadományozás tényét leírni. Az eredetileg csak szövegesen rögzített címerleírást itt feltehetően megfestették, az ábrát azonban később kivágták az oklevélből.
Ón. Vésett díszekkel gazdagon ellátott. Fenekén griffmadár. Körülötte leveles, virágos ág. Peremén héber felirat, a szavak között ágak, egy helyen madár.
Felirata:
Monogram= I.D.-M.R= יד'' -מ''ר
בשנת-ולפט-שלח-מנות-
לקיים-איש-לרעהו-לפק
"Hogy teljesítsük a parancsot:
Ki-ki küldjön ajándékot a felebarátjának"
(Idézet a Megillából.)
Peremén felirat körben, középen lovas, előtte szakállas férfi halad, fogja a ló kötőfékét, körben ornamentális díszítés. Gyalogos alak feje fölött ablak, kéz nyúlik ki belőle és kancsóból vizet önt ki. Hátulján, egy alef, valamint Tolnai T. igazgató 933.XI.26.
Felirata:
ויקח המן את הלבוש ואת הסוס וילבש
את מרדכי וירכיבהו ברחוב העיר ויקרא לפניו ככה
