MILEV

Browse Items (12975 total)

  • Ezüst. Hal idomú. Tizenhárom részes, mozgatható teste és egész felülete vésett díszítésekkel ékített. Farkán álló oroszlános díszjellel. Piros ékköves szemekkel.
    Fedőlapján felirat:
    "Szombat -nyugalmunk napja"

  • Sárgaréz. Kerek boltozatos talp. Kocka alakú áttörtműves test, ajtaja és 7 zászlója hiányzik. Tornyának tetejéről a zászló ugyancsak hiányzik.

  • Ezüst. Gömböket tartó négy karmos lábbal. Négyzetes talpát és három emeletre tagolt négyoldalas torony idomú testét gazdag, ezüst drótból készült rozettás és indás filigrán díszíti. Elöl kis ajtó.Belsejében harang idomú csengővel.. Tetején ezüst lemezből nyírt áttört műves, aranyozott oroszlános zászló.

  • Részben aranyozott ezüst. Kör idomú, boltozatos tagozott talpán trébelt levéldíszes koszorú. Plasztikus, ág idomú szárán alul négy gyümölcs (az egyik elveszett). Teteje körte idomú. Felső része poncolt alapon trébelt és indás virágok közt két lengyel sassal ékített. Kiemelhető galléros tető kupakján plasztikus, aranyozott lengyel sas. 12-es finomságú ezüstből készült.
    Tags

  • Fából készült, esztergált, hordó alakú fűszertartó. Teste 3 részre tagolt, gyűrűs. A 2/3-ad részénél nyitható. Rajta felirat:
    ירושלים
    Jerusalem
    Tags ,

  • Cédrusfából készült, hordó alakú fűszertartó. Teste gyűrűkkel tagolt, 3 részre osztott. Középső sávban felirat: Jeruzsálem Állapota ép.
    Tags

  • Toronyalakú. Kerek boltozatos talp, baluszteres nyél. Kockaalakú testén elől nyitható ajtó. Három oldalú filigrán munkát utánzó, szalagszerű keretben 6-6 sodrott gomb Torony alakú felső része gömbben végződik és ebből egy rúd áll ki. Valaha zászlót tartott.

  • Sárgaréz. Torony alakú. Kerek körökkel osztott boltozatos talp, baluszteres nyél. Hat oldalas teste filigrán munkát utánzó vésett és áttört díszekkel, nyitható ajtóval. A torony gömbben végződik.

  • Kör alakú, körökkel osztott boltozatos talp. Henger alakú áttört műves test. Levehető, elkeskenyedő tornya tetején gömb.

  • A Biblia leírása szerint a világ megteremtése után a hetedik napon Isten megpihent, és megszentelte a napot, a szombatot. A zsidó vallástörvények szerint a zsidó élet alapköve a szombat megtartása, melynek gazdag és nagyon alaposan szabályozott rituáléja alakult ki. A szombat fogadása és a szombat búcsúztatása közötti időszakra a rabbinikus legendák szerint minden zsidó egy különleges, kiegészítő lelket is kap, ez a nesama jetéra. Ez a kiegészítő lélek a szombat végén eltávozik a testtől, ami szomorúvá, és különösen esendővé teszi ekkor az embereket. A szombat és a hétköznapok elválasztásának szertartása a havdala, vagyis elválasztás. „Áldott, aki elválasztja a szentet és a hétköznapit, a világosságot és a sötétséget, Israelt és a többi népeket, a szombatot és a hétköznapokat.” A szertartás borra és fényekre mondott áldásokból, valamint illatos fűszerek megszagolgatásából áll, ami a szombat kellemességére emlékeztet. Az illatos fűszereket tartalmazó fűszertartót kicsit megrázva, illatanyagát aktiválva kézről kézre adják. Fűszertartó bármi lehet, amiben a fűszerek illata élvezhető. Léteznek gyümölcs, hal, madár, kisvonat és még számos egyéb formában, de legelterjedtebb mégis a torony alakú fűszertartó lett. A toronyalak elterjedtségét indokolhatja, hogy a szombati liturgiában a tornyot többször is pozitív tartalommal, az isteni erő és segítség szimbólumaként említik.
    A torony alakú fűszertartók Európában a 16. századtól terjedtek el, és formájuk általában követi a területen alkalmazott építészeti elemeket, nem ritkán egy az egyben megmintázva középületek vagy akár templomok tornyait is.
    A tornyok tetején gyakran látunk kis zászlócskákat, melyek az építészeti hatást fokozzák. A szintén gyakran alkalmazott kis csengettyűkkel együtt a fűszertartók mozgatása során lobognak, csilingelnek, amivel a szaglás mellett további érzékszerveket vonnak be a szertartás élvezetébe. A csengettyűk a rossz szellemek elriasztásában, távoltartásában is szerepet játszhatnak.
    A részben aranyozott ezüstfiligrán torony zászlójának felirata szerint adományokból készült 1831-ben, és a Kanizsai Jótékonysági Egylet tulajdona.
    A Batthyányiak birtokát képező Nagykanizsán a 18. század első felétől működött a hitközség. Számos jótékonysági, kulturális és más feladatokat ellátó egyesület működött a közösségben. 1829-ben a zsinagógai szertartások művészi színvonalának emelése érdekében férfikórust szerveztek, s bevezették a bécsi kántor, Salamon Sulzer szerzeményeit. Magyarországon először itt használtak zsinagógában orgonát 1845-ben, Löw Lipót rövid nagykanizsai rabbiskodása idején. 1884-ben itt alkalmazták az Országos Rabbiképző Intézet első végzettjét, Neumann Edét, aki bevezette a Geiger Ábrahám féle német reform imakönyv használatát Nagykanizsán.
    Felirat a zászlócskán:
    "Készült az adományokból az 591.(1831.) évben"
    Alsó részén:
    "A kanizsai cedoko (hitközség) tulajdona"
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2026