A csehszlovákiai Marienbad Közép-Európa egyik legelegánsabb fürdővárosa volt. Kevéssé ismert, hogy látogatói között szép számmal voltak ortodox és haszid zsidók is. Az 1920-as évektől rendszeres látogatója volt a fürdővárosnak a nagytekintélyű munkácsi rabbi, Hájim Eleázár Spira, aki 1913-tól 1937-ben bekövetkezett haláláig vezette Kárpátalja legnagyobb haszid közösségét. A karizmatikus és ugyanakkor konfrontatív személyiségű, gazdag udvart fenntartó rabbinak nagyszámú híve volt, tömegesen zarándokoltak hozzá a tanácsot, gyógyulást kereső haszidok, sőt gyakran keresztények is felkeresték. Házának hatalmas konyháján nap mint nap számtalan vendég és szegény lakhatott jól. 1922-ben alapított jesivája államilag is elismert rabbiképző intézményként működött. Hans Lampalzer munkácsi fotográfus igazi lesifotósként fényképezte a jellegzetes viseletű kelet-európai ortodox rabbikat, majd a képeket jó pénzért, emléktárgyként árusította a haszid rabbik követőinek.
Képeslap, mely egyben belépőjegyként is szolgál a "Gelber Ansichtskarten-Austellung"-ra. Bár Magyarországon a cionizmus eszméje nem lett igazán népszerű a századfordulóra több mint harminc helyi csoport kezdte meg működését, köztük 1898-ban a híres pozsonyi jesiva Ahavat Cion (Cion szeretete) egylete. Az Ahavat Cion egylet könyvtárterméről készült fényképen látható, amely képeslapban is megjelent, hogy az egyszerű bútorokkal berendezett olvasótermet a falon Therodor Herzl, a sarokban lévő állványon pedig Max Nordau fényképe díszíti. A hosszú asztal végénél ülő férfi kezében tartja a Cionista Világszervezet Bécsben megjelenő lapját, a Die Weltet. A kép valószínűleg már Herzl 1904-ben bekövetkezett halála után készült.
