A kis kéziratos, pergamen imakönyv az elhunyt nők rituális mosdatása és halotti ruhába öltöztetése során elmondandó imákat tartalmazza. A zsidó hagyomány szerint a halottat lepellel letakarták, fejénél gyertyát gyújtottak, majd egy éjszakán át a szentegylet tagjai imádkoztak és virrasztottak mellette. Másnap reggel szigorú előírásokat követve, tiszta gyolcsokkal és vízzel alaposan megtisztították, majd ráadták a fehér gyolcsból készített halotti ruhát, és egyszerű, gyalulatlan deszkára helyezve még aznap eltemették. A női halottak mellett mindezt nők végezték, és ők mondták az előírt imákat is. Az 1833-ból származó imakönyv Henle asszony, Johanan Elzasz özvegye részére készült Frankfurt am Mainban. A korszak imakönyveihez hasonlóan a quadrát betűs héber imaszövegek mellett az apró, rasibetűs német nyelvű utasítások pontosan meghatározzák, hogy melyik imát mikor, milyen rituális esemény mellett kell elmondani.
