Browse Items (12965 total)
-
Zsinagóga makett
Bádog, sárgaréz rátétekkel. Forrasztott, domborított. A Dohány utcai zsinagóga homlokzatát ábrázoló makett..
Rosenberg Miklós (1904–1945) építész szeretett volna lenni, de a zsidóellenes rendelkezések miatt nem mehetett egyetemre, ezért kitanulta a bádogos mesterséget. Már a háború idején, 1942-ben kezdett bele a Dohány utcai zsinagóga bádogmakettjének elkészítésébe. 1943-ban munkaszolgálatra hívták be, ezért a munka félbeszakadt. Rosenberg Miklós századát keletre, az ukrajnai frontra vezényelték. 1945. április 8-án Korosztenyben halt meg. A soha be nem fejezett makett elkészült részét lánya ajándékozta a Magyar Zsidó Levéltárnak 1984-ben, majd a múzeum és a levéltár egyesítését követően került a múzeum gyűjteményébe. -
-
Első világháborús fényképes képeslap díszes keretben
Két fiatal katonát ábrázoló fotó-képeslap, Márton Rosenfeld (Budapest III., Pacsirtamező utca) címére elküldve 1916. április 11-én Sztavropolból.
A szöveg:
Teuerste Eltern!
Ixh sende hier ein schlechte fotografie. Ich befinde mich ganz gesund hoffe darselbe von Euch. Meine Kollege auf diese Karte Jenő Dikker von Nagykároly, Petőfi u.
Viele Grüsse und Küsse von Euern treuer Sohn Rosenfeld ...
-
József legendája zenés bibliai daljáték partitúrája
(Joseph-Spiel)A zsidó népi játék szövegét Bin Gorion (M.J. Berdyczewsky, 1865-1921) héber nyelvű regénye alapján a miskolci Rosenthal Jenő írta, zenéjét a miskolci Gránát József szerezte.
A szövegkönyv gépelt kézirata (feltehetőleg az 1946-i előadást megelőzően készült) a karmester (Gránát József) példánya volt, amelyet a szerző (Rosenthal Jenő) neki dedikált. A partitúra minden bizonnyal Gránát József műve. A meghívó szórólap tartalmazza a színészek, a karmester, a rendező és konferáló nevét. -
-
Imakönyv
A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról.
A felirat:
Az Izraeliták Könyörgése a Királyért és Hazáért a Pesti Templomban
Légy a mi Fenséges Császárunk és Királyunknak I-ső és V-ik Ferdinándnak még hosszú időkig oltalma és védelme -
A zsidók polgárosítása ok- s célszerű
Vázlat a zsidók közép- és jelenkori helyzete, jelleme s viszonyairólTags 1848-1849 -
-
-
