Browse Items (12965 total)
-
OMZSA himnusz kottája
Énekkarra átírta: Bermann Ferenc
Szöveg: Szép Ernő
Fedőlap: Berény Róbert -
-
OMZSA Haggada nyomókliséje
Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939–ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942–ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészíti ki. A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben 1930–ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották. -
OMZSA Haggada Haggadah published by the National Hungarian Jewish Relief Action
Pészach ünnepe történelmi gyökerű vallási ünnep, melynek során az egyiptomi szabadulásra, a történelmi néppé, szabad néppé válásra emlékeznek a zsidó közösségekben. Az ünnepet a rituális étkezéssel szertartásossá tett szédereste vezeti be, melynek során felolvassák a haggadát.
A Haggada tartalmazza az egyiptomi kivonulás történetét, az ünnepi szokásokat, imákat, s egyben a szédereste szertartáskönyve is.
A haggada szó szerint elbeszélést jelent, s arra a bibliai parancsra utal, amely a zsidó nép kötelességévé teszi a kivonulás történetének generációról generációra való továbbörökítését. Írásba foglalása, szerkesztése ugyanarra az időszakra tehető, amikor a judaizmus többi, korábban csak szóban továbbörökített hagyományát is lejegyezték, az időszámításunk szerinti 3–6. század közötti időszakban.
A szöveget gyakran kísérik illusztrációk, melyek vizuális kommentárként jelennek meg az ősi szöveg mellett. Képi világuk a zsidó nép szabadulásának bibliai történetét aktualizálták minden korszakban.
Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942-ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészítette ki.
A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben
1930-ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.
Az 1940-es években Munkácsi Ernő és Ribáry Géza is vezető szerepet töltöttek be a Zsidó Múzeumban, így a kiadványból több példány is található a gyűjteményben.
-
-
OMIKE tagtoborzás dokumentumai, 1939
Felhívás a zsidó magyar társadalomhoz: a művészakció célkitűzéseiről
Belépési nyilatkozat blanketta
Színművészek, írók és zenészek támogató nyilatkozata -
OMIKE Grafikai Iskola diákjai
Az első sorban balról a második Anna Margit
Az 1909-ben alapított Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, az OMIKE, a két világháború közötti időszak antiszemitizmussal mérgezett légkörében, nehéz gazdasági körülmények között, a hagyományos kulturális programok mellett elsősorban a szegény sorsú zsidó fiatalok számára igyekezett biztosítani a tanulás és a művelődés lehetőségét. „Tesszük ezt pedig azért” – fogalmazta meg az egyesület filozófiáját 1926-ban megválasztott elnöke, Buday-Goldberger Leó nagyiparos – „hogy ennek segítségével diákjaink abban a helyzetben legyenek, hogy birtokukban legyen a könyv, eléressék számukra a tudás.” Az OMIKE erőfeszítéseket tett a numerus clausus törvény negatív következményeinek kivédésére: jelentős anyagi támogatást nyújtott a magyarországi felsőoktatásból kiszorult, s ezért külföldön tanuló több ezer zsidó diáknak. A képzőművészeti oktatásból kizárt zsidó művésznövendékek számára festő, szobrász és grafikai iskolát hozott létre, ahol az oktatás színvonalát olyan ingyenesen tanító neves művészek biztosították, mint Fényes Adolf, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Herman Lipót, Róna József és Zádor István.
The National Hungarian Jewish Educational Association, abbreviated as OMIKE, was founded in 1909 in the atmosphere of growing anti-Semitism between the two world wars, in difficult economic conditions. In addition to the traditional cultural programs, primarily aimed at providing learning and educational opportunities to poor Jewish young people. “We do this in order to,” said Leo Buday-Goldberger, a major industrialist and chairman of the association, who was elected in 1926, “help our students be in a position to possess books and gain knowledge.” OMIKE made efforts to prevent the negative consequences of the numerus clausus law by providing substantial financial support to thousands of Jewish students who were excluded from the Hungarian higher education. For Jewish art students, excluded from fine arts education, the association launched a painting, sculpture and graphic school where the quality of education was provided by renowned artists who taught free of charge such as Adolf Fényes, Gusztáv Magyar-Mannheimer, Lipót Herman, József Róna and István Zádor.
-
OMIKE emléklap Stern Béla részére
Stern Béla részére -
OMIKE díszterme
Fenntartó:OMIKE
-
