Browse Items (12964 total)
-
Tóraszekrény
A barokk tóraszekrény a köpcsényi – német nevén kittsee–i – zsinagóga berendezéséhez tartozott. A tóraszekrény a zsidó vallás legszentebb tárgyának, a tóratekercseknek a tárolására szolgál, és a hagyománynak megfelelően a zsinagógai tér Jeruzsálem, azaz kelet felé eső részén található. A tóratekercseket a szekrény felső részében állítva tárolták, az alsó részben egyéb szakrális tárgyakat őrizhettek.
A köpcsényi zsidó közösség a „seva kehillot”, hét község egyike volt. Ezek a mai Burgenland területén fekvő községek az Esterházy uradalomhoz tartoztak, és a hercegtől kapott privilégiumban foglaltak szerint építették ki a közösségeket. A 17. században, amikor a magyarországi városok többségében zsidók egyáltalán nem lakhattak, itt a hercegtől kapott területen házakat és zsinagógát építhettek; működtethették a zsidó élethez szükséges intézményeket: rituális fürdőt, iskolát, kóser mészárszéket és borkimérést. A közösség belügyeiben széleskörű autonómiát élveztek, a földesúr beleegyezésével, de szabadon választhattak rabbit és elöljárókat. A hétközségben virágzó szellemi élet alakult ki. Hajjim ben Aser Ansel községi tanító és jegyző könyvmásolóként és illusztrátorként is ismert. Eddig azonosított huszonhét műve közül egy 1761-ben készült Jom Kippur Katan könyvecskéje a következő teremben, a 21-es vitrinben látható.
A 18. századi köpcsényi tóraszekrényen – ellentétben például a hasonló korból fennmaradt lengyel tóraszekrényekkel – nincsenek jellegzetes zsidó szimbólumok és feliratok. Külső megjelenése a korszak művészi bútorművességének stílusát idézi. Lehetséges, hogy készítője a hercegi udvar számára dolgozó egyik asztalos volt, miként uradalmi mesterek dolgozhattak a zsinagóga építésénél is.
-
Tórafüggöny, tóradíszek
Tatai zsinagóga felszerelésének egy része. Hátoldalán Dr. Goldberger Izidor rabbi feljegyzései -
-
-
-
Tórafüggöny - drapéria
Barna brokát alapon ornamentális hímzés. Középen két betű:
כתר תורה) כת) A Tóra koronája.
Cakkos alján bojtok. -
Tórafüggöny
Barna bársony, fémszállal hímezve. Egyik oldalon menóra, felette korona, másik oldalon ugyanígy az oltár, rajta áldozattal. Középen Dávid csillag, benne: כתר תורה) כת) A Tóra koronája. Még négy héber betű található rajta, mely az évszámot jelöli: תקיא=5511 -
Tórafelhívó
Ezüst. Nyeles keret, a keret tégla alakú. Négy oldalán vésett héber felirat:
נעשה על ידי אלופ'ם אובר גבאים
דח''ק ה''ק כ''ה ליב האליטש ה''ק כ''ה
ליב פרלץ זה' וואלף קן
בשנת קמב לפק
Készült a Chevra Kadisa vezetői, főgábbájai által -Léb Holits, Léb Perlec és Wolf Kann
az 542-ik (1782) évben a kis időszámítás szerint.
Sarkán vésett virág. -
Tóraékszerek a kismartoni Wertheimer zsinagógában
A Zsidó Múzeum alapítói szoros kapcsolatban álltak a Múlt és Jövő című folyóirattal. A lap rendszeresen közölt képes beszámolókat egy-egy nagy múltú magyarországi zsidó közösségről. 1912-ben hosszú cikksorozat jelent meg a kismartoni (ma: Eisenstadt, Ausztria) zsidók tárgyairól, szokásairól, történetéről. Az itt közölt fényképeket Wolf Sándor – a leggazdagabb kismartoni kereskedőcsalád leszármazottja, neves történettudós – bocsátotta a lap rendelkezésére, majd ezeket a képeket eljuttatta a Zsidó Múzeum részére is. Wolf Sándor maga is gyűjtő lévén, szülőházában, a nevezetes Wertheimer-házban múzeumot rendezett be. 1938-ban, az Anschlusst követően, Palesztinába emigrált, gyűjteményének jelentős része szétszóródott.Tags Múlt és Jövő -
