MILEV

Browse Items (13002 total)

  • Részben aranyozott ezüst. Kartus idomú. Kétoldalon poncolt alapon trébelt virágfüzéres díszekkel. Lent és fent trébelt kagylós ékítményekkel. Felső részén nagy trébelt koronával. Közepén két álló oroszlán között a tízparancsolat két kőtáblája vésett héber felirattal. Alatta ünnepjelző tábla tartására szolgálókeret. Lejjebb kagylós díszű kartusban vésett héber felirat:

    "Készült a Chevra Kadisa pénztárából az alábbi vezető gabbajok idejében: Heller Mór-Hirschler Sámson-Deutsch Aser-Hirsch Israel-Lederer Mór-Beer Jomtov -Deutsch P. Chájim -Fischl Salamon-Liebermann Chájim-Mandl Chájim
    A 612 (1852) évben a kis időszámítás szerint.

  • A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik.
    Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus.
    Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni.
    A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett.
    A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe.
    Tags

  • Réz. Tojás alakú, levéldíszes nyél-kezdet, majd vésett díszes domború koszorú gyűrű tagolás. A nyél elkeskenyedik, végén a mutató hiányzik.

  • Ezüst. Hengeres vésett gyűrűkkel. A szárat három gömb tagolja, melynek gyűrűvel vannak kettészelve. Mutató jobb kéz.

  • Fa. Faragott. Mindkét vége jobb kézben végződik. Az egyik kinyújtott mutatóujjú. Teste hasábos, szára kis kockákkal tagolt. Erdélyi, modern munka.

  • Fa. Faragott, népies munka Különböző irányokba futó ornamentikával vésett gyűrűk tagolják, a végén sokszögű motívum lyukkal malynél fogva felakasztható, illetve olvasható a Betlenfalva felirat elmosódva, alatta kivehetetlen, de talán Szepes felirat (Szepes vármegye) Másik végén jobb kéz kinyújtott mutató ujjal. Testének egy négyoldalú részén egy bevésett Dávid-csillag.

  • Ezüst. Makkban kezdődő nyél. Tojásdad alakzatot gyűrű oszt ketté. Keskenyedő hengeres nyél, végén mutató jobbkéz. Hosszú kettős lánc.

  • Ezüst. Hengeres nyelén indás virágos dísz. Középen két gyűrű között kagylós virágdísz, piskóta idomú vésett héber felirat:
    שייך לחברה זנר תמיד
    פה ק''ק קאנישא
    בשנת תרז לפק
    כיד ה' לטובה
    "A kanizsai hitközség Örökmécs egyleténektulajdona a 607-ik (1847) évben.

  • Ezüst. Hengeres vékonyodó szárán vésett gyűrűk. Egy-egy gömbben végződik. Hosszú végében mutató jobb kéz, kettős lánc.
    Felirata:
    Tulajdona a megboldogult reb Icik Totisznak- áldás emlékére! (Óbuda)

  • Hengeres szára vésett gyűrűkkel ékített, közepén és végén gömbben végződik. Ezeken vésett héber felirat.
    Felső gömbön:
    נדבה לח''ק דק''ק א''י מהמנות
    ר' הרש רייס ז''ל
    "Ajándék az Óbudai Chevra Kadisának r Hers Reis-tól-áldás emlékére. "
    A középső gömbön:
    בשנת תרמא לפק
    "a 641-ik évben (1881)
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2026