Browse Items (44 total)
-
A Pesti Izraelita Nőegylet tiszteletbeli tagsági oklevele Fochs Antonnak
A korszak gyakorlatának megfelelően díszes oklevél felső harmadának képei a nőegylet tevékenységére utalnak. A képmező középén látható a Nőegylet leányárvaházának első, Damjanich u. 26. Sz. alatti épülete, melyben az oklevél kiállításának idején 12 kislányt neveltek a nőegylet költségén és felügyelete alatt. Az épülettől jobbra és balra álló nőalakok a nőegylet többi jótékonysági terét jelképezik. Az almát osztó nőalak a szegények tápintézetére utal, melyben naponta harminc szegény kapott ebédet, felekezeti megkötés nélkül. A fiatal anyákkal és kisgyerekekkel körülvett másik nőalak kezében gyolcsot tart, hiszen a kelengyesegélyt ekkoriban még természetben osztották ki. Az édesanyja emlékére komoly adományt tevő Fochs Antal tiszteletbeli tagsági oklevelét Gottesmann Marie, Bischitz Johanna és a nőegylet titkára, Buchsbaum úr írták alá.
The pictures on the honorary certificate issued by the Jewish Women’s Association of Pest, founded in 1866, refer to the activity of the association. In the middle of the picture the first building of the association’s girl orphanage can be seen, where 12 young girls were raised at the expense and supervision of the women’s association at the time of issuing the certificate. Female figures on the right and left of the building symbolize the other charity places of the women’s association. The woman distributing apples refers to the catering home of the poor, where thirty poor people received lunch each day, regardless of religious affiliation. The other female figure, surrounded by young mothers and children, holds a linen cloth (trousseau) in her hand, because at this time the aid for mothers with newborns were distributed in nature. Antal Fochs gave major donation in memory of his mother and received an honorary membership certificate signed by Marie Gottesmann, Johanna Bischitz, and the secretary of the women’s association Mr. Buchsbaum.
-
Bustyaházi munkaszolgálatos emlék
A bustyaházi munkaszolgálatos tábor fából faragott makettje -
Ázriel Brill országleírása
A nyomtatvány a korabeli Magyarországról szóló ismeretek összefoglalását kísérelte meg. Megyénként írja le a természeti és gazdasági jellegzetességeket, a területen található hegyeket, folyókat, terményeket, a megyében lévő városokat, mezővárosokat. Megadja a megyében lakó nemzetiségeket, a házak és a lakosok számát. Ezt követően ismerteti a terület nevezetességeit, a zsidó és a magyar szempontból fontosakat is. Olvashatunk a pozsonyi és a bonyhádi jesivákról, a budai egyetemi nyomdáról – ahol ezt a táblát is nyomtatták! – valamint az óbudai zsinagógáról és mikvéről. Esztergomnál megemlíti, hogy ott született István király, Székesfehérvárnál hogy évszázadokon keresztül a koronázó város volt.
A tábla jobb szélén a magyar történelem összefoglalása olvasható, a rómaiak korától I. Ferencig. A táblán követett közigazgatási beosztás alapján feltételezhető, hogy a pesti Király utcában élő Brill ismerhette Lipszky János 1808-ban latinul megjelent országleírását, s ennek adaptációjaként készítette el saját művét. Levéltárunk példányát Brill fia küldte az Ezredéves Kiállítás rendezőinek 1896-ban, akik ki ugyan nem állították, de a pesti hitközség levéltárában megőrizték.
Tags 50objects -
Rabbiszerződés
Az uradalmak gazdasági ügyeinek intézése és a kereskedelem fellendítése érdekében a földesurak számos esetben telepítettek le birtokaikon zsidókat. A Szatmár megyei Nagykároly földesura, Károlyi Sándor 1740–ben ötven telket bocsátott zsidók rendelkezésére a kastélya mellett, hogy megtelepedjenek az elnéptelenedett városban. A közösség szabadon választhatott magának rabbit, de a választást jóvá kellett hagyatniuk a helyi közigazgatás képviselőivel.
1834–ben a nagyhírű talmudtudóst, Perls Mayert hívták meg rabbinak Nagykárolyba, majd egy év múlva megyei főrabbivá is választották. Az utóbbiról művészi gonddal megírt okiratot állítottak ki, melyben felsorolják a rabbi kötelességeit és jogait. Az iratot a megye zsidó közösségeinek képviselői aláírásukkal látták el, s a szerződést a nagykárolyi zsidó közösség jóváhagyása jeléül megpecsételte. A dokumentum másik oldalán magyar nyelven megerősítik, hogy a héber szövegű szerződés Perls Mayer és a megye zsidósága között kötött szerződés, és jelzik, hogy a választáson a zsidó közösségek képviselői mellett részt vettek a megye vezető tisztviselői is. Az iratot ezen az oldalon a megye főszolgabírája írta alá és erősítette meg pecsétjével.
Perls Mayer fia, Perls Ármin Pécsett lett neológ rabbi, s jó viszonyt ápolt az Egyenlőség folyóirat főszerkesztőjével, Szabolcsi Miksával, aki 1910-ben a frissen alapított Zsidó Múzeum számára elkérte az értékes dokumentumot.
Tags 50objects -
Megillat Eszlár
1882. április 1-én Tiszaeszláron eltűnt egy Solymosi Eszter nevű 14 éves cselédlány, és a falubeli zsidókat a lány rituális meggyilkolásával gyanúsították. A nagy vihart kavaró, több mint egy évig húzódó vérvád-per a zsidók felmentésével végződött. A vád és a per részleteiről a korabeli sajtó részletesen beszámolt, a zsidók védője, Eötvös Károly két kötetes műben írta meg tapasztalatait. A közeli Ricsén élő Natan Liebermann Megilat Eszlár címen, héberül írta le az eseményeket. Műve nyelvi fordulatai, címválasztása a zsinagógákban Purimkor felolvasott Eszter könyvére (Megilat Eszter) utalnak, s ezáltal a perzsiai zsidók csodás megmenekülésével állítja párhuzamba az eszlári pert és a vérvád alóli felmentést. A Megilat Eszlár nem történetírói szándékkal született, hanem abba a hagyományba illeszkedik, amely egy-egy zsidó közösség megmenekülésének emlékére helyi purimokat, lokális „szabadulási ünnepeket” alakított ki. A munkácsi Blayer nyomdában kiadott művet a felmentő ítélet és a per lezárásának évfordulóin a környékbeli zsidó közösségek felolvasták.
***Tags 50objects -
Ajándékkísérő cédula
Az 1914–ben alapított American Jewish Joint Distribution Committee a holokauszt után a Magyarországra visszatértek mintegy kétharmadát segélyezte. Népkonyhákat tartott fönn, támogatta a zsidó intézmények rendbehozatalát és fenntartását, hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönöket biztosított a hazatérteknek az élet újrakezdéséhez, segítette a templomok és iskolák újjáépítését. A Joint és vezetői ellen 1953-ban koncepciós pert indítottak a magyar hatóságok, majd az iroda bezárására és magyarországi tevékenysége felfüggesztésére kényszerítették.
Az élelmiszercsomag kísérőjeként érkezett cédulán héber és jiddis szöveg tudatja, hogy a csomag tartalma a Joint közvetítésével az amerikai zsidóktól érkezett ajándék. Érdekes, hogy az alsó két sorban a Joint teljes angol neve olvasható, kiejtés szerint átírva héber betűkkel. Latin betűs átírásban: A matana fun amerikaner jiden durkh di ameriken dzhuish dzhoint distribushon komite.
-
Weinmann Éva naplója
Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten. Néhány nappal a 13. születésnapja után kezdett naplót írni, amelyben minden örömét, bánatát és titkát rögzítette. Naplójából – egy kamaszlány élményein keresztül – megismerhetjük a háború során egyre nehezedő körülményeket, a csillagos házak, majd a pesti gettó történetét. 16 évesen őt is besorozták munkaszolgálatra, a ferihegyi repülőtér körüli építési munkákban vett részt. Megérte a felszabadulást, de 1946-ban a háborús évek alatt szerzett betegségében, leuklmiában elhunyt.
Sírja a Kozma utcai temető A. parcella 3. Sor 23 . sírhelyén van.
Naplóját egyedül maradt édesanyja halála után, 2002-ben ápolója juttatta el gyűjteményünknek. -
Hagada sel peszah
1946-47-ben, a Hánoár Hácioni debreceni haksaráján írt és részben nyomtatott hagada.
Tags 50objects -
-
Bírói pálca
A burgenlandi hét község története visszavezethető a középkorig, de igazi felvirágzásuk
a 18. századra tehető, amikor a herceg Esterházy család védelme alatt pezsgő közösségi és szellemi életet élhettek. A hét község vezető közössége Kismarton (ma: Eisenstadt) volt. Itt a földesúrral kötött szerződés (Schutzbrief) értelmében a zsidók külön utcákban lakhattak, zsinagógát építhettek, rabbit tarthattak, kiépíthették a közösség fenntartásához szükséges intézményrendszert, és belső ügyeikben bíráskodási joguk volt. Utcáikat szombatra lánccal lezárhatták, amely még ma is látható a zsidónegyed kapujának közelében. A közösség egyik leghíresebb rabbija Samson Wertheimer egy időben országos főrabbi is volt. 1732-ben a herceg szépen faragott bírói pálcával ajándékozta meg a zsidó bírót, amelyet a hitközség a zsidó közösségi autonómia szimbólumaként megőrzött. A pálca 1935-ben a múzeum korábbi munkatársa, a kismartoni születésű Fürst Aladár révén került a Zsidó Múzeum gyűjteményébe.Tags 50objects