Browse Items (54 total)
-
Családi csoportkép
Weiss Manfréd kezében valószínűleg Kornfeld György
Marianne Kornfeld
Puppa Kornfeld
Edith
Kornfeld Hanna
Chorin Daisy és Weiss Jenő
Kornfeld újságot olvasTags parasa -
Gerő Katalin levelezésének, és a rá vonatkozó cikkeknek gyűjteménye
Levelezésgyűjtemény a koronázási domb kárpitjának darabjaiba bekötve / Correspondace collection with cover of Hungarian flag and the initials of Karl and ZitaTags parasa -
Almemor könyv az Orczy házból
A beteglátogatás kötelezettsége és a zsidó önkormányzatiság középkori eredetű hagyománya hozta létre a beteglátogató egyleteket (bikur holim társaságokat), amelyek gondoskodtak a közösségek betegeiről. Különösen szükséges volt ez az olyan közösségekben, mint a 19. század elejei Pest. Mivel Pest városa nem tűrt meg zsidókat a falai között, ezért a vásárokra érkező kereskedők a városhatárhoz lehető legközelebbi helyen, az Orczy bárók birtokán álló fogadóban béreltek raktárakat, és gondoskodtak a vásárokra érkezők ellátásáról. Ez az épület, az Orczy ház lett a pesti zsidó közösség bölcsője, a „Judenhof”. A hatalmas, három udvaros, kétemeletes házban az 1830-as években 48 lakás 142 szobájában már 284-en laktak, és működött itt 37 raktár, 3 vendéglő, kávéház, mészárszék és fürdő. Itt alakították ki az első két zsinagógát is. Pest gyorsan fejlődő modern város volt, ahová elsősorban fiatal emberek, fiatal családok költöztek, anélkül a népes családi háttér nélkül, ami a falusi vagy kisvárosi életben még jellemző volt. Ennek pótlására, a zsidó közösségi életben már korábban is létező egyletek és intézmények alapján jól tagolt szociális ellátórendszert alakítottak ki. Ezek egyike volt a beteglátogató (bikur holim) egylet. Az egylet tagjai a zsinagógában is külön közösséget alkottak, ennek emléke a saját előimádkozó imakönyvük 1838-ból. A héber betűk számértékéből számított dátumot a „Teljes felépülést Izrael egész népének” mondat pirossal írt betűinek számértékéből nyerhetjük. A kötet az Orczy ház lebontását követően, 1938-ban került a gyűjteményünkbe.
(TZs) -
Amulett
A népi vallásosságban szerepet kapnak az olyan tárgyak, melyek a hit szerint megvédik viselőjüket a bajoktól és nehézségektől. A szövegközpontú zsidó tradícióban az amulettek és kámeák szent szövegek részleteit, szent neveket, angyalokat és más mágikus erőket idéző varázsigéket tartalmaznak, amelyekről úgy tartják, hogy képesek befolyásolni a valóságot.
A misztikus angyal és a kabbalisztikus kéz egyesítésével készített amulett a felirata szerint a cfáti kabbalista rabbi Isaac Luria szerint az ablakokba és ajtókhoz helyezve megvéd a pestistől és tűztől. Elterjedését az segítette, hogy megjelent nyomtatásban is, először Lembergben Lembergben Rabbi Hájim Vital Sáár Hájihudim (Az egyesülések kapuja) című művének 1855-ös kiadásában. Rabbi Hájim Isaac Luria tanítványa volt, és az amulettbe vetett bizalmát nem ingatta meg az sem, hogy mestere mindössze harmincnyolc évesen maga is a pestis áldozata lett.
A könyvmegjelenését követően az amulett önálló nyomtatványként is elterjedt Kelet-Európa haszidok által lakott vidékein. A forma ismert Algériában, Marokkóban és Kurdisztánban is, ott azonban nem nyomtatásban, hanem kézzel készített változatokban.
(TZs)Tags parasa -
Köszönőlevél
A holokausztot követően munkaszolgálatból, deportálásból Magyarországra visszatérő vallásos zsidók néhány év alatt újra az ábrahámi kérdéssel szembesültek: a szülőföldhöz ragaszkodjanak jobban, vagy az Örökkévalónak tetsző élethez? A szülőföldhöz rettenetes emlékek: a megbélyegzés, kirekesztés, gettósítás és deportálás emlékei fűződtek, ugyanakkor az egyre keményedő ateista diktatúra nem sok kiutat hagyott. Egy visszaemlékezésből ismerjük a stratégiát: “De mire hazajöttem, ő már megígérte, hogy elmegy Pápáról Szombathelyre, mert nagyobb hitközség volt, meg azt is látta, hogy a kommunizmus alatt ő nem tud vallási életet élni, tehát úgy közelebb volt Ausztriához, hogy aztán disszidálni tudjon. (...) Elment Szombathelyre, onnan disszidált.” Sokan gondolkoztak a pápai Grünvald József rabbihoz hasonlóan, Szombathelyre mentek, ahonnan közel volt a határ, és a helyi ortodox közösségben találhattak segítőket. „Wosner Gyula sokaknak segített a szökésben, nagyszerű személyes kapcsolatai voltak, és biztos anyagilag sem járt rosszul.” Nem mindenkinek sikerült, ezért a szombathelyi börtönben jelentős számú vallásos zsidót tartottak fogva, akiket illegális határátlépés (vagy annak kísérlete) miatt tartóztattak le. A szombathelyi rabbi, Horowitz József amennyit tudott, segített nekik: kóser élelmezéssel, lelki táplálékkal. A rabbi betegsége idején, 1949 novemberében börtönben lévő hívei szép levélben kívántak neki gyors felépülést.
(TZs)Tags parasa -
-
Orthodox Óvoda
A felszabadulás után lassan újrainduló zsidó kulturális életnek a kommunista párt politikája vetett véget. A szovjet típusú rendszer eleve gyanakvással kezelt mindenféle kisebbséget, de Izrael Állam 1948-as megalakulását követően különösen ellenségesen szemlélte a zsidó nemzeti ideológiát, a cionizmust. Ebben a helyzetben érzékeny kérdéssé vált a héber nyelv tanulása, mely a vallásban betöltött hagyományos szerepe mellett Izrael Állam hivatalos nyelve is lett, így felkeltette az államvédelmi hatóságok gyanúját. 1953-ban anticionista koncepciós pert készítettek elő, és letartóztatták a magyar zsidó ifjúsági mozgalmak vezetőit. Vizsgálati fogságba helyezték Fischer Piroska óvónőt is, akinek az volt a bűne, hogy a zsidó gyerekeknek héber írás-olvasást, valamint bibliai történeteket
tanított. Az 1980-as évekre e téren is puhult a rendszer, a magyar
holokauszt negyvenedik évfordulójára rendezett megemlékezés-sorozat részeként már propaganda célú fényképalbumot készítettek a magyar zsidók életéről. Az egyik képen az ortodox zsidó óvodában Piroska néni tanítja a gyerekeknek a héber betűket. Előttük az asztalon a Tel Aviv-ban, a Sinai kiadónál megjelent Kol Jehuda héber abc és olvasókönyv fekszik.
A képen: Piri néni, Kerekes Judit, Weinberger Tamás, Weinberger Eszter és Silber Eszter.Tags parasa -
Szombathely Eruv térképe
A város térképére berajzolt határokkal. Érvényessége: 1935 január - 1955. januárTags parasa -
Kornfeld Zsigmond emlékezete
Kornfeld Zsigmond halálakor megjelent újságcikkek, gyászjelentések, nekrológok fémrátétes bőr kötésű albumban
Kornfeld 1852-ben született a csehországi Goltsch-Jenikauban. Szeszfőzde-bérlő apja taníttatni akarta gyerekeit: Zsigmond fivéreit orvosi és ügyvédi pályára küldte. Mire azonban rá került volna a sor, apja megvakult, majd meghalt, ezért Zsigmond kénytelen volt kimaradni a gimnáziumból és munka után nézni. Mindenesként kezdett dolgozni egy prágai bankban, ahol tehetsége és hihetetlen munkabírása révén villámgyorsan emelkedett a ranglétrán. 1877 decemberében Albert Rothschild felkérte Kornfeldet, hogy menjen Magyarországra és vegyen részt a Rothschild érdekeltségbe tartozó, a Credit-Anstalt „ikerbankjának” tekinthető Magyar Általános Hitelbank irányításában. Pár évvel korábban, 1873-ban Magyarországot pénzügyi összeomlás fenyegette, amitől egy Rothschild-érdekeltségű konzorcium 153 millió osztrák ezüstforintnyi gyorshitele mentette meg, ezért a Rothschildok számára alapvető fontosságú volt a magyar pénzügyi rendszer stabilitása. Kornfeld Pestre költözött és munkához látott. A konszolidációt betetőző Wekerle-féle pénzreformban, a korona 1892-es bevezetésében is döntő szerepet játszott. A huszadik század első évtizedére Kornfeld a magyar politikai-gazdasági elit köztiszteletnek örvendő és megkerülhetetlen tagjává vált. 1901 decemberétől a Felsőház örökös tagja, 1909-ben (halála előtt) megkapta a bárói címet is, azaz a magyarul sem tudó szegény banki mindenesből harminc év alatt magyar nemessé vált. Ugyanakkor nem keresztelkedett ki, sőt komoly szerepet vállalt a zsidó közéletben is.
-
