Ungár Erzsike lakodalmán készült fotó a Munkácsi család fényképalbumából. A kép az Erzsébetvárosi Klubban készült és látható rajta
Schönberger Emmy
Munkácsi Sándor
Munkácsi Ernő
Ungárné Mariska
Jakab Dezső
Id. Munk Lajos
Schönberger Bandi
Munkácson több mint tízezer zsidó élt, ők tették ki a város lakosságának csaknem a felét. Bár a túlnyomó többség az ortodoxia és a haszidizmus híve volt, megjelent a városban a szekuláris cionizmus is. 1925-ben Hájim Kugel, a Csehszlovákiai Zsidó Párt egyik vezetőjének igazgatásával itt nyílt meg az ország egyetlen világi oktatást nyújtó, leányok előtt is nyitva álló héber gimnáziuma. A modern, irodalmi héber nyelven folyó tanítás államilag is elismert képzést nyújtott. Az iskola – amelynek meg kellett küzdenie a haszid rabbik heves ellenállásával – nem alijára készítette fel diákjait, hanem az öntudatos helyi zsidó értelmiség kinevelésére törekedett. A terület Magyarországhoz csatolása után a zsidóellenes rendelkezések szétzilálták a héber tannyelvű képzést.
A Zsidó Múzeum alapítói szoros kapcsolatban álltak a Múlt és Jövő című folyóirattal. A lap rendszeresen közölt képes beszámolókat egy-egy nagy múltú magyarországi zsidó közösségről. 1912-ben hosszú cikksorozat jelent meg a kismartoni (ma: Eisenstadt, Ausztria) zsidók tárgyairól, szokásairól, történetéről. Az itt közölt fényképeket Wolf Sándor – a leggazdagabb kismartoni kereskedőcsalád leszármazottja, neves történettudós – bocsátotta a lap rendelkezésére, majd ezeket a képeket eljuttatta a Zsidó Múzeum részére is. Wolf Sándor maga is gyűjtő lévén, szülőházában, a nevezetes Wertheimer-házban múzeumot rendezett be. 1938-ban, az Anschlusst követően, Palesztinába emigrált, gyűjteményének jelentős része szétszóródott.
