MILEV

Browse Items (12977 total)

  • Az első teljes héber nyelvű nyomtatott Ószövetség 1488–ban jelent meg Itáliában, a zsidó könyveket elsőként kiadó Soncino–nyomdában. A 16. század első éveitől kezdve számos keresztény kiadó is megjelentette az Ószövetség héber szövegét, jellemzően latin nyelvű apparátussal kísérve.
    Christianus Reineccius korrigált szövegű kiadása elsőként 1725–ben, majd 1739–ben és 1756–ban jelent meg. A második kiadás belső címlapjának rézmetszete Mózes, Áron és Dávid király alakjával díszített. Mózes a két kőtáblával, Áron a főpap ruházatában, az efóddal és a füstölővel, Dávid király pedig a hárfával szerepel. Az emberalakokat a salamoni szentélyben ábrázolja a metszet készítője, a két oszlop között a kérubokkal díszített szent ládát láthatjuk. A kép megértését segíti a Mózes és Áron feje fölött elhelyezett két tábla, melyeken a Példabeszédek könyvének két versének kezdőszavai olvashatók. (Példabeszédek 9:1, 9:4.) A kompozíció felső harmadában a felvilágosodás korszakában gyakori, Isteni jelenlétet mutató ábrázolás: felhők között háromszögbe helyezett szem. Alatta héber betűs felirat: „Kavod Adonáj – Isten dicsősége”, valamint az erre utaló bibliai mondat helye: Ezékiel 1:28.

  • A 18. századi kéziratos luxus-imakönyvek készítésénél két, egymással párhuzamos trend figyelhető meg. Az egyik irányzat a nyomtatott könyvek formai megjelenését követi: a nyomtatott betűket és a rézmetszeteket utánozza, ezért kizárólag tintával, fehér pergamenen fekete vonalakkal dolgozik. A másik irányzat ugyanakkor a középkori kéziratos hagyomány által megőrzött sokszínű képeket és díszített betűket alkalmazza továbbra is. Az elmosódott címlapja miatt nehezen azonosítható pici imakönyv alkalmi imákat tartalmaz: az étkezés utáni áldásokat, az úti és a tengeri utazáshoz előírt imát vagy az újhold megszentelését. A kéziratos imakönyv kétféle betűtípust használ: az imák szövegét a szakrális szövegek írásához is használt szögletes betűket, az rövidebb utasításokat, magyarázó sorokat pedig a spanyol területeken használt kurzív héberre emlékeztető betűkkel, jiddisül. Mivel ez utóbbi betűkkel készültek a női imakönyvek magyarázatai mellett a nőknek kiadott jiddis könyvek is, ennek a betűnek e neve "vabertaytsh" (tulajdonképpen: női német) lett.

    az imakönyv oldalai / all pages of the book

    Illusztrációk / Illustrations:
    piros, fekete, zöld, barna színekkel / red, black, green, brown colors
    Címlap: Jobbra Mózes a két kőtáblával, balra Áron a füstölővel.
    Title page: Moses with the two tablets on the right, Aaron with censer on the left
    3a: Koronát tartó kétfejű sas / Two-headed eagle holds a crown
    4a: Étkező család / family dining
    5a: Tógás férfi menórát gyújt / A man in toga light the Menorah 
    5b: Hámán az akasztófán / Haman on the gallows
    7b: Jövőbeni Jeruzsálem / Jerusalem of the future
    11a: Kék kockába rajzolt aranybetűs iniciálé / Gold initial in a blue cube
    12a: kék kockába rajzolt aranybetűs iniciálé / Gold initial in a blue cube
    12b: Sas / Eagle
    14b: Szárnyas angyal / Angel with wings
    19b: Kiddus levana (Újhold megszentelése) / Kiddush Levana (Sanctification of the new moon)
    22a: Virágos kosár / Basket of flowers
    22b: Útonjárók / Wayfarer
    23b: Két hajó / Two ships
    25a: Ima  a sátorban / Prayer in the tabernacle
    26a: Egy kosár virág / Basket of flower
    27b: Koporsóvivők zsidó kalappal / Carrying a casket by people with Jew-hats

  • pesti főrabbi; élt: 1898-1952

  • Feuerstein

  • Feuerstein

  • Hugó Károly magyar drámaíró

  • Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos

  • kadett-jelölt
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2024