MILEV

Browse Items (54 total)

  • 40_palota.jpg

    Jóllehet a művészet története bővelkedik az első emberpár ábrázolásában, a szemérmes zsidó vizuális világban ez mégis ritka. A várpalotai hevra kadisa 1837-ben készített jegyzőkönyvének címlapján mégis ezt, a bűnbeesés jelenetét látjuk úgy, ahogyan azt egy dunántúli zsidó közösségben elképzelték. A vizuális megfogalmazásból nyilvánvaló, hogy a rajzoló jól ismerte a tórai szöveget és néhány kommentárt is, de a közép-európai táj is hatással volt rá. A tudás fája nála egyértelműen egy szép piros almákat termő almafa, ennek gyümölcsét láthatjuk Ádám és Éva kezében is, de a felettük összetekeredve jelen lévő kígyó szájában is. Elsőre talán meglepő, hogy Ádám és Éva mennyire hasonlóak, de Ádám a teremtésekor még mindkét nemet képviselte: nő és férfi is volt egyszerre. Hogy mégis ő Ádám, azt a zsidó művészet “folytatólagos előadás”-ként leírt jellegzetességéből is tudhatjuk. Ezek szerint a zsidó vizuális világ nem kimerevített, a bálványimádás veszélyét rejtő jeleneteket ábrázol, hanem szinte rajzfilmszerűen egész történeteket, nem ritkán az isteni beavatkozás történetével együtt. Így olvasva a mi történetünk a lap tetején kezdődik: a kígyó szájában ott a kísértést jelentő gyümölcs, melyet továbbad Évának, aki továbbadja azt Ádámnak - ezért van mindkettejük kezében ott az alma. A történet további része ismert - ezt már nem láthatjuk a képen. Láthatjuk viszont az előzményeket, a paradicsomi állapotokat, amikor a vadállatok (oroszlán), és a legelésző állatok (itt most: szarvas) békésen éltek együtt az Édenkertben. Esetünkben ez nem pusztán a hajdani és a remélt majdani Paradicsomra utal, hanem a jegyzőkönyvet készíttető egylet elöljáróira is: Mose Wolf (farkas) Freudenbergre, és Avraham Hirs (szarvas) Schwarczra. Azt, hogy nem csak a jeles férfiak neveit jelenítette meg a rajzoló, hanem a rajzzal invokálja a Messiás eljövetelét követően remélt harmóniát is, a dátumjelzéshez választott bibliaidézet erősíti. A mondatban a megjelölt betűk számértéke alapján kapjuk meg a dátumot (1837) - és persze ennél jóval többet: a kép és a szöveg összeolvasásával a várpalotai zsidók reményeit: “Akkor azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek: némelyek örök életre, mások pedig, hogy örök gyalázatot lássanak” (Dániel 12:2)
    (Toronyi Zsuzsanna)
    Tags
  • Nagyvarad11.jpg
  • Kismarton4.jpg

    képeslap
    Pollák Manó könyvéhez gyűjtött kép
    Tags
  • K256.jpg

    A 19. század végén a diaszpóra asszimiláns művészete helyett az autentikus zsidó művészet megteremtésére törekedett. 1906-ban Jeruzsálemben megalapították a Becalél Akadémiát, mely az európai szecessziós törekvéseket a cionizmus ideológiát egyesítve próbálta megteremteni az új jisuv iparművészetét. A tradicionális zsidó képtilalom miatt legmegfelelőbbnek és a zsidó írásos tradícióval leginkább összeilleszthetőnek a héber betűkből kialakított ornamensek alkalmazását tekintették. Ezzel árhuzamosan dolgozott Magyarországon a szegedi származású Seelenfreund Salamon grafikus, aki szintén a héber betűkből alkotott díszítéseket. Theodor Herzl halálakor (1904) tervezett emlék képeslapja a zsidó tradíció ősi elemeit a korszak legmodernebb stíluselemeivel. A fehér sztélé-sírkövön Herzl héber neve, mellette a héber betűk elemeiből összeállított menóra és növényi inda motívumok. Seelenferund elkötelezett cionista volt, ő tervezte a magyarországi cionista mozgalom kiadványainak egy részét is. Az 1920-as években kivándorolt Tel Avivba, s ott élt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig.
    Tags
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2