MILEV

Browse Items (63 total)

  • becalel.jpg

    38. Becalél plakett
    A politikai cionizmus gondolatával párhuzamosan a zsidó nemzeti gondolat a kulturális élet területén is megjelent. Ekkoriban indult a héber nyelvújító mozgalom, melynek eredményeképpen az évszázadokon keresztül a szakrális szférába visszahúzódó héber nyelv újra beszélt nyelvvé vált. A nemzeti művészeti megteremtésének kísérlete egybeesett az európai szecessziós mozgalmakkal, és elméleti és stíluskérdésekben is nagy hatást gyakorolt rá. A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Az intézet nevét Becalélról, a salamoni szentély építőmesteréről kapta, aki a zsidó művészet első alakja volt, s aki amellett, hogy a kellő mesterségbeli tudása volt, istentől eredő elhivatottsággal is rendelkezett.
    A Becalél Akadémia megálmodója, szellemi és művészeti vezetője egy bolgár–zsidó szobrász, Boris Schatz volt. Az ő elképzelései szerint alakították ki a részlegeket, melyekben egy-egy kézműves iparág oktatása folyt. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, Izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni. A Becalélon a szecessziós összművészet (azaz Gesamtkunstwerk) jegyében az új zsidó életforma minden szükséges tárgyát igyekeztek művészi kivitelben megtervezni és előállítani. Az előállított termékek jelentős része hétköznapi használati tárgy volt: szőnyegek, bútorok és edények, a többi pedig dísztárgy.
    A tárgyak stílusának kialakításánál a cionista eszmények által diktált stiláris elemeket használták. Ezek kialakításához gyűjtötték a tradicionális zsidó kézműves termékeket, és azok mintakincsét aktualizálva és új elemekkel bővítve alakították ki a jellegzetes, szecessziós Becalél stílust.
    Mintakincsükben elsősorban a héber betűk és az izraeli növények, állatok, tájképek részletei domináltak. Theodor Herzlnek, a modern politikai cionizmus megálmodójának profilja korai halála után nagyon hamar ikonikus szimbólumává vált a tárgyaknak.
    Herzl emlékplakettjét a Becalél vezető művésze, Boris Schatz készítette el bronzból.
    A budapesti Zsidó Múzeum 1936-ban felvette a kapcsolatot a Becalél Akadémiával, ami igazi szellemi áttörésnek számított, hiszen a magyarországi zsidó közösség hagyományosan anticionista volt. A Herzl plakettet 1936-ban, műtárgycserével szerezte meg gyűjteménye számára a Magyar Zsidó Múzeum.


  • Ginzburgachadhaam.jpg
  • Wolffsohndavid.jpg

    Wolffsohn Dávid 1905-0911 a Cionista Világszervezet elnöke

  • Rothschildedmond.jpg

    Baron Edmond de Rothschild
    (1845, Párizs – 1934, Párizs)
    Bankár és híres adakozó. Erec Jiszraeli tevékenységéért elnevezték az „ismert jótevőnek” és a „települések atyjának”. Az oroszországi pogromok és a francia főrabbi hatására kezdett érdeklődni az „őshaza” iránt. Mohiliver Rabbival és a Rison Lecioni küldöttekkel folytatott beszélgetésit követően oltalmába vette az első településeket és gondoskodott fenntartásukról. Nyugati és keleti részén nagy földterületeket vásárolt, és új településeket alapított. Borkombinátot létesített Rison Lecionban és Zikron Jakovban. 1925-ben létrehozta az Erec Jiszrael-i letelepedési társaságot, melynek élére fiát nevezte ki. A Balfour-deklaráció után együttműködött a Cionista Világszövetéség vezetőivel, s a Zsidó Ügynökség tiszteletbeli elnöke lett. Öt alkalommal járt Erecben, ahol hatalmas tisztelet övezte. Az ő, és felesége hamvait 1954-ben Izraelbe szállították, és Ramat Hanadivban (a jótevő magaslata) temették el. Az ő nevét viseli Binjamina, feleségéét pedig Givat Ada település.
  • Pfeffermann.jpg

    Jobbról balra: Dr. Pfeffermann Emanuel az Egyetemi könyvtár könyvtárosa, Kauftheil Jehosua rabbi, Löwy Slomo főkonzul, Philip a levéltár helyettese; Mögöttük: Dr. Márton Lajos a Rádió szerkesztője, történész és Dr. Heimann a Cionista Archivum igazgatója
  • Montefioremozes.jpg

    Sir Moses Montefiore
    1784 (Lijorna, Itália) – 1885 (Ramsgate, Anglia)
    Bankár, sikeres üzletember, a Legfelsőbb Bíróság bírája Nagy Britanniában. Közel állt az udvarhoz, nemesi címet kapott a királynőtől. 1836-tól a brit zsidó közösség elnöke volt. Magas státuszát kihasználva próbált segítséget nyújtani az üldözött zsidóknak. 1840-ben a damaszkuszi és a rodoszi zsidókkal szembeni vérvád ügyében lépett fel, és sikerült elérnie a vérvádat érvénytelenítő szultáni okirat kiadását. Hétszer járt Erec Jiszraelben, utoljára 90 éves korában, 1875-ben. Célja a zsidó letelepedés helyzetének javítása, a mezőgazdasági fejlesztés elősegítése volt. Kézművesiskolákat, szegényházakat, kórházakat létesített. Megalapította Jeruzsálemben az első zsidó negyedet (Miskenot Saanaim) az Óváros falain kívül, s felépítette a híres szélmalmot. A Jaffa mellett vásárolt gyümölcsös volt az első zsidó mezőgazdasági üzem. Segítette a héber nyomdászatot Jeruzsálemben.
  • heberkonyv.jpg

    A héber abc és a nyelv alapszókincsét oktató könyv az 1920-as években jelent meg először, és számos kiadást ért meg. Gyermekeknek, elemi iskolai használatra készült, minden oldalán igényes rajzokkal, szépen formált nagy betűkkel. Az 1944es kiadáshoz héber nyelvi lottót is csatoltak, ami tulajdonképpen egy 6 x 6 mezőre bontott táblázat, melyre egy megfelelő helyeken átlyukasztott lapot illesztve képek és leírt szavak párosíthatók egymással. A szerzők előszóban megfogalmazott reménye szerint ezzel az eszközzel élvezetesebbé, és így hatékonyabbá tehető a nyelvtanulás. A könyv második felében a példamondatok mellett áldások, imák és ünnepi dalok szövegei is megjelennek. A könyv utolsó oldalán a széderesték végén elhangzó „Jövőre Jeruzsálemben” mondat olvasható.
    A levéltár gyűjteményében az 1944-es kiadás mellett egy 1946-os is megtalálható, ez utóbbi már az európai zsidóság holokauszt utáni talpra állításában óriási részt vállaló A.J.D.C. támogatásával jelent meg, s került Magyarországra.
  • 60_kepeslap.jpg

    A 19. század végén a diaszpóra asszimiláns művészete helyett az autentikus zsidó művészet megteremtésére törekedett. 1906-ban Jeruzsálemben megalapították a Becalél Akadémiát, mely az európai szecessziós törekvéseket a cionizmus ideológiát egyesítve próbálta megteremteni az új jisuv iparművészetét. A tradicionális zsidó képtilalom miatt legmegfelelőbbnek és a zsidó írásos tradícióval leginkább összeilleszthetőnek a héber betűkből kialakított ornamensek alkalmazását tekintették. Ezzel árhuzamosan dolgozott Magyarországon a szegedi származású Seelenfreund Salamon grafikus, aki szintén a héber betűkből alkotott díszítéseket. Theodor Herzl halálakor (1904) tervezett emlék képeslapja a zsidó tradíció ősi elemeit a korszak legmodernebb stíluselemeivel. A fehér sztélé-sírkövön Herzl héber neve, mellette a héber betűk elemeiből összeállított menóra és növényi inda motívumok. Seelenferund elkötelezett cionista volt, ő tervezte a magyarországi cionista mozgalom kiadványainak egy részét is. Az 1920-as években kivándorolt Tel Avivba, s ott élt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig.
  • Kannjh.jpg

    Országos Cionista Szövetség Inzétő Bizottságának elnöke
  • Domenylajos2.jpg

    ügyvéd, cionista politikus; élt: 1880-1914
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2