Browse Items (12948 total)
-
Imakönyv kommentárral, ezüstfiligrán veretekkel
Colligátum: szidur, zsoltárok, szlihot, parasák, stb. -
Haggada
A hagada az egyiptomi kivonulásra emlékező szédereste szertartáskönyve. A történet jobb megértése érdekében gyakran illusztrált kiadásokban is megjelentetik.
A történet szerint Rabbi Eliezer, Rabbi Josua, Eleazar ben Azarja, Rabbi Akiva és Rabbi Tarfon hajdanán Bné Braqban egészen hajnalig magyarázták a kivonulás történetét, s reggel tanítványaik figyelmeztették őket, hogy felkelt a nap, elérkezett a hajnali Smá mondásának ideje. A jelenet a középkor óta gyakran ábrázolt jelenete a kéziratos, majd a nyomtatott hagadáknak is.
Az illusztrációk általában kortárs környezetbe helyezik a jelenetet, párhuzamba állítva a talmudi bölcseket a korszak jelentős rabbijaival. A Singer-Schlesinger hagada az öt bölcs képében a híres pozsonyi Szófer család tagjait jelenítette meg; balról jobbra: Akiva Eger, Chatam Szófer apósa, mellette leghíresebb responzumgyűjteménye alapján Chatam Szóferkét ismert pozsonyi rabbi, majd az ő fiai, Ktav Szófer és Sevet Szófer ülnek. Az árkádok alatt az elképzelt Bné Braq látszik a felkelő nap sugarai alatt. A kép a könyv megjelenésének idejében jól ismert, korábban már sokféle formáéban megjelent portrék és tájképek montázsa. A híres rabbik szinte ikonikussá vált képei korábban már megjelentek képeslapokon, újságokban, falra akasztható képeken, de akár kihímezhető változatban, textilre nyomtatva is. A háttérben a bné braqi városkép elképzelt város, a 19. század végétől elterjedt orientalizáló Szentföld ábrázolásai köszönnek vissza rajta, baloldalon Ráhel sírjának közismert képével. A hagadában megjelenő többi tizenkét képes oldal mindegyike más és más: láthatóan a nyomdában rendelkezésre álló képeket kombinálták, de éppen ezért nem alkotnak egységes vizuális világot.
A hágádát megjelentető kiadó a közép-európai zsidó kultúra szimbolikus jelensége. Pozsonyban alapították azért, hogy a Schreiber Mózes Chatam Szófer című művét kiadják, majd Bécsbe költözött, és a héber könyvek egyik legjelentősebb kiadóvállalatává vált – jelentős pesti leányvállalattal. Az Anschluss (1938) után Tel Avivba költöztek, ahol a német „Schlesinger” nevet héberesítették, s „Sinai Publishing House”-ként működnek napjainkig.
Pészahi Hagada. A magyar szöveg Singer Leó várpalotai rabbi fordítása. Pest: Schlesinger, 1929. 64 oldal, 12 illusztrációval. -
Imakönyv
Nyomtatvány, 33 oldal. Kötése csontkivágás, fémrátéttel. Kapu formájú alakzaton belül a kőtáblák fekete textil alapon, fémvéséssel. Alatta csontból faragott ornamentika.. Fémkapocs fogja össze. -
-
-
-
Mécses Oil lamp
Lapos, élben összeillesztett, tégla színű agyag, felfelé álló fogantyú nyúlvánnyal. olajnyílás és lángnyílás körül díszítményekkel. Fácskák és íves keretelésben madár alakkal A díszítés sematikus. -
-
Eljegyzési tányér Betrothal plate
Cserép. Alja sárga, peremén széles, kék színű keret. Az egész tányéron מזל טוב =Mazel Tov szavak ismétlődnek héber betűkkel, körkörösen festve. Az egyes jókívánságokat négylevelű lóherék választják el egymástól. -
Velencei haggada
Velencei Haggada, 1609. Peszah nyolc napos ünnepét az első két napon megtartott szédereste vezeti be, melyek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a Haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A Haggada a legtöbb kiadásban megjelent könyv a világon, első nyomtatott változatai még 1500 előtt, az ősnyomtatványok korában jelentek meg. A velencei Haggada az első olyan Haggada, melynek teljes szövege mellett fametszetekkel készített illusztrációk láthatóak.