MILEV

Browse Items (12977 total)

  • Bloch Móric Bibliafordításainak megjelenése után 1843-ban áttért az evangélikus, majd a református vallásra, és nevét Ballagira magyarosította. 1855-ben kinevezték a Református Theológiai Akadémia tanárává, ahol Szentírás tudományt és bibliai héber nyelvet tanított. Oktató munkájának segítésére, tanítványai számára héber nyelvtankönyvet állított össze, melyet Prágában, a tekintélyes Landau nyomdában nyomtattak, jóllehet még működött a bibliafordításait nyomtató Egyetemi Nyomda.
    „Hogy hibáktól lehetőleg tiszta héber szöveget adhassak, mire e munkánál természetesen legfőbb tekintettel kellett lennem, művem nyomtatását zsidó nyomdában, Prágában kellett eszközölnöm, hol is a szedők magyarul nem tudván, magyar revisor nem lévén, a magyarban itt-ott könnyen kiigazítható hibák maradtak, amiért ezennel bocsánatot kérek.” – írta Ballagi könyve végén.
  • A héber abc és a nyelv alapszókincsét oktató könyv az 1920-as években jelent meg először, és számos kiadást ért meg. Gyermekeknek, elemi iskolai használatra készült, minden oldalán igényes rajzokkal, szépen formált nagy betűkkel. Az 1944es kiadáshoz héber nyelvi lottót is csatoltak, ami tulajdonképpen egy 6 x 6 mezőre bontott táblázat, melyre egy megfelelő helyeken átlyukasztott lapot illesztve képek és leírt szavak párosíthatók egymással. A szerzők előszóban megfogalmazott reménye szerint ezzel az eszközzel élvezetesebbé, és így hatékonyabbá tehető a nyelvtanulás. A könyv második felében a példamondatok mellett áldások, imák és ünnepi dalok szövegei is megjelennek. A könyv utolsó oldalán a széderesték végén elhangzó „Jövőre Jeruzsálemben” mondat olvasható.
    A levéltár gyűjteményében az 1944-es kiadás mellett egy 1946-os is megtalálható, ez utóbbi már az európai zsidóság holokauszt utáni talpra állításában óriási részt vállaló A.J.D.C. támogatásával jelent meg, s került Magyarországra.
  • Lövényi József pesti szépírástanár volt, aki a pesti közönség igényeit kielégítendő magyar és német szépírást is tanított, s kidolgozta az úgynevezett ütenyírást (Taktschrift), amivel a diákok vezénylésre írtak. Módszere nem terjedt el, szépírás mintalapjai azonban 1854 és 1860 között több kiadást is megértek. A héber szépírás mintalapok elkészítésében Mannheimer Frigyes pesti vallástanárral dolgozott együtt. A lapokon eleinte a különálló betűket tanítja, majd idővel egész szavakat, majd ligatúrákat és kalligrafikus elemeket is bevezet. Mintalapjainak a nyelve német, rövid szavakat és utóneveket gyakoroltat, a héber betűkkel is pontosan követve a német helyesírás szabályait. A német ö hangok leírásához az a betűt jelző alef-re helyez el két pontot, ami a héber betűs szövegekben mindaddig ismeretlen volt.
  • Az Árpád–kori Magyarországon a királyság pénzügyeiben jelentős szerepet kaptak a zsidó kamaraispánok, ami miatt az egyház több alkalommal is nemtetszésének adott hangot. Teka, Henuk, Altmann, Fredmanus zsidó kamaraispánok feladatai közé tartozott a pénzverde felügyelete, aminek emléke, hogy az általuk kibocsátott pénzérmeken héber verdejelek, feltehetően a nevük kezdőbetűi szerepelnek. Az 1930–as évek zsidóellenes légkörében felértékelődött az Árpád–kori kedvező helyzet, ezért a múzeumban hangsúlyosan szerepeltették a héber verdejeles pénzérméket. Több adományozótól több sorozat pénzérme is szerepelt a gyűjteményben, melyek mára már nem fellelhetőek. A múzeum fennállásának negyvenedik évfordulóján megjelent albumban az érmék egy fényképen szerepelnek. Az érmék balról jobbra: I. Béla király dénárjának előlapja. A veret közepén a héber pé betű, körülötte „Belae rex” felirat. V. István király obulusának hátlapja. Két egymásra visszanéző madár között a héber alef betű. IV. Béla dénárjának előlapja. Háromlevelű virágokból szerkesztett körben héber mem betű.
  • Hedy Lindenbaum and Miklós Munk sitting (centre) at table
  • From left: Olga (Olly) Wolf, Lajos Munk, Hedy Lindebaum, unidentified man, Steffi Lindebaum (Hedy's sister) and Gábor Munk pose in front of a car
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2