MILEV

Browse Items (169 total)

  • muzeum_2017_aprilis_6-17284.jpg

    Tavaszi ünnep az egyiptomi szabadulásra emlékeztető pészah. A történelmi eseményre és az isteni csodákra emlékeztető nyolc napos ünnep során tartózkodni kell a kovászos ételek fogyasztásától, ezért az ünnep jelképe lett a macesz, vagy kovásztalan kenyér. Az ünnepet a szédereste vezeti be, melynek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A széderesti vacsora hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken több esetben külön kis tartók szolgálhatnak a jelképes ételek elhelyezésére. Vannak emeletes szédertálak is, melyeken elkülönítve lehet elhelyezni a maceszlapokat.
    A 18-19. században a zsidók többsége még falun élt, s házaló kereskedésből, terményfelvásárlásból, a földesúri javak bérletéből tartotta fenn magát, népes családját és a zsidó közösségi intézményeket. A reformkorban fokozatosan bekapcsolódhattak az akkoriban fejlődésnek induló magyar ipar megteremtésébe, s a modernizáció fontos elemévé váltak.
    A később világhírűvé váló herendi porcelángyárat Fischer Mór tatai fazekas alapította 1839-ben. A herendi gyárban készült szédertálak között két különleges, széderező család festett képét ábrázoló is található. Mindkettő peremén a szédereste hagyományos mozzanatainak felsorolása látható kis medaillonokban. A tálak öblébe egy-egy széderestét tartó családot festettek. Mindkét kép olyan, amely a zsidó közösségben ismert volt a tizenkilencedik század közepe-vége felé. A rózsaszín tálban lévő kép az 1609-ben megjelent egyik első illusztrált, nyomtatott széderesti elbeszélés, a velencei haggada egyik jelenete után készülhetett, míg a kék tálban lévő Oppenheim 1867 körül készült széderjelenetének adaptációja.
    A rózsaszín szédertál a Magyar Zsidó Múzeum első tárgyai közül való: 1914-ben került a gyűjteménybe a pápai Lövy Lipót ajándékaként. A kék tálat 1945 után, a Joint anyagi segítségével vásárolta meg a múzeum.
  • _DOR9576-Edit.jpg

    A hatalmas, zsinagógai használatra szánt sárgaréz hanukkai menóra lengyel területen készült a 17–18. században. A lengyel zsidók körében elterjedt volt a rézöntés gyakorlata, s számos zsinagógai szertartási tárgyat készítettek sárgarézből. A nagy, álló menóra elemei öntött darabok, melyeket rozetta alakú díszítmény részeként is értelmezhető csavarokkal illesztettek össze. Lábazatán kicsi öntött oroszlánok, tetején pedig kiterjesztett karú sas látható, mely egyrészt a lengyel királyság címerállatára utal, de ugyanakkor felidézi Mózes ötödik könyvének egy mondatát is, mely szerint az örökkévaló úgy védelmezi népét: „Mint a sas, mely felébreszti fészkét fiókái fölött lebeg, kiterjeszti szárnyait, fölveszi, fölemeli szárnyára.”
    A tárgyat a Pesti Chevra Kadisa elöljárója, Winterberg Gyula udvari tanácsos ajándékozta a Zsidó Múzeumnak alapítása évében.
    Felirata:
    להדליק נר חנוכה
    "Hogy felgyújtsuk a hanukai lángot"
  • 3_3_4.JPG

    Az ezüstből készült hengeres test belsejében feltekerve Eszter könyvének szövegét tartalmazó pergamen. A tokon lévő kis pajzson felirat:

    ישראל דירירה הי'ו

    I.D. 5619

    (Derera Izrael a temesvári szefárd hitközség elnöke volt)

  • 24a.jpg

    Misloah manot tál.
    Az ábrázolás alapja a megillai történet egy jelenete. Mordehájt királyi díszruhában lóháton, a kantárt Hámán tartja.

    Feliratai:
    ז''י''ב ומשלוח מנות איש לרעהו ומתנות לאביונים תקכ''ח ל
    Monogram: D.J.B.
    "Küldjenek ajándékokat barátaiknak és adományokat a szűkölködőknek"
    (Idézet Eszter könyvéből)
    דער ש''מ''ט גהערט זעליגמן ליבש ואשתו מרת יאכט תחי'' מבייאר
    שהאל
    "E tányér Zeliamon Leiber és neje Jashet tulajdonában a bajai templomból"
    הברון ממרדכי=Áldott legyen Mordecháj
    ארור המן=Átkozott legyen Hámán
    גוט פורים=Jó purimot!
  • 64_1093.JPG

    Ón, Emeletes, három oszlop négy emeletet tart. A legalsó és felső emeletnek rácsos pereme van. A legfelső emeleten vésett inda és virágdíszek. Közepén virágváza lakú tartóból hat hajlított karon egy-egy tálka. Állapota: darabokra törött, de minden része megvan.
  • 64.314.jpg

    Hanukkai menóra bármilyen anyagból készülhet, egyetlen feltétele, hogy nyolc láng égjen egymás mellett, meghatározott sorrendben, egy vonalban. A kagylóval készített kis giccses darab feltehetően egy tengerparti utazás emléke.
  • 64.162.jpg

    Kerek boltozatos talpán trébelt levélkoszorú, hengeres nyéllel. Harangidomú felső részén alul kettős leveles koszorúban vésett héber felirat:
    כום 'שועות אשה
    ובשם י''י אקרא
    " A segítség poharát emelem és az Örökkévaló nevét hirdetem" / 118. zsoltár 13. verse/ Alatta FR betűk. Hátán laposan trébelt kagylós és leveles dísz.
  • 64_261.jpg

    Réz. Négy hajlított lábon áll. Padkáján nyolc csepp alakú olaj tartó, alatta vályúval Hátlapja két részre tagozódik. Alsó része áttört mintás növényi ornamentikával, felette két oroszlán koronát tart. Az oroszlánok mellső lábai növényszerű ágakba folytatódnak, ez tartja a koronát, alatta héber felirat:
    נר חנכה
    "Hanukka lángja"
  • 3_1_13.JPG

    Bronz. Oldalán Mózes és Áron alakja tartja a menórát. Padkája 8 körte alakú olajtartóból áll. Támlája áttört műves, leveles, oldalán egy-egy hatágú csillaggal. Középen koszorúban nagy medalion, felette hatágú csillaggal.
  • 64.265.jpg

    Sárgaréz. Négy lábon áll. Sima padkáján nyolc henger alakú tartó, táblája áttört műves, melyen két álló oroszlán kétfülű kancsót tart. Oldalain egy-egy oroszlán, hajlított farkuk egy-egy gyertyát tartanak.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2